Kategória: Magyarország

Aggtelek és Jósvafő települések között félúton, a Baradla-barlang vörös-tói bejáratának közelében található a névadó Vörös-tó kicsiny vízfelülete. Az állóvíz egy oldódással kialakult dolina (vagy szép gömöri tájnyelven töbör) mélyedésében halmozódott fel a mészkő karsztos felszínén, amely nevét a környék vöröses színezetű talajainak vizet megfestő hatásától kapta (ez hazánk egyetlen állandó vizű, dolinában kialakult tava). A…

A Börzsöny legmagasabb pontja a 938 m magas, kilátóval koronázott Csóványos. Az innen megszemlélt csodálatos körpanoráma után az Országos Kéktúra ösvényén délnyugat felé, a Nagy-Hideg-hegy irányába indulunk. A turistaúton bandukolva bizarr, égbetörő sziklaképződményekre lehetünk figyelmesek, amelyek a Nagy-Hideg-hegyig elkísérnek minket. Ilyen például nem messze a Csóványostól található Korona-kő, vagy tovább haladva a Katalin-szikla és a…

A Déli-Bakonyban elterülő Úrkút község keleti határában, az Országos Kéktúra útvonala mellett példásan kialakított földtani bemutatóhely „repíti vissza” az idelátogatókat a Dunántúli-középhegység évszázmilliókkal ezelőtti földtani történéseibe. Hazánkban egyedülálló módon, a mangánérc kitermelése után feltárult egy kb. 180 millió éves tengeraljzat, amelyen egy igényes tanösvény segítségével kalandozhatunk végig. Eredjünk hát most a 2013-ban az „Év földtani…

A Gerecse északi részén, Lábatlan település szomszédságában hatalmas tájseb állítja meg az arra utazók tekintetét. Az egykori cementgyárat kiszolgáló bányában napjainkban már nem folyik termelés, a külfejtés üledékes rétegei az ősmaradványgyűjtők paradicsomának számítanak. Látogassunk hát el a Nagy-Bersek-hegyre, s szólaltassuk meg annak mesélő köveit. Kalandra fel, irány a kövek világa! A mai Dunántúli-középhegység gerecsei területét…

Írásunkban a Mátra vulkáni felépítményének nyugati vidékére látogatunk el (Nyugati-Mátra kistáj), ahol az Ágasvár térségének "mesélő köveit" szólaltatjuk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa! A Mátra (vagy régebbi nevén Mátraerdő, amelyet egykoron az egész Északi-középhegységre értettek) fő tömege a földtörténeti újidő (kainozóikum) miocén korában, egy közel 7 millió évig tartó, szakaszos vulkáni működés során…

Atkár község Heves megye délnyugati részén, a Nagyalföld és az Északi-középhegység találkozásánál, Gyöngyöstől 9 km-re fekszik. A különösebb turisztikai látnivalót nem adó településen a legtöbb Mátra felé igyekvő turista csak átviharzik, nem tudva azt, hogy egy védett, egyedülálló földtudományi érték rejtőzik határában. Járjunk most ennek nyomába, kalandra fel, irány a kövek világa! Élő, napjainkban is…

Ezen írásunkban a Zempléni-hegység (a geológusoknak Tokaji-hegység, a Kárpát-medencei tájbeosztásban pedig Eperjes-Tokaji-hegyvidék) északi, szlovák határral szomszédos térségébe, az ún. Vilyvitányi-rög kistáj területére látogatunk el. A Vilyvitány és Felsőregmec települések térségében található, erdővel fedett "Ősrögök" (Gira-hegy, Csonkás-hegy, Mátyás-hegy) szakmailag azért érdekesek, mert itt bukkannak a felszínre hazánk legidősebbnek mondott kőzetei. Tanulmányozzuk most ezeket együtt! Kalandra fel,…

A vulkanikus Zempléni-hegységben (vagy geológus „nyelven” Tokaji-hegységben), a róla elnevezett (fél)medencében fekszik a történelmi látnivalókban bővelkedő Erdőbénye. A rangos műemlékek és a kiváló borok mellett azonban nem szabad azt sem elfeledni, hogy hazánk egyik legnagyobb (jelenleg időszakosan működő) kovaföldbányája is Erdőbénye határában helyezkedik el. Ezúttal e különleges ipari felhasználású nemérces ásványi nyersanyag rejtelmeinek nyomába eredünk.…

Az Egertől északra fekvő Szarvaskő falucska környéke különleges és magyarországi szinten is egyedülálló, ritka földtani képződményeket rejt. Az itt található természetes (pl. vízmosások oldalai) és mesterséges (pl. egykori kőfejtők) geológiai feltárások nyitott könyvként mutatják be a terület különféle kőzeteit, amelyek évszázmilliók történéseit mesélik el. Hisz ugye a kövek mesélnek, azaz „saxa loquuntur”! A Szarvaskőtől keletre,…

A Cserhát lankái között – nem messze a mindenki által jól ismert Hollókőtől –, az Országos Kéktúra útvonala mentén fekszik a hangulatos kis palóc falu, Terény. A településtől északra terül el a Peres-hegy, melynek déli oldalában különleges, bizarr kinézetű homokkő-gombasziklák sorakoznak. De vajon hogyan alakulhattak ki a korábban a „természet játékainak” (avagy „lusus naturae”-nak) hitt…

Pécstől északra, a Mecsek "szívében" fekszik a valaha szebb napokat is látott bányaváros, Komló. A város „különleges arculatát” annak a fosszilis energiahordozónak köszönheti, amely a város alatti geológiai rétegsorokban rejtőzködik. A mai Mecseket hordozó lemeztöredék ugyanis a jura időszak elején (a liászban, kb. 200 millió évvel ezelőtt) olyan ősföldrajzi (vagy idegen kifejezéssel paleogeográfiai) környezetben helyezkedett el,…

A Pilist és a Visegrádi-hegységet elválasztó Kovács(Dera)-patak mentén, festői környezetben helyezkedik el Csobánka. Az Árpád-kori eredetű község második újratelepítése a 17. század végén következett be délvidéki szerbek beáramlásával, akiket a 18. században szlovákok, svábok és cigányok követtek. A kulturális látnivalókban is bővelkedő település a Pilist járó bakancsos turisták és a sziklamászók közkedvelt célpontja. Cikkünkben a…

