Tátika vára pliocén bazaltból épült fel
A Keszthelyi-hegység fő tömege triász karbonátos kőzetekből épül fel, de a terület északi részén megjelennek a fiatalabb, harmadidőszaki (tercier) bazaltok is. Ezeket a döntően szubvulkáni bázikus magmás kőzeteket többek között a Kovácsi-hegyen, a Szebikén, illetve a szóban forgó, várrommal koronázott Tátikán tanulmányozhatjuk. Az egyik legkönnyebben megközelíthető, az Országos Kéktúra útvonala által is érintett vulkáni felépítmény a Tátika, melynek nemcsak a várkövei, hanem a bazaltoszlopai is izgalmas történetekről regélnek. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Keszthelyi-hegység északi vidékén a 3,4–2,7 millió éve lezajlott bazaltos vulkanizmus más jellegű volt, mint például a Balaton-felvidéken, a vulkáni felépítmények egyedi csoportot alkotnak a Bakony–Balaton-felvidék vulkáni területen belül. A mélyből felnyomuló izzó bazaltos kőzetolvadék annak idején nem tudta minden esetben áttörni a Pannon-tóban lerakódott, nagy vastagságú homokköves, homokos és agyagos rétegsorokat, hanem azokba nyomulva szilárdult meg. A benyomulás meredeken dőlő, keskeny és hosszan elnyúló dájkokat hozott létre. Ilyen például a Tátikától a sümegprágai Sarvalyig követhető, északkelet–délnyugati irányú gerinc. Más esetekben a magma nem függőleges, hanem vízszintes irányban terült szét a befogadó üledékes kőzetrétegek között, nagyobb kiterjedésű, horizontálisan elnyúló lapos telepteléreket (szilleket) alakítva ki. Így jött létre a negyedidőszaki, posztvulkáni erózió által a pannon üledékekből kihámozott Kovácsi-hegy, illetve a Szebike, ahol az északnyugat–délkeleti vonulatirányok a meghatározóak. Az uzsai Láz-hegyen és a Tátikán felszíni vulkanizmus is lezajlott. Előbbi helyszínen működik a térség legnagyobb bazaltbányája.
A robbanásos vulkáni működés a Keszthelyi-hegység vidékén alárendelt volt, ugyanis a mélyben nem jellemző a karsztvízzel telített karbonátos kőzetek jelenléte, illetve a nagy vastagságú pannon üledékes rétegsorok alapvetően vízmentesek. Ennek megfelelően a tűz és a víz kölcsönhatásának elmaradása miatt nem a freatomagmás kitörések domináltak. A Káli- és Tapolcai-medence vidékén viszont a feltörő magma nem csak a pannon üledékek felszín alatti vizeivel találkozott, hanem az alaphegységi karszt- és hasadékvizekkel is.
Oszlopos bazalt hasadékkal a Tátikán
A viszonylag sekély, 200–300 m-es mélységben megszilárduló bazaltos testekben a hűlés közben különféle elválási szerkezetek alakultak ki, amelyeket a természetes és mesterséges geológia feltárásokban tanulmányozhatunk. A tömeges, elválási felületekkel gyengén tagolt bazalttestek általában szabálytalan, különböző irányítottságú, oszlopos elválású kőzetekkel váltakoznak. Előfordul a területen sugaras irányítottságú, oszlopos elválású bazaltkibukkanás is. A Keszthelyi-hegység északi részén található bazaltok kevésbé kontaktizálták a pannon homokos üledékeket. Ez valószínűleg a pannon üledékek vízmentes mivoltára vezethető vissza. A forró magma és a homokos üledékek kapcsolatát a homok sötétebb színe és összesülése jelzi. A bazaltos szill/dájk komplexum kibukkanásai több helyen is tetten érhetők az Országos Kéktúra útvonala mentén, többek között a cikk témáját is adó Tátikán.
A Keszthelyi-hegység északi vidékének utolsó jelentősebb bazaltos felépítménye, a középkori vár romjaival koronázott Tátika. A kör alakú lávaplató az északkelet–délnyugati csapású Sarvaly–Tátika vonulat déli elvégződése, amelyet több szakaszban történő bazaltbenyomulás hozott létre. Az utolsó, szám szerint a harmadik benyomulás hozta létre a Tátikát, kialakítván egy bazalttal fedett platót. Érdekesség, hogy a vulkanizmus befejező szakaszában freatomagmás kitörések is lezajlottak, amely során a lávakőzeteket piroklasztikus kőzetek törték át. A heves robbanásos kitöréseket kis bazalttelérek benyomulása zárta a vulkáni törmelékes kőzetekben.
Az ősbükkössel fedett Tátika oldalában, az oszlopos elválású kőzetekkel jellemezhető bazaltplató peremén hasonló genetikájú hasadékbarlangokat (álbarlangokat) találunk, mint a szomszédos Kovácsi-hegyen. A hegy tetején állnak a 13. században a Tátika nemzetség által épített erősség maradványai, amely erős falai természetesen a hegy pliocén bazaltjából épültek. A vár részletes történetét ezen a weboldalon érhetjük el.
A Tátika pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
