Kategória: Magyarország

A Pilis északnyugat-délkeleti csapású, aszimmetrikusan kibillent sasbércekből álló keskeny vonulata zárja a földrajzi értelemben vett Dunántúli-középhegység üledékes kőzetekből álló tagjait északkelet felől. A hegységet Magyarország "szent hegyének" is szokás nevezni. A főleg mészkőből és dolomitból álló Pilisben számos látványos földtudományi érték kereshető fel. Ilyen a Pilisszentkereszt felett őrt álló Vaskapu is. A hegységet felépítő üledékes…

A Dunántúli-középhegység egyik legkisebb területű és átlagmagasságú tagja a Velencei-hegység, amely a Velencei-tótól északra helyezkedik el. A 352 m magas Meleg-hegyben tetőző területet furcsa módon "hegységnek" nevezzük, míg hazánk más, sokkal magasabb térszínei (pl. az 541 m-en "tetőző" Pétervásárai-dombság) dombság néven szerepelnek térképeinken. A kis területű dombvidéki táj viszont magyarországi szinten (is) rendkívül gazdag földtudományi…

A Bükki Nemzeti Park területén barangolva gyakran találkozhatunk bővizű karsztforrásokkal. Ezek közül sok nyáron teljesen száraz vagy csak alig csorog belőlük víz. Tavasszal viszont megesik, hogy több száz, sőt több ezer liter/perc hozammal "bömböl" a forrásszájakból a karsztvíz. Egy ilyen időszakos és működésekor rendkívül látványos karsztforrás a Felsőtárkánytól nem messze lévő Vörös-kői-völgyi Alsó-forrás. A Bükk…

Hazánk területét különféle típusú, korú kőzetek és üledékek építik fel. Ezek között vannak pár millió, pár tíz millió, de akár több száz millió évesek is. Egy hegység kőzeteit vizsgálva különösen érdekesek lehetnek azok, amelyek a legidősebbeknek számítanak, főleg ha azok a felszínen is megmutatják magukat. A Dunántúli-középhegység(i-egység) legöregebb, felszínen is megtalálható kőzetei a Balatonfőkajár melletti…

A Mátra nyugati peremén fekszik a kis település, Tar. A falu központjából turistaúton juthatunk el a Csevice-völgybe, ahol számtalan földtudományi érték kereshető fel. Ahogy a völgy neve is mutatja, benne szén-dioxidban és oldott ásványi anyagokban gazdag források, vagy ahogyan errefelé nevezik, csevicék fakadnak. A földrajz tankönyvek hibásan ezeket az erdélyi borvízforrásokhoz hasonlítják, és utóvulkáni működéshez…

Nógrád megye északi részén, a szlovák határ mellett, periférikus helyen fekszik a kicsiny falucska, Ipolytarnóc. A település határában feltárt világhírű leletegyüttes miatt a terület a Novohrad-Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, Európa Diplomával jutalmazott földtudományi attrakciója. A vezetővel látogatható geológiai tanösvény egyik megállójánál az üledékes összletből kővé vált fatörzsek bukkannak elő. Vajon hogyan kerülhettek oda? Milyen…

Fonyód a Balaton déli partjának közkedvelt üdülővároskája, amelyet nyaranta turisták ezrei lepnek el, hogy hűsítsék magukat a tó habjai között. Ide futnak be a Badacsonyból visszaérkező sétahajók is, amelyek általában a bortól megrészegült turisták hangjaitól zajosak. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a fonyódi két kis vulkanikus hegy (Sipos-hegy, Vár-hegy) számtalan földtani látnivalót rejteget! A fonyódi…

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Putnoki (Borsodi)-dombság lankái között, a Csörgős-patak mellett fekszik az ősi, Árpád-kori kis település, Zubogy. Az 500 fős lakosságot alig meghaladó község fontos látnivalója az Árpád-kori templom és a mellette álló fa harangláb. Isten házának őse valamikor a 12-13. században épülhetett román stílusban, amelyet az 1400-as években az akkor divatos gótikus stílusban átépítettek.…

Az Északi-középhegységben található Bükk hazánk egyik legváltozatosabb és legbonyolultabb kifejlődésű hegyvidéke. Felépítésében különféle korú tengeri üledékes kőzetek, heves vulkáni működésekről tanúskodó magmás és az ezek átalakulásával létrejött metamorf kőzetek is részt vesznek. A hegység északi területein (Észak-Bükki-antiklinális) a földtörténeti paleozóikumban (főleg karbon és perm) képződött kőzetek nyomozhatók. Egy ilyen sekélytengeri mészkő (Nagyvisnyói Mészkő Formáció) tárul…

A Börzsöny keleti lábánál, Nógrád település központjában található a környezete fölé markánsan emelkedő Várhegy (286 m). A hegy kőzetanyaga a földtörténeti miocén korszakban (15-13 millió évvel ezelőtt) zajló vulkáni működés során keletkezett ún. biotitdácit. A fehér és szürke elegyrészekben (plagioklászföldpátok), ill. hatszög alakú sötét biotit-csillámokban gazdag kőzet anyaga eltér a Börzsöny fő tömegét alkotó andezites…

Szeretett fővárosunk, Budapest nem a földtani értékeiről hírhedt, pedig nem is gondolnánk, hogy a felszínen és a felszín alatt mennyi érték rejtőzik! A Budán található Pusztaszeri út mellett sárgás színű kőzetkibúvás hívja fel magára a figyelmet, amely nem más, mint a védelem alatt álló "Pusztaszeri úti földtani alapszelvény". Magyarország (egykori) területén az eocén földtörténeti kor…

Ki ne hallott volna már az Aggteleki-karszt csodás, cseppkövekkel tarkított barlangjairól? Osztálykirándulások gyakori célja a Baradla-barlang, amely kb. 30 km-es hosszával hazánk 2. legnagyobb barlangrendszere. Nézzük meg, hogy miként is alakulnak ki ezek a földalatti csodák, s benne a cseppkövek! A patakos, többször emeletes nagy barlangok a jól oldódó mészkövekben alakulnak ki. A mészkőterületek felszínén…

