Hónap: 2023 január
Miért nem kőből épült Fonyód vára?
MagyarországA Balaton déli partjának egyik legkedveltebb üdülővárosa Fonyód. A Tapolcai-medence tanúhegyeivel szemben lévő település földtudományi értékeivel (pannon rétegsor, Várhegyi-üreg) már több ízben foglalkoztunk, amelyek üledékei a késő-miocénben itt hullámzó Pannon-tóban rakódtak le. Fonyód utcáit járva azonban nem csak az évmilliók, hanem az emberi évszázadok kőbe zárt üzeneteit is elolvashatjuk, ha nyitottak vagyunk rá és nyitott…
MegnézemA Fekete-hegy földtudományi értékei
MagyarországA Káli-medence északi peremén, Köveskál, Szentbékkálla, Balatonhenye és Monostorapáti települések határában emelkedik a Fekete-hegy (369 m) tömbje. Az Országos Kéktúra által is érintett kiemelkedés nem tartozik a térség fő (geo)turisztikai célpontjai közé, mondhatni, a kőtengerek és a tanúhegyek árnyékában elvész a jelentősége. A viszonylag kis kiterjedésű terület pedig földtudományi, növény- és állattani, tájképi és kultúrtörténeti…
MegnézemEger és az egri korszak
MagyarországA hangzatos cím nem egy történelmi korszakot takar Eger életéből, amely várost úgy gondoljuk, hogy egy magyar embernek sem kell bemutatnunk. A város történelmi műemlékei, múzeumai, termálfürdője, hangulatos éttermei és kiváló borai évente százezreket vonzanak az Eger-patak mellett elterülő településre. Létezik azonban egy „különös állatfaj”, amely túrabakancsot húz, geológuskalapácsot és fényképezőt vesz kezébe, s ellátogat…
MegnézemA homokkő és a forrásmészkő kapcsolata
MagyarországMint ahogyan azt már többször is jeleztük kedves olvasóink felé, a Vajdavár-vidék (Vajdavár-hegység, Pétervásárai-dombság) területe bővelkedik földtudományi értékekben. A kora-miocén Pétervásárai Homokkő Formáció eltérő cementáltsági viszonyai miatt a terület formakincse rendkívül változatos és egyedülálló, amelyet a földtani–felszínalaktani értékek sokasága jelez. Írásunkban azonban most egy szemünk előtt zajló földtani folyamatot mutatunk be, amely a maga nemében…
MegnézemA futóhomokba süllyesztett templom
MagyarországA Duna-Tisza köze keleti peremén, a Pilis–Alpári-homokhát és a Csongrád–Szegedi-sík (korábban Dél–Tisza-völgy) kistájak találkozásánál fekszik az ősi település, Lakitelek. Helyén már a 11. században állt település „Bocz” néven, amely később a történelem viharaiban elpusztult. A mai falu kialakulására még jócskán várni kellett, hisz területe a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével jött létre 1949–1950-ben. Lakitelek neve a…
Megnézem