Kategória: Magyarország

A Körösök által uralt Békés megye vidéke már a korábbi évezredekben is sűrűn lakott terület volt, amelyet az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai bizonyítanak. Sajnos a felszínen, látható és kézzel fogható formában nem sok történelmi emléket tanulmányozhatunk már, hisz az ókori földműveket az eke forgatta fel, az Árpád-kori világi és egyházi épületek téglafalait pedig a török-kor…

A Békés megyei Kaszaper településről Mezőkovácsháza felé utazva, a nagybánhegyesi elágazástól kb. 600 m-re, jobb kéz felé egy zúzott köves, majd földessé váló úton (kb. 1,5 km) juthatunk el a Kaszaperi Történelmi Emlékpark területére. Az itt „magasodó” Templom-halmon és térségében állt az Árpád-kori eredetű Pereg település és temploma évszázadokon keresztül, melynek helyén egy emlékparkot alakítottak…

A Békés megyei Vésztő városkájától nyugatra, kb. 5 km-re helyezkedik el a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, sőt az egész Tiszántúl egyik legjelentősebb régészeti bemutatóhelye, a Vésztő–Mágor Történelmi Emlékhely. Az 1987 óta védett Mágor-puszta a Körös menti sík és a Kis-Sárrét kistájak találkozásánál helyezkedik el. Az egykori Sebes-Körös medrek és árterek fölé kb. 9 m-rel magasodó…

A Nyírség homokbuckáitól délkeletre elterülő Érmelléki löszös hát kistáj területén, az egykoron a Tisza által elfoglalt Ér-völgy közelében fekszik Álmosd település. A falucskának komoly irodalomtörténeti jelentősége van, hisz itt élt születésétől 6 éves koráig, majd újból 1812–1815 között a magyar Himnusz megalkotója, Kölcsey Ferenc. Álmosd neve azonban a történelemkönyvek lapjain is szerepel, hisz itt zajlott…

Békéscsaba felől Vésztő irányába haladva, a bélmegyeri elágazástól kb. 1 km-re északra, az országút jobb oldalán egy rövidke vasúti töltésre lehetünk figyelmesek, egy pár vasúti sínnel, egy vasúti jelzőoszloppal és egy emlékművel. Az úton továbbsuhanó utazók nagyobbik része nem is gondol abba bele, hogy annak idején, 1904 és 1962 között itt, a Békés–Vésztő vonalon pöfögtek…

Hazánk felszínének legnagyobb részét laza törmelékes üledékek és üledékes kőzetek borítják. A laza üledékek közül a homokot kell kiemelnünk, azon belül is a szél által felhalmozott (eolikus) futóhomokot, amely Magyarország felszínének kb. 20%-át takarja be. A legnagyobb összefüggő futóhomokos területek a Duna–Tisza közén (Kiskunság), a Nyírségben és Belső-Somogyban helyezkednek el, de kisebb-nagyobb foltokban találkozhatunk velük…

Előző cikkünkben megállapítottuk, hogy a Nagyalföld kőben szegény vidékein a tégla volt a világi és az egyházi épületek legfőbb építőanyaga. A téglát alapozásnál szilárdítóként, a falazásnál építőanyagként, a díszítésnél pedig idomtéglaként is előszeretettel használták. A téglák alapanyagául szolgáló vályogos–agyagos üledékek, az ún. téglaföldek nagy mennyiségben álltak rendelkezésre a folyók uralta alföldi síkságokon, s bányászatukat és…

A Bükk északnyugati részén, Szilvásvárad település határából indul a vadregényes Szalajka-völgy, melynek neve szinte minden magyar ember számára ismerősen csenghet. A lipicai ménes, az erdei kisvasút, a pisztrángsütők, a sebesen szaladó Szalajka-patak és a duzzasztott tavai, a kristálytiszta vizű karsztforrások, az Istállós-kői-barlang és még sorolhatnánk a számtalan turisztikai attrakciót, amelyek évente turisták tízezreit vonzzák a…