A Bükktől északra fekszik a kevesek által ismert Upponyi-hegység. Az erdővel fedett hegyvidéki területet magyarországi szinten is idős kőzetek építik fel. Itt, a Nekézseny melletti Strázsa-hegyen találták meg a Kárpát-medence és hazánk legidősebb, szabad szemmel is látható ősmaradványát (makrofosszíliáját). Az idős mészkő egy egyenes vázú Nautilus-féle maradványait rejtette. A fotón a Dédestapolcsányhoz és a Lázbérci-víztározóhoz…

Hazánk egyik legkiesebb, mediterrán éghajlati elemekkel tarkított tájéka a Mecsek és a Villányi-hegység térsége. A Mecsek déli lankáin elterülő Pécs fekvésével, történelmi légkörével és látnivalóival a térség méltó központja. A város és környezete ezek mellett azonban tartogat még számos más meglepetést is! A várostól északnyugatra emelkedik a Jakab-hegy erdőséges tömbje, amely egy geológiai paradicsomnak számít.…

A Gerecse a Dunántúli-középhegység északkeleti részén helyezkedik el. Erdőkkel borított hegyei és völgyei középkori királyaink kedvelt vadászterületei voltak. A sűrű erdők azonban nem csak nagyvadakat rejtenek, hanem számtalan földtani csemegét is! A hegység üledékes kőzetei (főleg különféle mészkövek, alárendelten dolomit, márga és homokkő) a földtörténeti mezozóikum (középidő) irdatlan víztömegeiben rakódtak le, a Tethys elnevezésű óceán…

Salgótarjántól, Nógrád megye volt szénbányászati központjától és mai megyeszékhelyétől nyugatra hatalmas erdős, vulkáni hegyvilág alussza örök álmát, a palócok szent hegye, a Karancs. A "fekvő elefántnak" is nevezett hegyóriás a vidék legmagasabb (729 m) és legkarakterisztikusabb tájképi eleme, amelynek földtani kialakulása is rendkívül érdekes. Kb. 15-14 millió évvel ezelőtt, a földtörténeti miocén kor közepe táján…

Hazánk szeretett fővárosába általában nem a geológiai értékek miatt látogatunk el, pedig számtalan földtudományi csodával rendelkezik Budapest! Elég csak ha átnézünk a pesti rakpartról Budára és már is számtalan érdekes megfigyelést, megállapítást tehetünk. A budai Várnegyedet szemlélve látható, hogy az egy fennsíkszerű, minimális szintkülönbségekkel jellemezhető térszínen fekszik, viszonylag magasan a Duna szintje felett. Ez a…

Ki ne hallott volna már az európai nagyhatalmak leigázójáról és a jellegzetes fejfedőjéről is híres zsarnokról, Bonaparte Napóleonról. De vajon mit keres a kalapja a Pomáz feletti Kő-hegyen? A rossz hír az, hogy semmit, hisz ez egy különleges sziklaképződmény fantázianeve. Nézzük meg a továbbiakban, hogy hogyan is alakult ki ezen karcsú sziklatorony! A Visegrádi-hegység vulkanikus…

A Pilis és a Budai-hegység ölelésében, az Országos Kéktúra útvonala mentén helyezkedik el Piliscsaba bájos kisvárosa. A településtől délre elterülő erdő egy igazi földtani és felszínalaktani csemegét rejt, amely a Csabai-gomba névre hallgat. A gomba ez esetben nem ehető, mert kemény kőzetből áll, s több méter magas! Ha anyagát közelebbről tanulmányozzuk, akkor észrevehetjük, hogy különféle…

Aggtelek és Jósvafő között, nem messze a Baradla-barlang vörös-tói kijáratától különleges felszíni képződmények kereshetők fel, amelyek szín- és formagazdagságukkal hívják fel magukra a figyelmet. Az Aggteleki-karsztot jól oldódó triász időszaki mészkövek alkotják, amelyeken rendkívül változatos formakincs alakult ki: víznyelők, dolinák, uvalák, karr-mezők és egyéb karsztos objektumok váltják egymást. Az egyik legjellemzőbb forma a dolina (töbör),…

Nógrád megyében, a Cserhát erdők borította dombjai között fekszik a turisták által közkedvelt Hollókő. A kis falu és táji környezete az UNESCO Világörökség részét képezi. A számtalan látnivaló közül az egyik legkedveltebb a falu fölé magasodó dombon épült középkori vár maradványa. A várat a 13. században építtette a Kacsis család. A vár történetét most kikerülve…

A Balaton északi partján, a Tapolcai-medencében állnak őrt a bazalt kőzetanyagú vulkanikus tanúhegyeink. Ezek keleti szomszédságában, Badacsonyörs felett magasodik a 311 m magas Örsi-hegy, amely kakukktojásnak számít az előbb említett tanúhegyek között, hisz üledékes konglomerátum és homokkő alkotja. A késő-perm időszaki (kb. 250 millió éves), vöröses színezetű törmelékes üledékes kőzetek a Balaton-felvidék karakterisztikus képződményei közé…

A Velencei-hegység déli lábánál, festői környezetben, a Velencei-tó mellett helyezkedik el Sukoró. A település központjában, az országút mellett, növényzettel erősen benőtt egykori kis bányaudvar hívja fel magára a figyelmet. A sűrű "dzsungelen" áthatolva kőzetfal alá érünk, amely egy különleges földtani képződményt tár fel. A Velencei-hegység fő tömegét a karbon időszak végén és a perm időszak…

Kicsiny hazánk történelme során igen sokat szenvedett. Földjét dúlták tatárok, törökök, osztrákok, oroszok és még a jó ég tudja, hogy kik. Ennek a következménye az (is) lett, hogy a középkori építészeti emlékeink nagy része elpusztult. Nagyon kevés az olyan épületmaradvány hazánkban, amely a 18. századnál régebbről származik. Ezen kevés mementó közé tartozik a Jász-Nagykun-Szolnok megyei…