Hazánk déli végein, Szegedtől dél-délkeleti irányban, a Tisza, a Maros és a magyar–szerb–román országhatár által bezárt „háromszögben” terül el hazánk egyik kevésbé ismert kistája, a Marosszög. A szinte tökéletes, asztallap simaságú tájegység felszínének kialakításában a Tisza és a Maros, valamint ezek mellékfolyói vettek részt. A kistáj egyik érdekessége, hogy felszínének átlagos tengerszint feletti magassága 78…

Tarnalelesztől északra (Vajdavár-hegység), a Leleszi- és a Vermes-völgy találkozásánál emelkedik a 354 m magas Pes-kő. A homokköves kopárokkal tarkított hegy számos földtudományi értéket rejt. Egy ilyen a hegy délkeleti oldalában nyíló Peskő-barlang, amely kiterjedése miatt a környék számos barlangjának egyik legnagyobbika. A barlangtól északnyugat felé haladva csalitos, nehezen megközelíthető terepen érjük el a Pes-kő igazi…

A Balatonalmádiban található Vadvirág utcában nem egy költő szülőháza, hanem egy védett földtani feltárás található. Tekintsük meg most ezt közösen, és szólaltassuk meg az ott található "mesélő köveket". Kalandra fel! A Balaton-felvidék felszínének földtani felépítésében döntően különféle tengeri üledékes kőzetek (pl. mészkő, dolomit, márga, homokkő) vesznek részt, melyek a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakában képződtek…

Tokaj és Sárospatak között, a Tokaji-hegység egy kis medencéjében szégyenlősen bújik meg az egykoron szebb napokat is látott település, Erdőbénye. A terület egyik legrégebbi települése, hajdani mezővárosa a tokaji borvidék mértani középpontjában helyezkedik el. A szőlőkkel és erdős hegyekkel keretezett Erdőbénye műemlékei, természeti látnivalói, rendezvényei és kiváló borai miatt a turisták közkedvelt célpontja. A mai…

Magyarország felszínének (és persze mélyének is) jelentős részét teszik ki a különféle típusú és korú üledékek/üledékes kőzetek. Ebbe a hatalmas családba tartoznak például a Bácskában található löszök, a Bakonyban vagy a Bükkben fellelhető triász mészkövek, de még a tokaji borospincéket rejtő dácittufák is. A fenti felsorolásból is kiválóan látszik, hogy az üledékek/üledékes kőzetek számtalan ősföldrajzi…

A turisták által közkedvelt Mátrafüredtől északkeletre, a Vizes-Kesző völgy főjének közelében, a Hidas-bérc alatt, erdők rejtekében húzódik a Mátra egyik legkevésbé ismert kőtengere, a Fehér-köves. A Kossuth-kút szomszédságában lévő földtudományi érték Mátrafüred irányából a piros és a zöld sáv jelzések mentén érhető el. Az andezites kőzeteken kialakult, kb. 600 méteres tengerszint feletti magasságban elhelyezkedő kőtenger…

A Velencei-hegység délkeleti peremén, Velence és Nadap községek között magasodik a kilátóval koronázott Bence-hegy (232 m). Az autóval is könnyen megközelíthető csúcsra a turisták nagyobbik hányada a Velencei-tó felé mesés kilátást adó Bence-hegyi Kilátó miatt látogat el. A földtani tudományokban jártas "geo-turisták" viszont lupéval, fényképezővel és geológuskalapáccsal a bozótosba vetik magukat, hogy megtekintsék azokat a…

A Cserhát keleti részének lankái között bújik meg a népes palóc község, Buják. A település környékén számos természeti és kulturális látnivalói adódik, amelyek közül mi a Buják északi határában tátongó Pappenheim-barlanggal és az egykori homokbányával foglalkozunk. Kalandra fel! A 14-13 millió évvel ezelőtt, a középső-miocén (szarmata korszak) nagy energiájú tengerpartján lerakódott homokos összletben (Kozárdi Formáció)…

A sokak által ismert és kedvelt Balatonfüred északnyugati részén, a Balatonszőlős felé vezető út mentén romos falak állnak őrt, s vigyázzák az izraelita temetőben nyugvók örök álmát. Az Árpád-kori Papsoka falucska egykori templomának maradványai nem csak közel ezer év történelméről, hanem a falába épített kőzeteken keresztül évmilliók földtani eseményeitől is mesélnek az arra járóknak. Szólaltassuk…

Az Országos Kéktúra bükki szakasza a Sajó mellett fekvő Putnokról indul. A Határ-völgy végigjárása után az Uppony feletti Szilas-tetőn találjuk magunkat. A Köbölic-tető térségében a kék sáv jelzésből kelet felé kiinduló kék kereszt jelzésen érdemes egy rövid kis kitérőt tenni egy egyedülálló és látványos földtudományi értékhez, a misztikus Damasa-szakadékhoz (összesen 4 km). A Csom pataka…

A Bükk "nyugati kapujának" számító Felsőtárkánytól északkeletre, az Eger-Miskolc közötti műút 16,8 km-énél található a Lök-völgy 1. sz. védett földtani alapszelvény. Az országút partfalában található mesterséges geológiai feltárás a Bükk földtani fejlődéstörténetének egy jól behatárolható, és látványos formában tanulmányozható fejezetét mutatja be. De vajon miről mesél nekünk ez a pár négyzetméteres feltárás? Nos, tanulmányozzuk együtt,…

Egertől északkeletre fekszik a Bükk nyugati kapujának is nevezett Felsőtárkány. A településről a szélrózsa szinte minden irányába indulnak jelzett turistautak, de akár kisvonattal is utazhatunk a Bükk-fennsík déli peremének földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékeinek elérése céljából. Tárkánytól keletre méltóságteljesen magasodik az erdővel fedett Várhegy több csúcsból álló tömege. Nyugati oldalában már messziről is könnyen észrevehető…

Somogy és Baranya megye határán, Gálosfa és Szágy települések között, a zselici erdők mélyén egy különleges és kevésbé ismert földtudományi érték rejtőzik: a Csepegő-kő. A Sárközi-erdőben található látványos földtani feltárás a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonaláról érhető el kb. 1,5 km-es kitérővel, a kék kör jelzés mentén. De mit is találunk itt? Járjuk be közösen,…