Napjainkban természetesnek vesszük, hogy ha az autónkból kifogy az üzemanyag, akkor elgurulunk a legközelebbi töltőállomásra és megtankoljuk azt. A jól begyakorolt művelet során azonban nem igazán gondolunk abba bele, hogy a „fekete arany” igazából honnan is származik. A világgazdaság „mozgatórugójának” számító kőolaj kialakulásának megértéséhez évmilliókat kell visszautaznunk az időben, a telepek felfedezése és kitermelése kapcsán…

A Dél-Dunántúl lankás dombvidéki tájaiból kiemelkedő Mecsek hazánk földtanilag egyik legösszetettebb és legbonyolultabb felépítésű hegysége. A nyugati területeken inkább a perm és a triász folyóvízi–tavi, valamint sekélytengeri törmelékes és karbonátos üledékes kőzetek a meghatározóak, míg keleten a jura és a kréta időszaki, mélyebb tengeri kifejlődésű karbonátos kőzetek és a vulkanitok a jellemzőek. Ha ezeket a…

A Bükk északi részén fekvő Nagyvisnyó település neve nem csak azoknak lehet ismerős, akik sokat kirándulnak a Bükkben, hanem bizony a geológusoknak is kötelező névanyag. Azért kötelező, mert a település környékén bukkannak elő azok a „klasszikus” paleozós (óidei) üledékes rétegsorok, amelyekre a Bükk geológiáját kutató első szakemberek (pl. Vadász Elemér, Schréter Zoltán, Legányi Ferenc, Balogh…

A Börzsöny erdőkkel fedett vulkáni kúpjainak nyugati peremén, a Börzsöny-patak mellett, festői környezetben fekszik a műemlékekben gazdag ősi kis bányászfalu, Nagybörzsöny. Ma kb. 600 fő lakja a települést, de nem volt ez mindig így: a középkorban jelentős lakossággal rendelkező bányavároska volt az akkoriban a Deutsch–Pilsen névre hallgató Nagybörzsöny. Valószínűleg a 13. században érkeztek Nagybörzsönybe azok…

Az Egertől délnyugatra, a Laskó-patak mellett fekvő Egerszalók (Egri-Bükkalja kistáj) nem csak hófehér „Sódombjáról” és termálfürdőjéről, kiváló borairól, barlanglakásairól nevezetes, hanem a környékén előforduló, döntően riolittufából álló földtudományi értékeiről is. Ilyenek például a Menyecske-hegy kaptárkövei, amelyek közül a „Pásztorkunyhóval” vagy más néven „Kőbújóval” már egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk. Ezen írásunkban egy másik látványos kaptárkőhöz zarándokolunk…

Tatabánya és a róla elnevezett (szén)medence felett, a Gerecse déli, meredek tektonikus peremén (Kő-hegy) áll őrt Európa legnagyobb madárszobra, a Magyarország totemállatát mintázó Turulmadár. Az ikonikus szárnyas a tatabányaiak közkedvelt kiránduló- és kilátóhelye, ahová nem csak gyalogosan, hanem gépjárművel is fel lehet jutni. A kellemes parkerdei séták során megnézhetjük a misztikus Szelim-lyukat, végigjárhatunk egy geológiai…

Az UNESCO Világörökség védelem alatt álló Fertő-tó régiójában fekvő Fertőrákos településen számos látnivaló megtekintése közül válogathatunk. Ilyen többek között a volt Püspöki-kőfejtő területe, ahol barlangszínházat és földtani bemutatóhelyet alakítottak ki (Fertő–Hanság Nemzeti Park Igazgatóság). A műemlékek közül a püspöki kastély, a napórával ellátott vízimalom vagy a középkori várfal maradványai említendők meg. Írásunkban viszont mi most…