A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvizű tava, a "magyarok tengere", hazánk féltve őrzött kincse. Eredjünk most a Balaton kialakulásának nyomába, valamint próbáljuk meg felvázolni, hogy vajon ebben a formában mindig ott lesz-e a mi szeretett tavunk? A Balaton kialakulását, fejlődéstörténetét sokan kutatták és sokféleképpen próbálták megmagyarázni. A legklasszikusabb geológiai magyarázat szerint a Balaton medre tektonikus (szerkezeti)…

Ezúttal hazánk egy kevésbé ismert, de annál csodálatosabb vidékére látogatunk el, a Zselicbe. A Zselic Baranya megyében található, a Mecsek nyugati szomszédságában. Egy aprólékosan tagolt alacsony dombvidék, amelynek völgyeiben kicsiny zsákfaluk bújnak meg, ahol még tetten érhető a "romlatlan falusi levegő" fogalma. A Zselic dombjai között bújik meg a nehezen megközelíthető kis ökofalu, Gyűrűfű. A település…

A földtörténeti óidő (paleozóikum) és középidő (mezozóikum) határa, amely kb. 245 millió évvel ezelőttre tehető, nagyon kevés helyen tárul fel a Földön. Igaz ez hazánk területére is: a Bükkben ugyan folyamatos tengeri rétegsorban tanulmányozható a P/T (perm/triász) határ, de a Balaton-felvidék is rejteget ezen témában egy-két kuriózum földtani feltárást. A Balatonfüredhez tartozó Balatonarács vasúti megállója közelében (már…

Budapesttől nyugatra található Biatorbágy, ahol egy használaton kívüli völgyhíd (viadukt) hívja fel magára a figyelmet. A vasúti emlékhez hazánk történelmének egy szomorú eseménye fűződik! 1931. szeptember 13-án egy Matuska Szilveszter nevezetű kommunista egyén a Bécsbe közlekedő nemzetközi gyorsvonat alatt közel 2 kg tömegű robbanóanyagot hozott működésbe. A robbanás során a szerelvény nagy része a mélybe…

Hazánk hegységeit geológiai időben mérve idős kőzetek építik fel, amelyek képződése akár több százmillió évet is felölelhet. Kialakulásuk mély óceánokhoz, sekély tengerekhez vagy épp különféle típusú vulkáni működésekhez köthetők. De vannak kivételek is: olyan üledékek, amelyek képződése ma is zajlik, gyakorlatilag a szemünk láttára. Ilyen a forrásmészkő (édesvízi mészkő) is. A karbonátos kőzetekből (pl. mészkő) felépülő…

A Cserhát keleti részén, Mátraverebély község mellett található az országos hírű kegyhely, Szentkút. A búcsújáróhely feletti meredek hegyoldalon, a Meszes-tető déli oldalában különös alakú nyílások sötét szájai ásítanak az arra járókra. A misztikus, emberkéz által faragott remetelakok érdekes múltbeli történetekről mesélnek nekünk! A Meszes-tetőre felérkezve világos színű, bemélyedésekkel és kiugró felületekkel tarkított kőzetfalakat találhatunk. Az…

Bizonyára sokan hallottak már az Tordai-hasadékról vagy a Békás-szorosról Erdélyben, de ha választ kéne adni arra, hogy melyik hazánk legnagyobb és leglátványosabb szurdoka, nem biztos, hogy mindenki azonnal tudná a választ. Ahhoz, hogy láthassuk ezt a fenséges csodát, a Bükk "árnyékában" elhelyezkedő Upponyi-hegységbe kell elvándorolnunk. A Bükk hegységtől északra helyezkedik el az erdővel fedett, vadregényes…

Sokan ismerhetik a Törökországban található Kappadókia városát, ahol még napjainkban is több ezren élnek vulkáni kőzetekbe vájt hajlékokban. Azonban nem kell Kis-Ázsiába elmennünk azért, hogy hasonlókat lássunk, elég csak a Bükkaljáig! Az Egertől Miskolcig húzódó dombvidéki táj (Bükkalja) kőzetanyagát különféle vulkáni tufák alkotják, amelyek 20-15 millió évvel ezelőtti robbanásos vulkáni működések során keletkeztek. A puha…

Ha valaki már utazott át a dunaföldvári Beszédes József Duna-hídon, az észrevehette, hogy a város felőli oldalon a folyót magaspartok kísérik. A Duna völgyét nyugatról szegélyező leszakadások anyaga a negyedidőszakban (azon belül a jégkorszakban vagy más néven a pleisztocénben) a szél által szállított, majd lerakott hulló por diagenizált (kőzettévált) anyaga, a lösz. Erre a lösszel…

Ma az "aranygombos" Telkibányára látogatunk el a Zempléni-hegységbe, ahol a középkor óta komoly ércbányászati tevékenység zajlott (pl. arany, ezüst). A településtől nem messze egy tanösvény járja végig a volt bányászati terület értékeit, amelynek az egyik fontos megállója a Veresvízi-altáró. Az egykoron itt lévő bányásztelepülés, Koncfalva malmait hajtó és az ülepítéshez használt víz részben a Kánya-hegy…

A Balaton keleti partján található Balatonkenese, amely már messziről szemlélve is kivehető, köszönhetően a főlé tornyosuló magas és meredek, különféle üledékekből álló falnak. A látványos, napsütésben fehéren vakító kőzetfalat sokan tévesen "löszfalnak" mondják, pedig annál jóval idősebb üledékek építik fel! A Kárpát-medencében a miocén földtörténeti kor utolsó szakaszában (kb. 12-5 millió éve) egy hatalmas üledékgyűjtő…

A kőszén egy szilárd halmazállapotú, éghető, a földtörténeti múltban élt növények anyagából keletkezett szerves üledékes kőzet. Fosszilis energiahordozó, amely azt jelenti, hogy régen képződött, s bányászatával egyre kevesebb lesz belőle, egyszer majd elfogy. Keletkezéséhez nagy tömegű növényi anyag kell (tengerparti vagy tavi mocsarak), amely betemetődik, s hosszú idő alatt növekvő nyomásnak/hőmérsékletnek van kitéve. A betemetődés…