Nógrád megye székhelyétől, Salgótarjántól délkeletre fekszik a kis palóc falu, Vizslás. A település keleti szélén, a Kazár felé haladó országútról északias irányba pillantva vakítóan fehér leszakadás állítja meg az arra járó tekintetét. A turistatérképeken csak "suvadás" néven szereplő, kevesek által ismert látványos földtani és felszínalaktani érték a "Zsidótemplom" névre hallgat. A kazári Sáska-kövön lévő "bad…

Ha az Öreg-Bakony szívében, sűrű erdők mélyén rejlő Odvas-kő-barlanghoz tervezünk látogatást, akkor az egykoron csárdájáról és kisvasútjáról híres Gerencepuszta lehet a legideálisabb kiindulási pont, Bakonybéltől északra. A pihenőhelyekkel, ismertetőtáblákkal és buszmegállóval is ellátott kis hegyi telepről turistajelzések indulnak a szélrózsa minden irányába. A barlanghoz vezető út eléréséhez mi az északkelet felé együttesen induló zöld kereszt…

A Tapolcai-medence északkeleti peremén áll őrt a Csobánc. A "tanúhegy" kialakulása kb. 3,5 millió évvel ezelőtt kezdődött el heves robbanásos törmelékszórással, melynek eredményeként egy gyűrű alakú törmeléksánc jött létre a kráter körül. A következő működési szakaszban forró bazaltos láva nyomult fel a mélyből, és kitöltötte a tufagyűrű belsejét, egy lávatavat hozva létre. A működés záró szakaszában…

A Cserhát keleti részén, erdők borította hegyek mélyén fekszik hazánk egyik legjelentősebb Szűz Mária kegyhelye, Szentkút. A Mátraverebélyhez tartozó kegyhely története a középkorba nyúlik vissza, hisz már a 13. századtól ismeretesek gyógyulások az itt fakadó csodatevő forrásokhoz köthetően. A ma is látható barokk kegytemplom és a mellette lévő kolostor - a földbirtokos Almásy család jóvoltából -…

Magyarország északi határvidéke mentén, a Mátra és a Bükk hegységektől északra húzódik az erdőkkel borított, változatos morfológiájú, a hazai szakemberek által is kevésbé ismert és kutatott Vajdavár-hegység. A dombsági és alacsony középhegységi jellegű táj fő felépítő kőzete a kora-miocén Pétervásárai Homokkő Formáció. A változó cementáltsági viszonyok miatt az összlet különböző részei eltérő módon állnak ellen…

A kicsiny Észak-Magyarországi település, Nekézseny határában egy különleges és egyedülálló földtani képződmény kereshető fel. A mesterséges földtani feltárás az egykori Eger–Putnok vasútvonal mentén található, közvetlenül Nekézseny egykori vasúti megállóhelye mellett, a településtől délnyugatra. Szilárd burkolatú úton a Deák Ferenc és az Ady Endre utcák találkozásáig mehetünk, majd onnan egy kanyargós, emelkedő földúton érhetjük el az…

Nagykovácsi és Pilisszentiván között magasodik a triász dolomitból álló Nagy-Szénás 550 m magas sasbérce. Az 1995-ben Európa Diplomával jutalmazott terület földtani, felszínalaktani, növény- és állattani értékeiről nevezetes, de akad itt más is! A főcsúcstól északkeleti irányban, az Országos Kéktúra útvonala mentén haladva a Zsíros-hegy irányában, egy emlékfal és egy emléktábla komor sziluettje tűnik a túrázó…

A Tihanyi-félszigettel szemben, a Balaton déli partján helyezkedik el Balatonföldvár. Az ősidők óta lakott település nevét vaskori földváráról kapta. Az árnyas parkjairól, régi villáiról és az egyik legszebb balatoni kikötőjéről nevezetes városka üdülőhellyé alakulása a 19. század végén indult meg, a területbirtokos Széchenyi család jóvoltából. A város hajó- és vasútállomásától nem messze található a Petőfi…

Nógrád megye északi részén, az Ipoly folyócska völgyének peremén fekszik az ősi település, Szécsény. A ma csendes kisváros valaha komoly történelmi események színhelye volt: 1705-ben a város "Borjúpástnak" nevezett részén tartották azt az országgyűlést, ahol II. Rákóczi Ferencet fejedelmünkké választották. Középkori várából mára már nem sok maradt, de a Forgách család egykori kastélyában helyet foglaló…

A geológusok a Föld 4,6 milliárd éves történetét időkre, időszakokra, korokra és korszakokra tagolják. Az előző egységek rendszeréből felépülő kortáblát böngészve észrevehetjük a földtörténeti paleozóikum (óidő) és mezozóikum (középidő) határát kb. 245 millió év környékén. De miért pont ott húzták meg a két idő határát? Mi történhetett ott? A válaszért a Bükkbe kell elmennünk, a…

Pest megyében, Váctól északkeletre, a Naszály-hegy lábánál fekszik a csendes kis "zsákfalu", Kosd. A környéken található erdők, hegyek, tiszta vizű patakok miatt a turisták kedvelt túrakiindulási és tartózkodási helye. Kosdról kevesen tudják viszont azt, hogy egykoron bányásztelepülés volt, jelentős szénbányával és a bányászatban dolgozó nagy számú helyi lakossal. A dicső bányászmúlt emlékei viszont még helyenként…

A Nógrád megyei Bátonyterenye városának kisterenyei részén, a Chorin-telep északi szomszédságában, egy mező közepén érdekes építményre lehetünk figyelmesek. Egy hatszög alaprajzú, oldalán nyitott, zöld lábakon álló kis "csarnokra", ahová emberek sietnek, kezükben üres flakonokkal. Ez a hely nem más, mint a bátonyterenyeiek híres "fúróvizének" foglalata, amely víz finom íze és gyógyító ereje már régóta ismert…