Tihany és a Balaton északkeleti „csücske” (Balatonfűzfő) között szinte egymást érik az üdülőtelepülések, amelyeket nyaranta fürdőzők tízezrei lepnek el. Gondoljunk csak Balatonfüredre, Csopakra vagy éppen Alsóörsre. A tanult geológusnak viszont az imént felsorolt településneveket meghallva a területet felépítő földtani formációk jutnak az eszébe: Füredi Mészkő Formáció (triász), Csopaki Márga Formáció (triász) vagy éppen az Alsóörsi…

Az Eger városától északra található Szarvaskő településsel és térségével már többször foglalkoztunk írásainkban. Ez azért lehetséges, mert az ott előforduló magmás képződmények kora és típusa is egyedülálló a magyar földtörténetben, mondhatni, hogy a magyar geológia egyik klasszikus helyszíne. A csodálatos természeti környezetben elhelyezkedő Szarvaskő környékén földtani tanösvény mutatja be azokat a jura időszaki magmás és…

Az Északi-középhegység területén, a Mátra és a Bükk hegységektől északra, a magyar–szlovák államhatár által kettéosztva egy nagy kiterjedésű homokkővidék „hullámzik”, amely nagyjából Ipolytarnócnál kezdődik és Ózd térségében ér véget. A dombsági és alacsony középhegységi jellegű kistájak fő felépítő kőzete a kora-miocén Pétervásárai Homokkő Formáció. A változó cementáltsági viszonyok miatt az összlet egyes részei eltérő módon…

A Cserhát délnyugati elvégződésénél, Vác városa felett áll őrt a bányászat által megcsonkított Naszály 652 m magas tömbje, amely a mondat elején említett hegység legmagasabb pontja. A régebben Nagy-Szálnak is nevezett hegy (messziről valóban egy hosszú és „nagy szál” képét mutatja) hosszan nyújtózkodik, nagyjából nyugat–keleti csapással a Kosdi-dombság kistáj északnyugati részén. A turistautakkal és tanösvényekkel…

A szurdok szó hallatán legtöbb olvasónknak általában egy meredek falú, gigászi méretű, vakítóan fehér mészkövekből álló „hasadék” jut az eszébe (pl. Tordai-hasadék, Túri-hasadék, Szádelői-völgy, Upponyi-szoros). Vannak azonban ez utóbbiaknál kisebb méretűek, rövidebbek, melyek kőzetanyaga is igen változatos lehet (pl. homokkő, bazalt, andezittufa). Az előzőekből következik, hogy ezek ismertségi foka is jóval elmarad nagyobb „testvéreik” mögött.…

A Tapolcai-medence káprázatos, bazaltból álló vulkáni tanúhegyi szinte mágnesként vonzzák egész évben a turistákat a vidékére. Gondoljunk csak a Badacsony és a Szent György-hegy méretes bazaltoszlopaira, a Gulács és a Tóti-hegy Fujihoz hasonlító vulkáni kúpjaira, a középkori erősségek maradványaival koronázott Csobáncra és Szigligetre, és akkor a kiváló borokról még nem is beszéltünk. A medence északi…

Ha az utca emberét megállítanánk és megkérdeznénk tőle, hogy hol van, mi a neve és milyen tengerszint feletti „számmal bír” hazánk legmagasabb hegycsúcsa, jó eséllyel a következő válaszokat kapnánk: Mátra, Kékes, 1014 m (vagy esetleg 1015 m). Viszont nem volt ez mindig így! Az 1920-as trianoni békeszerződés előtt finoman szólva fogalma sem volt a legtöbb…

A Balaton déli partjának egyik legszebb fekvésű és legkedvesebb üdülővároskája Fonyód. Szép időben nem is kérdéses a Balatonban való fürdőzés, de rossz idő esetén is tartogat a település jó néhány olyan (geo)turisztikai attrakciót, amelyet érdemes lehet megtekinteni. Ilyenek például a Várhegy és a Sipos-hegy bazalttal fedett vulkáni tanúhegyei, amelyek kilátóiból élvezhetők a legszebb déli parti…