Pusztamarót egy kicsiny hegyi telep a Gerecsében, amelyet az Országos Kéktúrát járók jól ismerhetnek. Azt viszont kevesebben tudják, hogy egy komoly emberáldozatokat követelő csata zajlott itt! 1526. augusztus 29-én zajlott történelmünk egyik tragikus és sorsfordító eseménye, a mohácsi csatavesztés. A csata után a török csapatok felprédálták Buda környékét és az Észak-Dunántúlt is. Itt Pusztamarót térségében…

Bauxit! Mindenkinek ismerősen csenghet a vöröses színű üledék neve, amely egy francia kisváros nevét őrzi. De azt kevesebben tudhatják, hogy a bauxit képződéséhez milyen érdekes és tanulságos történetek tartoznak. Induljunk hát el ezek nyomában! A bauxit különféle (főleg magmás) kőzetek ún. allitos mállásával keletkezik, trópusi-szubtrópusi és csapadékos klíma alatt. A rendkívül forró és csapadékos éghajlat…

A lenti képet látva azt hihetnénk, hogy valóban a híres törökországi Pamukkaléban járunk. A kép viszont nem ott, hanem a Heves megyei Egerszalók mellett készült! 1961-ben a község mellett a geológusok olaj és gáz után kutattak, amikor is a fúrás közben kb. 400 m mélyről 65°C-os termálvíz tört fel. A kutat magára hagyták, viszont az…

A barlang szó hallatán mindenkinek egy cseppkövekkel teli, látványos üregrendszer jut eszébe, ahol kényelmesen sétálva bámészkodhatunk a föld alatti mesevilágban. A hivatalos megfogalmazás szerint (1996. évi LIII. törvény 23. paragrafus): a barlang a földkérget alkotó kőzetben kialakult olyan természetes üreg, melynek hossztengelye meghaladja a két métert és - jelenlegi vagy természetes kitöltésének eltávolítása utáni -…

Hazánk nyugati határszélén fekszik a Kőszegi-hegység, amely átnyúlik Ausztria területére is. A hegységet az Alpok hazánk területére is átnyúló hatalmas takarója alkotja, melynek kőzetanyagai főleg jura és kréta korú metamorfitok. Az Országos Kéktúra útvonalán haladva az egész Dunántúl legmagasabb pontja, a 882 m magas Írott-kő felé, ajtóval lezárt épületre lehetünk figyelmesek az erdő mélyén. Ez nem…

Szolnoktól délre található egy ősi, csendes kis halászfalu, Tiszavárkony. A település a középkori magyar történelemben többször is fontos események színhelye volt, az egyiknek már lassan 1000 éve! I. András (1046-60) élete és uralkodása vége felé választás elé állította testvérét, a későbbi I. Bélát. Ez a híres és nevezetes találkozás 1059-ben történt Várkony mellett, András király…

Ezúttal a Székelyföldre látogatunk el, a terület egyik legelzártabb és legősibb jegyeit megőrző településére, Énlakára. Énlaka környéke már az ősidők óta lakott, s már a rómaiaknak is állott erődje a település helyén. A római kövek egy részéből épült fel a település legmagasabb pontján álló csodálatos, 15. századi unitárius templom. A templomot a története során többször…

Szolnoktól délre található Tószeg. A település neve fogalom a régészek körében, hisz itt tárták fel az európai bronzkor egyik legjelentősebb települését. A Lapos-halom (Kucorgó) rétegsora hosszú időn át a közép-európai bronzkori időrend meghatározásának alapjául szolgált. Kr. e. 1800-1400 között létezett itt több virágzó település, amelyek kultúrrétegeiből tevődik össze a halom. 1876 óta folyamatosan zajlottak itt…

Ezúttal Nógrád megyébe látogatunk el, egy Kazár nevezetű, egykoron szénbányászatáról híres község mellé. A település keleti szélén eligazító-tábla jelzi, hogy itt kell letérni az ún. "kazári bad land" felé, amely 20-25 perces könnyed sétával érhető el. A látványos földtudományi objektum kőzetanyaga a riolittufa, amely kb. 19-18 millió évvel ezelőtt keletkezett, méghozzá heves, robbanásos vulkánkitörések során.…

Ezt szokták kiáltani és hírül adni egymásnak a Bükkben, Felsőtárkány környékén élő helybéliek. Az Imó ez esetben nem egy bükki erdők mélyén élő betyár, hanem a Bükk egyik legbővizűbb karsztforrásának neve. A Bükk központi tömege döntő részben különféle karbonátos üledékes kőzetekből (mészkő, dolomit) épül fel, amelyek hasadékosságuk miatt a felszínükre érkező csapadék nagy részét elnyelik.…

A mai rendhagyó "földtan óra" keretében megismerkedünk a kőolaj kialakulásának és felhalmozódásának törvényszerűségeivel. A kőolaj és a belőle készült termékek (pl. gázolaj, benzin, kerozin, stb.) nélkül nem úgy (sőt sehogy) működne az életünk, ahogyan működik (gondoljunk csak pl. az autóinkra). De hogyan is keletkezik ez a sötét színű, viszkózus, jellegzetes szagú, általában folyékony halmazállapotú anyag?…

Korábban a kőolaj kialakulásáról ejtettünk néhány szót. Most pedig nézzük meg, hogy a mélyben, a kőzetek pórusaiban felhalmozódó olajat hogyan tudjuk a felszínre hozni! A kőolaj és a földgáz bizonyos körülmények között meg tud jelenni a felszínen is, így fedezték azt fel pl. az ókori Mezopotámiában élők, hogy azok éghetőek. Az esetek nagy részében azonban…

A Nógrád megyei Bárna községtől északra található a Szer-kő (vagy Szér-kő). A védett és látványos homokkőorom számtalan földtani csemegét rejt. A hegy felépítésében egy sekélytengeri homokkő vesz részt, amely kb. 23-19 millió évvel ezelőtt (kora-miocén) képződött (Pétervásárai Homokkő Formáció). A homokkő cementáltsága helyről-helyre változik, ezért rendkívül látványos formakincs alakult ki rajta. A képen ún. karbonátos…