Az Országos Kéktúra útvonala Rakacaszend és Tornabarakony községek után a Szalonnai-hegységnek nevezett kistáj erdős gerince felé veszi az irányt. Itt már a „mélybe süllyednek” a fentebb említett települések környezetében is előforduló ősi óidei (paleozós) metamorf kőzetek és a „hatalmat” a különféle, döntően triász időszaki mészkövek, valamint dolomitok veszik át. Nem véletlen tehát, hogy több helyen…

Az Északi-középhegység területén, Miskolctól északkeletre húzódik hazánk egy kevésbé ismert kistája, a Szendrői-rögvidék. A periférikus helyzetben lévő, gazdasági és társadalmi problémákkal küzdő terület nem bővelkedik turisztikai látnivalókban. Viszont földtanilag rendkívül izgalmas, hisz olyan kőzetek bukkannak itt a felszínre, amelyek magyarországi szinten igen idősnek számítanak. Az egyik ilyen kőzet a legendás Rakacai Márvány, amelyhez igen érdekes…

Váctól kb. 20 km-re északkeletre, patakokkal szabdalt dombvidék ölelésében fekszik Csővár. A település legfontosabb látnivalója a 333 m magas Várhegy csúcsán fellelhető középkori várrom maradványa, amely a faluból kb. egy órás sétával közelíthető meg. A romok felkeresése mellett viszont egy érdekes földtani "csemege" miatt is érdemes kicsit alaposabban szétnézni Csővár környékén. Kalandra fel, irány a…

A magyar Alföld rónaságain barangolva gyakran vehetünk észre olyan tájrészleteket, ahol a talaj felszíne fehéres színű és rajta jellegzetes növénytársulás tenyészik. Ezeket a "terméketlen" területeket szikeseknek nevezzük, s elterjedésük bizonyos területeken igen jelentős lehet. De vajon hogyan jöhetnek létre ezek a különleges adottságú felszínek? Milyen talajképző folyamatok azok, amelyek a kialakításukban részt vesznek? Járjunk most…

A Mecsek hazánk egyik legváltozatosabb földtani felépítésű és legbonyolultabb szerkezetű hegysége. Területén találhatók paleozós (óidei) kőzetek is, de döntő tömegét a földtörténeti mezozóikumban (középidőben) képződött, döntően üledékes képződmények építik fel. A Nyugat-Mecsekben nagy területen nyomozhatók triász kőzetek, míg a Kelet-Mecsek vonulatait inkább jura és kréta képződmények alkotják. Ez igaz a Magyaregregy határában húzódó, vadregényes Vár-völgyre…

Makkoshotyka után az Országos Kéktúra útvonala a Magas-Zemplén kárpáti hangulatú rétekkel tarkított erdőségei felé veszi az irányt, s csodás kilátóhelyek érintésével érkezik meg Regécre. A Kerek-kő, a Sólyom-bérc, a Nagy-Péter-mennykő és a Pengő-kő a kéktúrázók kedvenc pihenő- és kilátóhelyei. Azt azonban kevesebben tudják már, hogy a vad sziklabércek a Zempléni-hegység felszínfejlődésének egy érdekes epizódjába engednek…

A Balaton-felvidék bazaltos vulkáni tanúhegyei között, a róla elnevezett medence aljában fekszik Tapolca kisvárosa. A tájékozatlan utazó a városkán átsuhanva arra gondolhat, hogy itt nincs is különösebb látnivaló. A Malom-tó körül tett gyors séta közben általában nem gondol arra, hogy vajon honnan jöhet az a víz, amely a tavat táplálja. A következő sorokban erre adunk…

Székesfehérvár és a Balaton között utazva, autónk vagy tömegközlekedési járművünk ablakából szemlélődve, a Mezőföld északi részének sík vidékéből egy enyhén kiemelkedő vonulat ragadhatja meg tekintetünket. A hegy tetején geodéziai mérőtorony áll, oldalában szőlők és gyümölcsösök húzódnak, kedves hétvégi telkekkel és présházakkal. A Szár-hegy és Somlyó-hegy kőbányával megbontott vonulatai igazi földtani csemegéket rejtenek, hisz csak kevesen…

Forrásnak a felszín alatti vizek természetes felszínre bukkanási helyeit nevezzük. Ez a kibukkanás lehet pontszerű (mint a képen is látható mátrai Kossuth-kút vize), de lehet lineáris is, egy meghatározott vonal (pl. kőzetrétegek határa) mentén. A Magyarországon hatályos törvények értelmében "ex lege", azaz a törvény ereje által védett minden forrás, láp, szikes tó, barlang, víznyelő, kunhalom…

A Pest megyei Biatorbágy városától délre, a Füzes-patak völgye fölé merész sziklaalakzatok emelkednek, amelyek a táj meghatározó elemei. A legnagyobb sziklamonstrum a Nyakas-kő névre hallgat, amely a földtudományi értékek mintapéldája, ugyanis a környék jellemző kőzeteit tárja fel látványos formában, azaz földtani (geológiai) és felszínalaktani (geomorfológiai) attrakció is. Vajon hogyan jöhetett létre a Nyakas-kő tagolt felszíne?…

A Balaton északi partján, nem messze Tihanytól fekszik az ősi kis halászfaluból lett üdülőfalu, Balatonudvari. Nevét már egy 11. század végén kiadott oklevél is tartalmazta, amely bizonyítja Árpád-kori eredetét. A település története során szinte végig a tihanyi apátság birtoka volt. Balatonudvari északkeleti részén, egy kis magaslaton, szégyenlősen bújik meg a községi temető, amely különleges síkövei…

Bózsva község házai között, közvetlenül az Országos Kéktúra ösvénye és a Bózsva-patak fölé egy merész sziklaképződmény magasodik, amely a Bózsvai-szikla, a Béla-szikla vagy a Kőbérc elnevezésekre hallgat. Tetejére egy kis lépcsősoron juthatunk fel, ahonnan csodás kilátásban lehet részünk a település környezetében elterülő kis medencére, de észak felé tekintve a füzéri Várhegy és a Nagy-Milic hegytömege…

A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja, a Dobogó-kő (699 m) és Pilisszentkereszt település között félúton helyezkednek el a monumentális Zsivány-sziklák, melyek anyaga különféle szemcseméretű, andezites-jellegű vulkáni törmelékes kőzetek (piroklasztitok). A kőzetanyagot tanulmányozva észrevehetjük, hogy az apróbb szemcséktől a több tíz centiméteres méretű blokkokig szinte minden mérettartomány képviselteti magát. Vajon milyen földtani folyamat hozhat létre egy ilyen „kaotikus”…

