Hónap: 2020 május

Az agyagos, vályogos üledékekből kiégetett tégla az egyik legősibb építőanyag. Az agyagból készített téglákat már kb. 12 ezer évvel ezelőtt használták, míg az égetett téglák megjelenése és jelentősebb elterjedése az emberi történelemben, kb. 5 ezer évvel ezelőttre tehető. A különféle technológiával elkészített téglák végigkísérték a nagy történelmi birodalmak építészetét is, s napjainkban már több tucat…

A Dél-Dunántúlon emelkedő, kiváló borairól (is) nevezetes Villányi-hegység keleti végén áll őrt a terület legmagasabb pontja, a 442 m magas Szársomlyó (Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy), amely egyben hazánk legdélebbi hegycsúcsa is. A középidei (mezozós) karbonátos kőzetekből álló, bányászat által megcsonkított, alakja miatt sokak által vulkanikus kúpnak hitt hegy számtalan földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értéket rejt (pl.…

"Itt állt Salgóvár, mint egy óriás, Ki az egekre nyujtja vakmerő Kezét, hogy onnan csillagot raboljon; Itt állt Salgó... az éghez oly közel, És benne mégis a pokol tanyázott.” – írta Petőfi Sándor 1846-ban, „Salgó” című költeményében. A költőóriás a bazaltból felépült vár ódon falai között barangolva nem sejthette azt, hogy geológiai értelemben is egy…

"A kövek mesélnek" oldalt az a megtiszteltetés érte, hogy a Hajónapló.ma weboldala egy Trianonnal kapcsolatos cikksorozatához (részben) az oldalunk képeit választotta ki. Köszönjük szépen! Az első cikk Kárpátalja vidékére kalauzolja el olvasóit, amely a 20. századot igencsak megszenvedte! A teljes cikk itt olvasható! Kalandra fel, irány a kövek világa! :)

"A kövek mesélnek" 2020. májusában örömmel fogadta a Zarándok Kaland felkérését, és csatlakozott a hazánk borvidékeit bejáró geotúra-sorozatához, mint terepi túravezető. A színvonalas hétvégi túrák célja, hogy megismerjük egy-egy földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékben gazdag borvidéket és persze megkóstoljuk az adott terület kiváló borait, szakavatott borászok segítségével. Az első túra az Upponyi-hegység vidékére vezetett, melynek…

A Dunántúli-középhegységben, a Káli-medence keleti peremén állt őrt a Bakony–Balaton Geopark ikonikus vulkánja, a Hegyes-tű. A bányászat által megbontott hegy a maga nemében egyedülálló, hisz a bazalt kitermelésének köszönhetően feltárult egy ősi vulkán kürtőkitöltése, amelyben oszlopos elválású bazaltok „kavalkádjában” gyönyörködhetünk. De vajon hogyan jön létre egy ilyen különleges földtudományi érték? Írásukban ma ezzel foglalkozunk. Kalandra…

A Bükktől északias irányban húzódó Upponyi-hegység nem igazán tartozik a hazai tömegturizmus közkedvelt célpontjai közé, pedig a terület tartogat jó néhány „geo-csemegét” az arra járóknak. A bonyolult földtani és szerkezeti felépítésű Upponyi-hegységben magyarországi szinten is igen „öreg” metamorf (azaz átalakult) kőzetekkel találkozhatunk, melyek kora a földtörténeti paleozóikum (óidő) ordovícium és karbon időszakai közé tehetők (számszerűsítve:…

Az Erdélyi-szigethegység északi részén húzódik a hazai turisták által méltatlanul elhanyagolt Réz-hegység (románul: Munţii Plopiş). A törésvonalak mentén kiemelkedett, letarolt tönkfelszín északnyugat-délkeleti csapásban húzódik kb. 35 km hosszúságban és kb. 5–15 km szélességben a Sebes-Körös és a Berettyó folyók völgyei között. A vízfolyások által erősen felszabdalt hegység fő tömege az ún. „Bihari-autochton” elnevezésű, bonyolult szerkezeti…

Bernadette Soubirous (szentté avatása után Lourdes-i Szent Bernadett) egy francia katolikus apáca volt, akinek 1858-ban egy Lourdes melletti barlangban több alkalommal megjelent Szűz Mária. A csodás jelenések nyomában kibontakozó zarándoklatok hatására Lourdes a világ legjelentősebb Mária kegyhelyévé vált. Európa több országában, így hazánkban is komoly tisztelet fejlődött ki a lourdes-i jelenésekhez kötődően, ezért számos katolikus…

A bányászati tevékenység szinte egyidős az emberiséggel, hisz nyersanyagokra mindig szükség volt, legyen az építőkő, érc vagy fosszilis energiahordozó (pl. kőszén). A bányászat egyik legősibb „válfaja” a kőbányászat, melynek nyomaival számtalan helyen találkozhatunk hegyvidéki területeinken. Eleinte ez a bányászati tevékenység kezdetleges, kézi eszközökkel zajlott, amely hosszú fejlődés eredményeként ért el a 20. századra a gépesített,…

A vörös homokkő egy olyan jellegzetes, szép színezetű törmelékes üledékes kőzet, amelyet szinte mindenki könnyedén felismerhet. Anyaga visszaköszön régi sírokban, templomok és kastélyok ódon falaiban, középületek burkolófelületeiben vagy épp szárazon rakott kőkerítések építőanyagaiban. A középiskolai tankönyvekben is sokszor példaként szereplő vörös homokkő hazánkban a felszínen a Balaton-felvidék térségében és a Nyugat-Mecsekben jelenik meg, de találkozhatunk…

A kőzettan gyakorlat hallatán legtöbb olvasónknak egy földtani feltárás, például egy felhagyott kőfejtő tanúfala juthat az eszébe, ahol a különféle kőzetformációkat látványos és tanulságos kifejlődésben tudja tanulmányozni. Azonban nem csak kőbányák feltárásait, hanem ősi építmények (pl. ókori romok, Árpád-kori templomok és várak) falait megvizsgálva is hasznos következtetések vonhatók le egy adott terület szűkebb-tágabb földtani felépítésére…