Az ókori latin mondás, a "saxa loquuntur", azaz a "kövek mesélnek" a mai példánk esetében hatványozottan igaz. A Káli-medence a Balaton-felvidék nyugati részét képezi, s rendkívül változatos földtani környezetben helyezkedik el. Ez a geodiverzitás megmutatkozik az épített örökségben is. A képen egy szentbékkállai porta szárazon, kötőanyag nélkül rakott kerítése látható. A rendkívül színes kőzetfalat közelebbről…

Normális esetben a túrázónál lévő iránytű vagy tájoló a mágneses északi irányt mutatja. Ez a Salgótarján melletti Szilvás-kőn nem így van! A Szilvás-kő anyaga a bazalt nevű kiömlési vulkáni kőzet és annak robbanásos kitörési termékei (lapillitufa, bazalttufa). A vulkáni működés kb. 4-2 millió évvel ezelőtt zajlott. A hegy tetejének közelében egy olyan kis kőzetkibukkanás lelhető…

A hétköznapi életben gyakran használjuk a kavics szót, akár viccesen egy kocsi nagyságú sziklára is. De valójában mi is az a kavics? Hogyan fogalmazzák meg a geológusok? A kavics olyan kőzetdarab, amely szállításon esett át, ezért lekerekített és szemcsemérete 2 mm felett van. Többféle felosztás létezik, de még jobban pontosítva szemcsemérete 4-64 mm közé esik.…

Hazánk egy csodálatos és kevésbé ismert tája a nyugati határszélen fekvő Őrség. A kis faluk romlatlan levegője, a népi építészet, az ember és a táj harmóniája jellemzi a területet. Az őrségi falvak felkeresése közben gyakran találkozhatunk régi portákkal, amelyek homlokzatán egy olyan építészeti megoldást fedezhetünk fel, amely csak erre a tájra jellemző. A nevük kódisállás.…

A geológia egy különös tudománynak tűnik a külső szemlélő számára. A geológus azokat a feltárásokat keresi állandóan, ahol a területet alkotó kőzetek szálban kibukkannak. Ez azért jó, mert földmunka nélkül megvizsgálhatja az adott területet alkotó földtani képződményeket. Így van ez a Baranya megyei Bodán is! Boda község környékén több helyen előbukkan egy barnásvöröses színű agyagkő,…

Pilisborosjenő mellett bizarr és látványos sziklaalakzatok állják a kéktúrázó útját, amelyek a Teve-sziklák névre hallgatnak. A sziklák anyaga triász (kb. 200 millió éves) dolomit (Fődolomit Formáció), amely a Tethys-óceán sekély selfjén rakódott le. A rideg, törésekkel átjárt dolomitot különféle oldatok járták át kialakulása után. Az oldatok hatására a kőzetek egy része porlódni kezdett, amely miatt…

A Bükk hazánk egyik legváltozatosabb és egyben legbonyolultabb földtani felépítésű hegysége. Felépítésében részt vesznek különböző korú és kifejlődésű magmás, üledékes és metamorf kőzetek is. A Bükk északi területeit (pl. Szilvásvárad, Nagyvisnyó környéke) járva gyakran találkozhatunk olyan kőzetekkel, amelyek sötét színűek és lapokban bonthatók. Ezek különféle agyagpalák. Ilyen a képen is látható, karbon korú agyagpala (Szilvásváradi…

Az Alföldi Kéktúra Mindszentnél éri el a Tiszát. A városkán átsétálva elhaladunk a Mindenszentek tiszteletére felszentelt római katolikus templom mellett. A templom első ránézésre olyan, mint az összes többi magyarországi, barokk stílusban épült 18. századi templom. Ám valamiben még is különbözik! Az épület homlokzatát jobban megfigyelve két lövedéket vehetünk észre a falba fúródva, amely egy…

Ezúttal egy látványos földtani jelenség nyomába eredünk, melynek a neve vetőkarc. A képen a volt gánti, bagoly-hegyi bauxit-külfejtés egy szép részlete látható. A bányatelep délnyugati szegletében egy hatalmas, kelet-nyugati csapású kőzetfalra lehetünk figyelmesek. Közelebbről szemügyre véve olyan benyomást kelt a barnás- és lilásvörös színű kőzet (triász dolomit) felszíne, mintha egy macskaféle összekarmolta volna. Az érdekes…

Szarvas városáról a legtöbb magyarnak az arborétum vagy a Tessedik Főiskola képzései jutnak eszébe. A szép fekvésű és műemlékekben gazdag városka azonban több meglepetést is tartogat az arra járóknak! A mai, trianoni Magyarország mértani középpontja a Pest megyei Pusztavacs mellett található. A történelmi Magyar Királyság mértani középpontja azonban Szarvason volt. 1880-ban mérték ki a pontot,…

Szeged hazánk és a Dél-Alföld egyik lüktető gazdasági, oktatási és kulturális központja. A város számtalan látnivalót rejteget, de azt már kevesebben tudják, hogy itt volt az Alföld egyik legnagyobb vára! A vár elődje már a tatárjárás előtt létezett, de komolyabb bővítésére és megerősítésére az 1241/1242-es események után került sor. Szeged az Erdélyből a Maroson érkező…

A Dunántúli-középhegység egyik legterjedelmesebb tagja a Bakony. Jelentőségét az is mutatja, hogy régen az egész középhegységre a Bakonyerdő kifejezést használták. Mivel a Bakony javarészt üledékes kőzetekből áll, ezért hegységszerte számtalan barlanggal találkozhatunk. Ilyen a Bakonybéltől nem messze, a Száraz-Gerence-völgy felett 50 méterrel tátongó Pörgöl-barlang (Száraz-Gerencei-barlang) is. A kb. 40 m hosszú, fokozottan védett barlang egy…