A Balaton északi partján, a "Riviéra" és a triász kőzetekből álló sasbércek között fekszik a közkedvelt üdülőhely, Balatonfüred. A város északkeleti részén, abba "beleolvadva" terül el az ősi kis halászfalu, Balatonarács, amely 1954 óta közigazgatásilag Füredhez tartozik. A csendes Arács utcáin sétálgatva, a Koloska-völgy felé haladva juthatunk el az Ótemetőbe, ahol a Balaton kiváló kutatójának,…

A Kelet-Mecsek erdővel fedett bércei között, a "magyar Svájcnak" is nevezett területen bújik meg a kicsiny falucska, Óbánya. Az Árpád-kori eredetű település német ajkú lakói a 18. században érkeztek a területre, s ősi foglalkozásukat Óbánya német neve mutatja meg (Altglashütte, azaz a "régi üveghuta"). A közel száz főt számláló, mára már üdülőfaluvá váló településtől nyugatra…

A Bakony egyik leghosszabb és legnevezetesebb vízfolyása a Gaja, amely Nagyesztergár mellett ered, s közel 100 km megtétele után éri el a Móri-vizet, nem messze Székesfehérvártól. Kanyargós útja során régebben vízimalmok százait hajtotta meg, ma pedig víztározók tucatját táplálja. A Gaja bevágódása több helyen is látványos szurdokvölgyeket hozott létre, amelyek közül mi a Bakonynána melletti…

Gyöngyös városától északkeletre, a Mátra déli lankái között, a Kékes-tető felé vezető országúttól egy kőhajításnyira misztikus kőalakzatok bújnak meg egy bozótos területen. A gyöngyössolymosi Bába-kő névre hallgató védett sziklacsoport nem csak földtudományi csemege, hanem fontos kultúrtörténeti érték is. De miért is? Járjunk most ennek nyomába, azaz kalandra fel! A Mátra fő tömegét a földtörténeti miocén korban…

A Tisza és a Körös ölelésében fekszik hazánk egyik eldugott kistája, a Tiszazug. Ennek a folyóvizek és szél által alakított vidéknek a központja a Tisza magaspartján szélesen terpeszkedő, ősi halászfaluból lett csendes városka, Tiszaföldvár. A Kossuth utca 101. sz. alatt kereshető fel a híres Tiszazugi Földrajzi Múzeum, amely 2012-ben az év múzeuma lett. Az állandó…

Magyarország északi részén–nem messze a mindenki számára ismerősen "csengő" Aggtelektől–húzódik a Rudabányai-hegység. A kistáj hazánk egyik kevésbé ismert és turisták által alig járt vidéke. A kb. 15 km hosszú, északkelet–délnyugati csapású, erdővel fedett hegység Rudabánya városka térségéből indul, s északkeleten a Bódva folyó mély völgye választja el a szerves folytatásának tekinthető Szalonnai-hegységtől. A terület mezozós…

Alsótelekes községtől északkeletre található hazánk egyetlen, jelenleg nem működő gipsz-anhidrit külfejtése. A bányaterület bejáratát az Alsótelekes előtt induló, a műútról észak felé kiágazó földúton érhetjük el, kb. 1 km-t megtéve (a letérés helyét tábla is jelzi). A külfejtés látogatása engedélyhez kötött, ne próbálkozzunk illegális beszökéssel! A méretes "gödörben" egy több tíz méter mélységű tó helyezkedik…

Debrecentől északra fekszik a város Józsa elnevezésű településrésze. Ettől nem messze állt a középkorban Zelemér falucska, amelynek ma már csak hűlt helye található meg. A 35. számú országútról Bodaszőlős felé letérve, pár perc alatt érjük el a Hajdúböszörmény felé haladó vasútvonalat és annak kicsiny vasúti megállóhelyét, Zelemért. Itt már csak a név emlékeztet az egykori…

A Dunántúli-középhegységben található Vértes a Dunántúl ásványi nyersanyagokban, elsősorban ércekben egyik leggazdagabb területe. Balás Jenő erdélyi származású bányamérnök az 1920-as évek elején fedezte fel a Gánt melletti bauxit-előfordulást, amely termelését 1925-ben kezdték meg, s kisebb-nagyobb megszakításokkal 1985-ig folyt. A felhagyott bagoly-hegyi külfejtésben ma egy földtani tanösvény mutatja be a terület földtudományi csemegéit. Ma a tanösvény…

A Google Earth elnevezésű program felületén a Békés megyei Pusztaföldvár környékét böngészve érdekes megfigyeléseket tehetünk. A településtől DNy-ra a műholdfelvételen egy hatalmas, színével és alakjával a környezetétől elütő földművet vehetünk észre. Vajon mi lehet ez az objektum, amely a szántóföldek között húzódik? Ez nem más, mint Békés megye és a Tiszántúl egyik legősibb, emberkéz alkotta…

Baranya megyében, a Kelet-Mecsek lábánál, festői környezetben fekszik a svábok által lakott település, Mecseknádasd. A területet csak felszínesen ismerők Óbánya felé térnek le, átsuhannak a falun és igyekeznek a romantikus Óbányai-völgy felé. Azonban Mecseknádasd közvetlen környéke is tartogat jó néhány természeti és kulturális látnivalót. Ezek közül mi a településtől délnyugatra fekvő, kevesek által ismert névtelen…

A Bükk terjedelmes, főleg a földtörténeti mezozóikumban (középidőben) keletkezett alaphegységi kőzeteit (mészkő, dolomit, márga, agyagpala) délről nagy kiterjedésű és vastagságú, heves vulkáni robbanások során keletkezett piroklasztikus kőzetek (főleg riolittufa és dácittufa, valamint ezek különféle változatai) fedik. A heves vulkáni működés kb. 21 millió évvel ezelőtt, a kora-miocénben vette kezdetét. A szakaszos vulkáni működés során (melynek…