A Balaton-felvidék földtani felépítésében döntően a földtörténeti mezozóikum (középidő) triász időszakának tengeri üledékes kőzetei vesznek részt, amelyek az egykori Tethys déli sávjában, az Afrikai-lemez északi vidékén rakódtak le. A különböző mélységű tengervízben kezdetben sziliciklasztos kőzetek (pl. homokkő, márga) rakódtak le, amelyeket később felváltottak a karbonátos kőzetek (pl. mészkő, dolomit). A nagy vastagságú üledékes rétegsor formációi…

A földrajzórákon annak idején jól bemagoltatták velünk, hogy hazánk legmagasabb pontja a Mátrában található Kékes-tető. Talán még arra is emlékezhetünk, hogy Magyarország középpontja Pusztavacs határában, a történelmi Magyarországé pedig Szarvas városában, a Holt-Körös partján kereshető fel. A következő kérdésre viszont nem biztos, hogy kapásból tudja mindenki a választ: „Hol található hazánk legmélyebb pontja?”. A válasz…

Budapest és a Balaton között félúton helyezkedik el a maga 24 km2-es területével a Velencei-tó, amely hazánk harmadik legnagyobb méretű természetes tava. Vízgyűjtő területe körülbelül akkora, mint maga a Balaton víztükre (602 km2), s az Észak-Mezőföld, a Velencei-hegység, valamint a Vértes déli lejtőinek vizeit gyűjti össze. A változatos földtani felépítésű (pl. paleozós gránit és pala,…

„Jómagam néhány barátommal közösen 2007 és 2011 között jártam be az Országos Kékkör (OKK) útvonalát, amely több mint 2500 km hosszúságban tekergi be kicsiny hazánk legcsodálatosabb tájait. Az Országos Kéktúra (OKT), a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra (RP-DDK) és az Alföldi Kéktúra (AK) útvonalain barangolva az ember nem csak Magyarország természeti és kulturális értékeivel ismerkedhet meg,…

Nógrád megye székhelyétől, a festői természeti környezetben elhelyezkedő Salgótarjántól keletre terül el hazánk egyik különleges kistája, a Medves-vidék. A bazalttal és döntően miocén tengeri üledékes kőzetekkel fedett térszín az elmúlt közel 200 esztendőben – a bányászati tevékenységnek köszönhetően – erősen átalakult: a bazaltos vulkáni felépítményekbe irdatlan kőbányák mélyültek, míg alattuk a mélyben szénbányászok szerszámaitól voltak…

A Dél-Dunántúl lankás dombvidéki tájaiból kiemelkedő Mecsek hazánk földtanilag egyik legösszetettebb és legbonyolultabb felépítésű hegysége. A nyugati területein döntően a földtörténeti paleozóikum (óidő) végén (pl. a perm időszak vörös színű törmelékes üledékes kőzetei) és a mezozóikum (középidő) elején (pl. a triász időszak törmelékes üledékes és karbonátos kőzetei) lerakódott képződményekkel találkozhatunk, míg a keleti területeken a…

A Zempléni- vagy a geológusok körében használt Tokaji-hegység délkeleti részén, a róla elnevezett medence, valamint a Tokaji borvidék központjában fekszik a műemlékeiről és kiváló borairól, egykoron kőfaragóiról nevezetes Erdőbénye. A délkeleti irányba, a Bodrog völgye felé nyitott félmedence földtani felépítésében miocén kori magmás (pl. andezit) és üledékes (pl. riolittufa, kovaföldes összlet) kőzetek vesznek részt, amelyek…

A miocén vulkáni tufákkal fedett Bükkalja térsége hazánk egy olyan vidéke, ahol az ember és a kőzetek ennyire szoros kölcsönhatása talán sehol máshol nem érhető tetten az országban. A riolit- és dácittufákba faragott kaptárkő fülkéket, barlanglakásokat, tufaistállókat, betyárbújókat és egyéb mesterségesen „faragott objektumokat” már régóta miszticitás és rejtélyesség lengi körül. Gondoljunk csak például a kaptárkövek…