A geológusok a Föld 4,6 milliárd éves történetét időkre, időszakokra, korokra és korszakokra osztják. Az így megtestesülő kortáblát böngészve észrevehetjük a földtörténeti paleozóikum (óidő) és mezozóikum (középidő) határát kb. 245 millió év környékén. De miért pont ott húzták meg a két idő határát? Mi történhetett ott? A válaszért a Bükkbe kell elmennünk, a Bükk-fennsík északi…

A kicsiny hegyi falu, Szarvaskő Eger és Szilvásvárad között helyezkedik el, a Bükk nyugati peremén. A ma már üdülőfalunak mondható Szarvaskő fölött vöröses sziklákból álló bérc emelkedik, melyen egy középkori vár romjai találhatók. Innen tovább gyalogosan közelíthető meg az Akasztó-bérc, ahonnan a lent látható kép is készült. Innen a tájra csodálkozva lábunk alatt észrevehetünk egy…

Ezúttal a Tokaj-Eperjesi-hegység (közismertebb nevén Zempléni-hegység) nyugati peremére látogatunk el. Ott áll őrt Boldogkő vagy régies nevén Bodókő vára. A hatalmas középkori erődítmény viszonylag jó állapotban vészelte át a történelem viharait, és Észak-Magyarország egyik legjobban látogatottabb vára. Most nem is igazán a várról lenne szó, hanem arról a hatalmas sziklagerincről, amire felépült! A Zempléni-hegységet több…

A Dél-Dunántúlon található Villányi-hegységet a földtörténeti mezozóikumban (középidőben) képződött üledékes kőzetek építik fel. Ezek főleg triász, jura és kréta időszaki, döntően karbonátos kőzetek (főleg mészkő, alárendelten dolomit), amelyek a képződésük utáni földtörténeti korokban pikkelyekbe rendeződtek. Ezek a deformált kőzettestek "lógnak" ki a környék laza üledékekkel borított térszíneiből. A borairól is híres hegység legmagasabb pontja a…

Ezennel a Bükk déli peremére látogatunk el, a Cserépfalutól északra lévő Hór-völgy oldalába. A völgytalp aljáról meredek lépcsősor indul a 279 m tengerszint feletti magasságban található Suba-lyuk sötét szájához, amely a völgy talpa felett kb. 40-50 m-re helyezkedik el. A Bükk egyik legnagyobb barlangja nevét egy szegény cserépfalui betyárlegényről, Suba Lukácsról kapta. A hatalmas üreg…

A Salgótarján környéki hegyek számos hasznosítható ásványi nyersanyagot rejtenek. A 19. század közepén indult meg a miocén korú barnakőszén kitermelése, amelyet pár évtizedre rá követett a bazaltbányászat is. A bányászati tevékenység teljesen átalakította a város természeti-társadalmi környezetét, és szerkezetét is. A várostól nem messze található a Medves-fennsík, amely Közép-Európa legnagyobb bazaltplatója. A bazalt alatt nem…

Ezúttal Nógrád megyébe, a Cserhát dombjai közé látogatunk el. Szanda község felett található a Péter-hegy, ahol évtizedekig egy kemény és kopásálló vulkáni kőzetet bányásztak, melynek a neve andezit. A bányászatnak a legjobb minőséget az az andezit adta, amely a felszínhez közel dermedt meg, de nem jött ki a felszínre. A vulkáni működés a területen kb.…

Ezúttal a Dunántúli-középhegység nyugati peremére látogatunk el, a Bakony sümegi "elvégződéséhez". Sümeg városát legtöbben a középkori váráról és szép műemlékeiről ismerik. De más is van ám ott! A városka déli peremén szégyenlősen és az átutazó szeme elől rejtve bújik meg a Mogyorós-domb, amely a magyar geológia és egyben régészet egy klasszikus feltárása/lelőhelye. A domb viszonylag…

A Cserhát keleti részén, a Kis-Zagyva völgyében, a Sámsonházáról Nagybárkányba vezető út mellett egy színpompás kőfejtő sebhelye hívja fel magára a figyelmet. Az egykori kőfejtő sziklafala kivételes és típusos példája a területen kb. 15 millió évvel ezelőtt, a miocén bádeni emeletében lezajlott rétegvulkáni működésnek. A terület eredetileg az Ős-Mátra hatalmas vulkáni felépítményéhez tartozott, amelyet csak…

Biatorbágy nemcsak a Matuska Szilveszter által 1931-ben elkövetett hídrobbantásról "nevezetes", hanem a tőle délkeletre emelkedő Kő-hegyről is. A település környezetében lévő sasbércek döntően miocén korú üledékes kőzetekből állnak. Ilyen a bádeni korú "lajtamészkő" és a rétegsorban felette elhelyezkedő ún. "szarmata durvamészkő". Az imént említett képződményekből épül fel a Biatorbágytól délkeleti irányban elhelyezkedő Kő-hegy (Kő-orr) 301…

A Tokaji-hegység vagy ahogyan a Kárpát-medencei tájbeosztás hívja, az Eperjes-Tokaji-hegység középkori bányászati emlékekben igencsak bővelkedik. A vulkanikus eredetű, erdővel borított hegységben a vulkáni működés kb. 15 millió évvel ezelőtt (miocén) kezdődött, s kb. 9 millió évvel ezelőtt ért véget. A hosszú és szakaszos vulkanizmus során rendkívül vastag és változatos vulkáni összlet jött létre. A jellemző…

Árpád-kori egyházi építmények, 18. századi mezővárosi középületek, régi alföldi tanyák építőanyagának tanulmányozása közben gyakran találkozhatunk egy likacsos, porózus, de mégis ellenálló és kemény kőzetfajtával. Ezt a kőzetet a nép darázskőnek, varangykőnek, cupáknak hívja, a geológusok pedig leginkább a réti mészkő, tavi mészkő, vagy édesvízi tavi karbonátos kőzet névvel illetik. De mi is ez a kemény…