A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja a Dobogó-kő (699 m), amely egyben a hazai turistatörténelem egyik kulcshelyszíne is: itt avatták fel 1898-ban hazánk első hegyvidéki menedékházát, amely nevét báró Eötvös Lórándról kapta. A napjainkban is forgalmas hegyvidéki telepet érinti az Országos Kéktúra, amely ösvényétől pár perces letérővel igazi földtudományi csemegét látogathatunk meg: a Thirring-sziklákat. A monumentális kőtornyok…

Békés megyében, Békéscsabától délnyugatra található a szlovák kisebbség által lakott falucska, Csabaszabadi. A település és Csanádapáca között félúton, az országút mellett fából faragott oszlop mutat a szántóföldek közé, Hármashatár-halom felirattal. A legtöbben elsiklanak mellette autójukkal, pedig rendkívül érdekes helyre sétálhatunk el innen, mintegy 15 perc alatt! De hová is? Járjunk most ennek utána! A Hármashatár-halom…

A közel 300 lelket számláló Folyás község Hajdú-Bihar megye északnyugati részén található, a Hortobágy rónaságainak peremén. A tipikus mezőgazdász falucska a megye legkisebb és legfiatalabb települése, különösebb látnivalói, műemlékei nincsenek. Folyásra dél felől, Újszentmargita irányából érkezve viszont téglából álló romok ragadják meg tekintetünket. A gyakorlott utazó előtt egy Árpád-kori templom képe elevenedik meg, amelyet a…

A Balaton északnyugati csücskében, Keszthely szomszédságában fekszik a népszerű üdülőhely, Gyenesdiás. A nyári kánikulában fürdőzőktől hangos a Balaton partja, rossz idő esetén viszont sokan a keszthelyi Festetics-kastély megtekintését választják. Ha elegünk van a tömegturizmusból, akkor bátran keressük fel a kastély helyett a Gyenesdiástól északra található Vadlány-likat, amely kialakulásának módja miatt egyedülálló barlangja hazánknak. A Keszthelyi-hegység…

A Börzsöny erdőkkel fedett vulkáni kúpjainak nyugati peremén, a Börzsönyi-patak mellett, festői környezetben található az ősi kis bányászfalu, Nagybörzsöny. Ma kb. 700 fő lakja Nagybörzsönyt, de nem volt ez mindig így, hisz a középkorban komoly lakossággal rendelkező bányavároska volt az akkoriban Deutsch-Pilsen névre hallgató település. Az ércekben gazdag hegyek miatt a következő mondás terjedt el:…

A 300 m magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkorban (tercierben), a középső-miocén (bádeni) vulkanizmus során jött létre, s tömegét döntően horzsaköves–kovás riolit ártufa építi fel. A kb. 15 millió évvel ezelőtt kezdődött vulkáni működés eleinte a tenger szintje alatt zajlott, majd később a vulkáni felépítmények már a vízszint fölé emelkedtek. A tengeri környezetben történő üledékképződésről a…

A Tokaji-hegységben, Telkibányától délkeletre húzódik a vadregényes Ósva-völgy. A völgy számtalan bányászattörténeti és földtani csemegét rejt, amelyek közül mi most a Kutyaszorítónak nevezett területtel ismerkedünk meg. Az erdővel borított Tokaji-hegységben a vulkáni működés kb. 15 millió évvel ezelőtt (középső-miocén) kezdődött, s kb. 9 millió évvel ezelőtt (késő-miocén) ért véget. A hosszú vulkáni működés során rendkívül…

1950 nyarán megkezdődött a kommunista Magyarországon a rendszer ellenségeinek tartott egyének és családjaik deportálása az Alföld állami gazdaságaiba. Az ÁVH és a rendőrség közreműködésével 1950-53 között több mint 8000 embert hurcoltak el otthonaikból, raktak marhavagonokba és szállították el kényszermunkára a Nagykunság, a Hortobágy vagy a Hajdúság valamelyik táborába a tizenkettő közül. Ezekből mára már nem…

Az általános és középiskolai földrajzórára való, dogmává merevedett kérdésre a válasz a tanórán a következő lenne: igen. Viszont alaposabb földtani ismeretek birtokában a válasz: nem vagy nem egészen. A Mecsek hegység ugyanis hazánk egyik legváltozatosabb (és legbonyolultabb) felépítésű hegysége, amelyben éppúgy megtalálhatók a metamorf és magmás kőzetek, mint az üledékesek. A kérdést tovább elemezve természetesen…

Észak-Magyarországon, az Aggteleki-karszt mélyén húzódik hazánk 2. leghosszabb barlangrendszere, a Baradla. A triász mészkőben kialakult földalatti csodában szinte már minden magyar ember járt, legalább egyszer az életében (ha máskor nem, akkor osztálykiránduláson). Most viszont nem a barlangról lesz szó, hanem arról, hogy honnan kerülnek bele azok a vizek, amelyek a járatrendszer kialakításáért felelősek. Eredjünk a…

Veszprém megye keleti szegletében húzódnak a Keleti- vagy más néven a Palotai-Bakony vonulatai, amelyek Fejér megye nyugati részére is átnyúlnak. A már messziről kéklő, fennsíkszerű vonulatot főleg triász időszaki mészkő és dolomit alkotja, amelyeket helyenként fiatalabb üledékek fednek. A terület legkarakterisztikusabb része a közel 60 négyzetkilométeres kiterjedésű Tési-fennsík, amely több tekintetben is egyedülálló az országban.…

Észak-Magyarországon, Ózdtól nem messze, dombok ölelésében helyezkedik el a kicsiny falu, Arló. A település nevének hallatán a földrajzosoknak vagy a földrajzból tájékozottaknak egy tó juthat az eszükbe, amely tankönyvi példája a csuszamlással keletkezett tómedreknek. A középiskolai földrajz tankönyveket a vízburok témakör tavak leckéjénél fellapozva, a tömegmozgással (azon belül csuszamlással) kialakult tavaknál biztosan, hogy az Arlói-tó…

A Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja a Keszthelyi-hegység. Fő tömegét karbonátos üledékes kőzetek (triász mészkövek és dolomitok) építik fel, de nagyobb területeken megjelennek a vulkáni kiömlési kőzetek (bazaltok) is, amelyek jóval fiatalabbak a korábban említett kőzeteknél. A hegység északnyugati peremén, Zalaszántó és Nagygörbő települések között fekszik a Kovácsi-hegy, amely hazánk egyik legnagyobb bazaltplatója. A meza nyugati peremén…

