Földtani megfigyelések a pécsi Havi-hegyen

Földtani megfigyelések a pécsi Havi-hegyen

Pécs egy olyan magyar város, ahol megtalálhatja számításait egy építészetet és művészeteket kedvelő, egy bakancsos turista, valamint egy geológus is. Utóbbi többek között azért, mert a város egy jelentős része a Mecsek déli lankáira települt, ahol különféle korú és...
Magányos tanúhegy a Solti-síkon

Magányos tanúhegy a Solti-síkon

Kecskemét irányából Dunaföldvár felé haladva (52. számú országút), nem sokkal Solt előtt délnyugat felé pillantva, egy magasabb térszín sziluettje rajzolódik ki a Duna egykori ártéri síkjából. A facsoportokkal és szántóföldekkel borított kiemelkedésen a Balaton felé...
A Szalajka-völgy vízföldtani értékei III.

A Szalajka-völgy vízföldtani értékei III.

Korábbi cikkeinkben már taglaltuk a Szalajka-völgy két csodálatos és a turisták által is igen kedvelt hidrogeológiai (vízföldtani) értékét, a Szikla-forrást és a Fátyol-vízesést. Utóbbi esetében azonban még nem foglalkoztunk azzal, hogy honnan is ered a vízesés vize....
Ismeretlen geotóp Kurd határában

Ismeretlen geotóp Kurd határában

A Dunántúli-dombság területén, több kistáj (Völgység, Tolnai-Hegyhát, Dél-Külső-Somogy) találkozásánál, a Kapos folyó mellett fekszik Kurd. Az Árpád-kori eredetű település különösebb látnivalókat nem rejteget a turisták számára, ezért a vidéket járók inkább csak...
A sárkány ablaka a Déli-Kárpátokban

A sárkány ablaka a Déli-Kárpátokban

A Fogarasi-havasok a Kárpátok legmagasabb, legnehezebben járható és legvadregényesebb hegysége, ezekből kifolyólag az Erdélyi-Alpok névvel is illették egykoron. Ezer évig futott főgerincén Magyarország és Havasalföld határa, erdőrengetegében haramiák, betyárok és...