A képen látható kultikus kő a Nógrád megyei Nagylóc felett, az erdő mélyén, az Őr-hegy déli oldalában lelhető fel. A méretes, középső-miocén korú (bádeni), sötét színű andezit-típusú kőzet a 15 millió évvel ezelőtti nagy vulkáni működés során keletkezett lávából hűlt ki. Az andezit nevű magmás kőzet építi fel a Cserhát nyugati részét. Az itteni vulkáni…

A Mátra és a Bükk között, a Tarna völgyében helyezkedik el Sirok. A község elsősorban a föléje magasodó középkori váráról nevezetes, de kevesen tudják, hogy a vártól északkeleti irányban bizarr formájú, és misztikus kövek bújnak meg az erdő mélyén. Sirok környékét kb. 17 millió évvel ezelőtt (miocén kor) képződött, heves vulkánkitörések által létrehozott vulkáni törmelékes…

Az Északi-középhegységben, a Cserhát hegységben, Nagylóc és Szécsény között járunk. A két Nógrád megyei település között egy északnyugat-délkeleti irányú, vasúti töltéshez hasonló hosszú vonulat kontúrjai ismerhetők fel. Ez nem más, mint egy telér. A telér egy olyan kőzettest, melynek anyaga egy már ott lévő, idősebb kőzetbe nyomult bele, és szilárdult meg. A fogalomból következik, hogy…

A Velencei-hegység legszebb és legizgalmasabb felszínformái a gránit lepusztulásához köthető különböző sziklaalakzatok, amelyek Pákozd és Sukoró térségében lelhetők fel a legnagyobb számban. A Velencei-hegységet a hazánkban a felszínen ritkaságszámba menő gránit alkotja, amely kb. 300 millió évvel ezelőtt, a karbon időszak végén, a perm időszak elején képződött, és nyomult be a nála idősebb kőzetekbe (Lovasi…

A Balaton-felvidék nyugati részén, a Káli-medencében járunk, a Köveskál feletti Fekete-hegy Vaskapu elnevezésű völgyében. A nehezen megközelíthető és kevesek által járt völgy egy egyedülálló geológiai csemegét rejt. A Bakony-Balaton-felvidék régiójában szép számmal fordulnak elő bazaltból felépülő kiemelkedések (tanúhegyek, kürtőkitöltések, robbanásos vulkáni törmelékek alkotta képződmények). A bazaltos jellegű vulkanizmus a Tihanyi-félsziget térségében indult meg kb. 7,5…

Egerszalók neve többek számára lehet ismerős termálfürdőjéről ("Sódomb") és kiváló borairól. Azonban azt már kevesebben tudják, hogy a település körül számtalan földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti érték is fellelhető. Ezek közé tartoznak a Menyecske-hegy kaptárkövei is. A településtől délkeletre fekvő kis hegyen, rekettyésben, nehezen látható és megközelíthető helyen bújik meg az egerszalóki Kőbújó vagy más néven…

A tatai Kálvária-domb a magyar geológia egy klasszikus helyszíne: egy földrajzi helyen szinte az egész Dunántúli-középhegység mezozós (középidei) rétegsora fellelhető és tanulmányozható. A szépen parkosított geológiai bemutatóhely egy volt kis kőbányában helyezkedik el. A késő-triász és kora-jura képződmények a Kálvária alatti kőzetfalon lelhetők fel, viszont a fiatalabb rétegsor tanulmányozásához már belépőt kell váltanunk. A fotón…

A Nógrád megyei Nemti községtől északra, eldugott helyen található hazánk egyik leglátványosabb és legszűkebb szurdoka. A mély és meredek oldalakkal határolt, homokkőbe mélyülő Morgó-gödri oldalában érdekes, faragott arc tekint le az arra járókra. A Nemti környéki dombokat a kora-miocén Pétervásárai Homokkő Formáció alkotja, amely 23-19 millió évvel ezelőtt rakódott le egy sekély, árapály által mozgatott…

A Duna mellett fekvő Lábatlan egykoron hatalmas cementgyáráról volt nevezetes. Az üzem ma már nem működik, de ennek ellenére a településről számtalan geológiai kirándulás tehető a Gerecse hegység erdőinek mélyére. Lábatlanból kb. egy órás könnyű sétával érhető el a Tölgyháti-kőfejtő védett területe. A látványos és monumentális felhagyott kőfejtő a Gerecse szinte teljes jura rétegsorát feltárja.…

Salgótarján és Ózd között egy kevesek által ismert, homokkőből álló dombvidék helyezkedik el. A terület nagy részét a miocén földtörténeti kor elején képződött sekélytengeri homokkő borítja, amelyet a szakemberek Pétervásárai Homokkő Formációnak neveznek (kora kb. 23-19 millió év). A homokkövön változatos természetes és mesterséges (emberkéz alkotta) formakincs alakult ki. A Pétervására melletti csendes kis Ivád…

Ezúttal Nógrád megyébe látogatunk el, a dombok között szégyenlősen megbújó Bér falucskába. A kis zsákfaluban régi parasztházakat és egy középkori eredetű templomot is megtekinthetünk. Aki azonban egy kis túrára és geológiára vágyik, az induljon el északnyugat felé a Bér-patak mentén, a híres béri Nagy-hegy védett területe felé. A Novohrad-Nógrád Geopark egyik fontos földtani attrakciója a…

A mai alkalommal kicsit becsapós a cím, mert nem kőről, kőzetről lesz szó, hanem a homok nevezetű laza üledékről. A homokot mindenki ismeri, ha máshonnan nem, akkor a gyermekkorából, a homokozóból. A homok egy főleg kvarcszemcsékből álló laza üledék, amely szemcsemérete 0,0625-2 mm között ingadozik. Természetesen az anyagi minőségtől függetlenül is beszélhetünk homok szemcseméretű anyagokról.…

Hazánk északi határvidékén, a Tokaj-Eperjesi-hegységben, a Hegyköz lágy dombjaiból markánsan emelkedik ki a várrommal koronázott 552 m magas füzéri Várhegy. A vulkáni kúpot nemcsak a rajta található középkori erősség, hanem egyéb geológiai és geomorfológiai érdekességek miatt is érdemes felkeresni. Az egész Tokaj-Eperjesi-hegységet, így a füzéri Várhegyet is a miocén időszakban lezajlott vulkánosság hozta létre. Kb.…