Székesfehérvártól északnyugatra, a Móri-árok peremén, a Bakony és a Vértes között fekszik Fehérvárcsurgó. A település nevének hallatán a turistáknak a csodálatosan felújított Károlyi-kastély, a pecásoknak a bőséges halállománynak otthont adó Fehérvárcsurgói-víztároló jut eszébe. A földtanosoknak viszont általában nem az előző két dolog miatt érdekes a település, hanem azért, mert az itt található Tatár-hegyen működik hazánk…

A Balaton-felvidék területén, a Káli-medencében különös, bizarr sziklaalakzatok, kőtengerek hívják fel magukra a figyelmet. Az egyik legszebb és legépebben megmaradt kőtenger Szentbékkálla község határában kereshető fel. A szétszórt, változó nagyságú kőtömbök eredetét sokáig rejtély övezte, kialakulásukról legendák keringtek a helyiek között. A részletes geológiai és geomorfológiai kutatások óta már tudjuk, hogy a kőtengerek anyaga az…

A bakonyi erdők mélyén, Bakonycsernye településtől pár kilométerre bújik meg a magyarországi jura egyik legrégebb óta ismert és legjobban megkutatott földtani alapszelvénye. A Tűzköves-árok egyben hazánk legrégebben ismert ammonitesz-lelőhelye közé is tartozik. A Dunántúli-középhegységet is magán hordozó lemeztöredék a földtörténeti jura időszakban (208-145 millió év között) a Tethys elnevezésű hatalmas óceán mélyebb régióiban helyezkedett el.…

A Nógrád megyei Magyarnándor a Cserhát lankái között fekszik, nem messze Balassagyarmattól. A településen áthalad az Aszód-Balassagyarmat vasútvonal is. A turisták általában még sem ide igyekeznek, hanem a közeli híres látnivalók irányába, mint például az UNESCO Világörökség részét képező Hollókőre. A látványos földtani értékek iránt rajongóknak viszont érdemes itt eltölteni egy rövidke időt, méghozzá a…

Hazánk keleti végein, a román határ közelében fekszik a patinás kis városka, Gyula. A település nevét meghallva a legtöbb embernek az országos hírű fürdője vagy a vörös téglákból épült középkori vára jut az eszébe. A vár valóban egyedülálló, hisz Európa egyetlen ilyen jellegű és kiváló állapotban megmaradt gótikus síksági téglavára a 15. századból. Ismerkedjünk meg…

A Balaton-felvidéken, a Bakonyban és a Kisalföld peremén több helyen kisebb külfejtések tájsebeit fedezhetjük fel, ahonnan finoman rétegzett, sötét színű, agyaghoz hasonló ásványi nyersanyag bányászatát végzik. A papírvékony kis üledékrétegek lapjai között több millió évvel ezelőtt élt növények és halak maradványaira lehetünk figyelmesek. A magas szervesanyag-tartalmú üledék neve az alginit (vagy olajpala), amely kialakulása különleges…

A következő részlet egy 9. osztályos földrajz tankönyvből származik: "A szénsavas források hazánkban a savanyúvizek. Erdélyben ezeket borvíznek, Észak-Magyarország vulkáni utóműködéses területein csevicének nevezik." Az imént leírt földrajzos dogma ma már nem helytálló, hisz kutatások kimutatták, hogy a Mátra térségében található csevice-forrásoknak semmi köze a vulkáni utóműködéshez. De akkor mitől szénsavas és "savanyú" a vizük?…

A Zrínyi Miklós által írt eposzból jól ismert Szigetvártól északnyugatra található a Zselic elnevezésű kedves dombvidék. Az erdőkkel és szántókkal tarkított aprófalvas térség számtalan érdekes turisztikai csemegét rejt. Helesfa községben kell letérni Dinnyeberki felé, ahonnan rossz minőségű, de annál szebb erdei úton juthatunk el a kihalt falucskába Gyűrűfűre, amely ma ökofaluként "üzemel". Eredjünk most Gyűrűfű…

Eger és Miskolc között, a Bükk előterében szerény dombsági tájként húzódik meg a Bükkalja vidéke. A hazai turisták által kevésbé ismert terület rendkívül gazdag földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékekben. A látnivalókat rendszerezve észrevehetjük, hogy a legtöbbnek van valami köze a Bükkalja földtani felépítésében részt vevő vulkáni törmelékes kőzetekhez, név szerint a riolittufához és a dácittufához.…

A magyar Alföld területét járva gyakran a szemünk elé tűnnek az "egyhangú" tájból kiemelkedő dombok, amelyeket összefoglaló néven kunhalmoknak hívunk. Györffy István néprajzkutató szerint a kunhalom fogalma a következő: "Olyan 5-10 m magas, 20-50 m átmérőjű kúp, vagy félgömb alakú képződmény, amely legtöbbször víz mellett, de vízmentes helyen terült el, s nagy százalékban temetkezőhely, sírdomb,…

A vulkanikus kőzetekből álló hegységeink nem épp a barlangjaikról híresek, különösen igaz ez a Mátrára is. A barlang szó hallatán legtöbbünknek egy cseppkövekkel "kibélelt", mészkőben oldódással kialakult járatrendszer jut az eszünkbe. Barlangok viszont nem csak így alakulhatnak ki! A föld alatti üregek egy speciális csoportját képezik az ún. nemkarsztos barlangok. Ezek nem karbonátos kőzetekben (pl.…

A Tokaji-hegység nyugati peremén fekszik a szép nevű Boldogkőújfalu falucska, amely Európa egyik mértani középpontjának számít. A községtől keletre, a Falu-hegy délnyugati oldalában bizarr sziklatömbökkel tarkított füves mező húzódik, amely természetvédelmi terület. A kőtenger elnevezés nem teljesen helyes, aminek megmagyarázása a következőkben vállalkozunk!    Boldogkőújfalu környékén a felszínen kb. 13 millió évvel ezelőtt (miocén földtörténeti…

