Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Homokkőszurdok a Zalai-dombságban?

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Ilyen például Erdélyben a legendás Tordai-hasadék, vagy hazánkban az...
A Börzsöny „testvére”, a felvidéki Polyána

A Börzsöny „testvére”, a felvidéki Polyána

A Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet befelé a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. Az egyik legkarakterisztikusabb és talán legizgalmasabb vonulata...
A Szilvás-kő, ahol a szén már bagót sem ér!

A Szilvás-kő, ahol a szén már bagót sem ér!

Hazánk egyik északi kistája a Salgótarján városától keletre elterülő Medves-vidék. A változatos földtani felépítésű területen nem csak a bazalt ipari méretű bányászata kezdődött el a 19. század második felétől, hanem a barnakőszéné is. Az első szénbányák az 1848–49-es...
A Gutin ékköve, a Kakastaréj

A Gutin ékköve, a Kakastaréj

A Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet befelé a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. A takarós felépítésű, eltérő kőzetekből (és emiatt változatos...
A Dachsteini Mészkő és a vastagpadosság

A Dachsteini Mészkő és a vastagpadosság

A Dunántúli-középhegység területén jelentős felszíni elterjedésben jelenik meg a késő-triászban (kb. 210–200 millió éve) képződött Dachsteini Mészkő Formáció. Fehéren „világító” vastagpados képződményei előbukkannak például a Bakonyban, a Vértesben, a Gerecsében, a...