Hazánk északi részén, a szlovák határ közelében, erdők mélyén, a világ végén kis romfalu bújik meg: Derenk. Ha túrázás közben erre járunk, akkor fűvel és gazzal benőtt egykori házak helyeit fedezhetjük fel, kicsit távolabb a turistajelzéstől egy kis temető fejfái bámulnak némán és fájdalmasan a tájra. Mi történhetett az egykor virágzó kis faluval? Miért pusztult…

A Dunántúli-középhegység északkeleti elvégződésénél, a Budai-hegység és a Visegrádi-hegység között, illetve ezek szomszédságában helyezkedik el a Pilis. A hegység egy keskeny, északnyugat–délkeleti csapású, aszimmetrikusan kibillent sasbércekből álló terület, amelyet főleg triász időszaki mészkő és dolomit alkot. Fiatalabb kőzetek – például jura – csak foltokban vannak jelen. Érdekes a hegység elnevezése is: a pilis szó gyakorlatilag…

Ezúttal a Vértes hegység mészkő és dolomit alkotta bércei közé látogatunk el, de most nem a kőzeteket vizsgáljuk, hanem a történelem viharainak szeleit fogjuk vitorlánkba. Az Országos Kéktúra útvonalától és az egykori bauxit-bányászatáról nevezetes Gánttól nem messze, egy csendes völgyben kicsiny temető fejfáira akadhatunk. Kápolnapusztán vagyunk, amely ma Gánt lakatlan külterülete. Az egykoron virágzó kis…

A Dél-Dunántúlon méltóságteljesen emelkedik az alacsonyabb térszín fölé a borairól is nevezetes Villányi-hegység. A hegység fő tömegét triász, jura és kréta korú (mezozoos, azaz középidei) üledékes kőzetek, főleg különféle mészkövek építik fel. A rétegsor legszemléletesebben a Villány melletti Templom-hegyen tárul fel. A sasbércekből (horsztokból) álló alacsony hegység legmagasabb pontja a 442 m magas Szársomlyó (a…

Jelen írásunkban egy kis dunántúli falu mellé látogatunk el, amelynek neve Füle. Ekkor szokták mondani, hogy ha valakinek nincs itt dolga, akkor nem megy oda. A földtanosoknak viszont ismerősnek kell, hogy csengjen a település neve! Füle határában emelkedik a Kő-hegy, amely nem más, mint a helyiek szőlőhegye. Rajta sétálva kis présházak, hétvégi házak, gyümölcsösök és…

A rideg kőzetekből álló hegyláncok és a történelmi emlékekben gazdag Kárpát-medence után most egy olyan szó szerint "földtani" egységet elemzünk, amely nem más, mint a talaj. A talaj szavunk egy ősi finnugor szó és telket jelentett eredetileg. A talajra többféle definíció létezik, de általánosságban elfogadhatjuk azt a megfogalmazást, hogy a talaj a földfelszín legkülső, szilárd,…

A Bükk hegységről iskolai tanulmányaink idejéből az juthat eszünkbe, hogy mészkőből álló hegység. A Bükk fő tömegére ez hellyel-közzel igaz is, de azt már jóval kevesebben tudják, hogy a terület Bükkaljának nevezett tájegységét vastag, több száz méter vastag vulkáni robbanások során képződött tufa fedi. Ebben a vulkáni törmelékes rétegsorban a természet és az ember számtalan…

Számtalan helyen találunk hazánk hegyvidéki területein kőtengereket, amelyek közül a legnagyobbak és legszebbek magmás kőzetekhez köthetők (főleg andezit és bazalt). Vajon mi is okozhatja azt, hogy ezek a kemény és ellenálló kőzetek "megadják magukat", és darabjaira hullanak szét? Magyarország területén a földtörténeti pleisztocénben (jégkorszakban, 2,4 millió évtől 10 ezer ezelőttig) nem volt belföldi jégtakaró, hanem…

Jelen írásunkban a Tokaji-hegység déli peremére látogatunk el, Sárospatak városa mellé. A Megyer-hegyi Tengerszemhez felvezető út mellett magányos, növényzettel benőtt sziklák emelkednek. Alapesetben az arra járó elsétál mellette, de mi most nem ezt tesszük, álljunk meg a sziklák előtt pár perc erejéig! A Tokaji-hegységet (közismertebb nevén a Zempléni-hegységet) a földtörténeti miocén korban zajló vulkáni működés…

Ha valaki olyan térszínen túrázik, amelyet jól oldódó mészkövek borítanak, feltűnő lehet, hogy egy speciális formakincs alakul ki ezeken a területeken. Azt a folyamatot, amely hatására a karbonátos kőzetek szénsavas víz hatására oldódnak, karsztosodásnak, az így létrejött formakincset pedig karsztos formáknak nevezzük. A legjobban a tiszta kalcium-karbonátból álló mészkövek oldódnak, de tudnak karsztosodni a magas…

Ezúttal a Zempléni-hegység (geológus körökben Tokaji-hegység) és az Alföld találkozási zónájába, a tokaji Nagy-hegyre látogatunk el. Az 512 m magas vulkáni kúp már messziről uralja a tájképet, s az Alföld északi részén található városokból is kiválóan látszik, főleg tiszta légköri viszonyok között. A borairól nevezetes Nagy-Kopaszt egy több szakaszból álló vulkáni működés hozta létre a…

Ezúttal hazánk északi határvidékére látogatunk el, az UNESCO Világörökség listáján is szereplő Gömör–Tornai-karszt területére. Szögliget községről északra, egy 460 m magas meredek mészkőkúp tetején vigyázzák a tájat a középkori Szádvár maradványai. A hatalmas területen fekvő, 13. században épült várat a Habsburgok parancsára 1688-ban rontották el, robbantották fel. A várhoz több jelzett turistaút és tanösvény is…