Az Északi-középhegység központi részén, a mindenki által jól ismert Mátra és Bükk hegységektől északra, azok „árnyékában” helyezkedik el a Vajdavár-hegység. A terület elnevezése és pontos lehatárolása a mai napig vitatott a szakemberek körében: nevezik a vidéket Heves-Borsodi-dombságnak, Ózd-Pétervásárai-dombságnak vagy az egyik legmagasabb csúcsa után Vajdavár-vidéknek is. A kora-miocén (pétervásárai) homokkőből álló dombok ölelésében helyezkedik el…

A Pápa és Zirc között utazó vándor tekintetét egy hatalmas méretű várrom ragadja meg, amely látképével és táji hátterével együtt hazánk legszebb középkori vármaradványai közé tartozik. A rom és környezete nem csak kultúrtörténeti, hanem földtani és felszínalaktani értéket is képvisel. Eredjünk most ennek nyomába és ismerjük meg! A Bakony hegységet döntően különféle üledékes kőzetek építik…

A Visegrádi-hegység egyik legmagasabb és legkarakterisztikusabb csúcsa a 639 m magas Prédikálószék, amely "legkönnyebben" a Duna partján fekvő Dömösről közelíthető meg. A Rám-szakadék felé vezető Malom-patak völgyéből meredek kaptatón, a piros háromszög jelzésen juthatunk fel a bizarr sziklaképződményekhez, amelyek a Vadálló-kövek névre hallgatnak. A sziklaóriások között barangolva észrevehetjük, hogy mindegyik forma egyedi és különleges, amelyek…

A Nyugati-Mátrában, az Ágasvári Turistaháztól északnyugatra, az ott lévő erdők mélyén "furcsa dologra" lehetünk figyelmesek (persze csak az, aki nem megy el mellette!). A piros jelzésű turistaúttól pár lépésnyire, avarral takartan két lábnyom fedezhető fel, amelyet csak "török lábnyom" néven emlegetnek. Mi is lehet ez valójában? Mikor, miért és ki csinálhatta? A válasz gyors és…

A Pilis és a Budai-hegység között, a Pilisvörösvári-árok déli peremén fekszik Pilisszentiván. Az egykoron szénbányászatáról híres település ma rendezett településképével és kiváló túralehetőségekkel várja az arra járó vándorokat. Egy rövid sétával közelíthető meg a községtől délnyugatra, az Iváni-hegyen őrt álló merész sziklatorony, amely nevét magáról az ördögről kapta. A Budai-hegység döntő részét a földtörténeti mezozóikum…

A Békés megyei Gyula és Békéscsaba között félúton fekszik Póstelek. Az erdőkkel övezett egykori Wenckheim-birtokot barangolva egy ódon kastélyrom falai között tehetünk történelmi időutazást. Békés megye egyik legfiatalabb kastélya 1906-1909 között épült neobarokk stílusban Siedek Viktor bécsi építész tervei alapján. A pósteleki kastélyt és az azt körülvevő hatalmas parkot a szabadkígyósi gróf Wenckheim Frigyes és…

Ki ne hallott volna, s ki ne ismerné Eger várát vagy annak történetét? Ki ne olvasta vagy látta volna az "Egri csillagok" örökbecsű regényt és filmet? Azt viszont már kevesebben ismerik, hogy Észak-Magyarország egykori legnagyobb erősségének falai milyen kőzetekből épültek fel! Ezek a kövek voltak azok, amelyek évszázadokig ellenálltak idegen hadak támadásainak, s ezek a…

Szolnoktól délkeletre, a Tisza egyik szép holtága közelében fekszik Kengyel. A Jász-Nagykun-Szolnok megyei település és Martfű városa között található Bagimajor, amely közigazgatásilag Kengyelhez tartozik. Az egykori uradalmi cselédek által lakott kis telep felett őrködik az Alföld egyik legszebb és legépebben megmaradt szélmalma. Bagimajor a Tisza magas árterének peremén fekszik, a szélmalom pedig egy kunhalmon található.…

A borsodi megyeszékhelytől, Miskolctól északra, dombok ölelésében bújik meg Rudabánya városa. Az egykor módos és jelentős lakossággal bíró bányaváros ma lehangoló képet mutat. Az évszázados ércbányászat fontosságát még a település neve is mutatja, hisz a "ruda" szláv eredetű szó, s ércet jelent. Rudabánya környékén már régóta ismerik őseink a felszínen is megtalálható különféle érceket, de nagyobb…

Hazánk északi részén, egy erdővel borított ősi vulkán alussza örök álmát, a Börzsöny. A Duna és az Ipoly "szorításában" fekvő, vulkanikus eredetű tájegységünk az Északi-középhegység legnyugatibb tagja. A zárt hegységben település alig akad, csak a peremi területeken. Az erdők mélyén vad sziklatornyok, sebes sodrású patakok és pompás kilátást adó bércek várják az arra vándorlókat. A…

A barlang szó hallatán a legtöbbünknek valamilyen üledékes kőzetben (főleg mészkőben) kioldott és cseppköveket is tartalmazó járatrendszer jut az eszünkbe. Nem véletlen, hisz a legtöbb barlang olyan mésztartalmú kőzetben jött létre, amelyben a szénsavas és hordalékot tartalmazó víz eredményes oldó-koptató munkát tudott végezni. Azonban nem minden barlang alakult ki így! Erre kiváló példa a Cserhát…

A Mátra és a Bükk között, a Tarna folyó mellett, festői környezetben fekszik Sirok község. A település neve sokak számára ismerős lehet középkori váráról, amely az osztálykirándulások kedvelt célpontja. A várrom mellett azonban számos földtani csemegét is rejteget a település és szűkebb környéke. Ilyenek a vártól északkeletre őrt álló Barát és Apáca elnevezésű sziklaképződmények is.…

A fent olvasott, riasztónak tűnő kijelentés nem napjainkra vonatkozik, hanem a Mecsek 180 millió évvel ezelőtti állapotára! A Kelet-Mecsek völgyeiben helyenként sötét színű, vékonyan rétegzett, halmaradványokat tartalmazó üledékes kőzetek bukkannak elő. Ezen "halaspalák" lapjait "hajtogatva" a Mecsek földtörténetének izgalmas epizódja tárul a szemlélő elé. Kalandra fel, fedezzük fel együtt! A Mecseket hordozó lemeztöredék (a Tiszai-főegység)…