Észak-Magyarországon, a Bódva és a Hernád folyók közötti területen, a Szendrői-rögvidék, a Tornai-dombság és a Cserehát „szorításában” helyezkedik el hazánk egyik kevésbé ismert kistája, a Rakacai-völgymedence. A Rakaca-patak által uralt, közel nyugat–keleti irányultságú tájegység nem tartozik a turisták által leglátogatottabb vidékeink közé, hisz a rossz minőségű utak, a kevés látnivaló és a mélyszegénységben élő etnikum…

A Gömör–Tornai-karszt magyarországi részén 1985-ben jött létre nemzeti park, amely 1995. december 6-án a határ túloldalán elterülő Szlovák-karszttal egyetemben felkerült az UNESCO Világörökség listájára (hazánk első természeti világörökségeként). A védelem elsődleges objektumai a jól karsztosodó triász mészköveken kialakult felszíni (exokarszt) és felszín alatti (endokarszt) karsztos jelenségek voltak, köztük a nagyszámú barlanggal (a 712 ismert barlangból…

A Kácsi-patak völgyében, a Miskolci-Bükkalja kistájon, erdőkkel és szőlőkkel fedett dombok ölelésében terül el az ősi falucska, Kács. Az Árpád-kori eredetű településen a 13. században Öcsöd vezér fia, Örösúr (Örsúr) várat építtetett, melynek csekély maradványai ma is felkereshetők a település fölötti dombon. Teljesen eltűnt viszont a föld felszínéről a pálosok egykori rendháza, amelyet az oklevelek…

Középkori templomaink mindig abból a kőből épültek fel, amelyek az adott földrajzi helyen rendelkezésre álltak, s tulajdonságaik (pl. szilárdság, időállóság, dekorativitás) megfeleltek az adott kor templomépítészeti igényeinek és hagyományainak. A Nagyalföldön általában a tégla volt a fő építőanyag, a domb- és hegyvidéki területeinken pedig valamilyen magmás, üledékes vagy metamorf kőzet. A Nagyalföld homokbuckákkal ékes vidékein…

Az Országos Kéktúra útvonala nem csak kulturális látnivalókat tartogat a vándorok számára, hanem bőven akad földtudományi érték is. Ide tartoznak a földtani feltárások, a különféle méretű és alakú sziklaképződmények, a források, de még a talajszelvények is. Ezek közül jó néhánnyal találkozhatunk a Bakony kéktúra útvonalai mentén, például Bodajk település határában. Írásunkban a Gaja vízfolyása által…

Túrázásaink során, a földtani feltárások tanulmányozása közben számtalan esetben észrevehetünk bizonyos mintázatokat, amelyek olyanok, mintha mérnöki pontossággal rajzolták volna meg őket. Ezek mérete, alakja és színe is különböző lehet, s egymástól igen eltérő típusú kőzeteknél (magmás, üledékes, metamorf) jelenhetnek meg. De vajon milyen fizikai/kémiai folyamatok hatására jöhetnek létre? Milyen földtani folyamatokról mesélhetnek nekünk? Írásunk harmadik…

A Rákóczi család története ezer szállal kötődik Magyarország északkeleti területeihez, így a mai Zempléni-hegység térségéhez is, hisz a család óriási területeket birtokolt errefelé. A Rákócziak egyik ősi fészke Regéc volt, ahol a vulkanikus kőzetekből álló Várhegyen őrt álló erősségben élt, s gyerekeskedett 5 éves koráig II. Rákóczi Ferenc. Olvasóink azt gondolhatnák, hogy ezen írásunkban a…

Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja (Egri- és Miskolci-Bükkalja kistájak) területét több száz méteres vastagságban piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetek (pl. riolittufa, dácittufa) építik fel, amelyek a miocén kori vulkáni működés során keletkeztek (kb. 21–12 millió éve). A heves robbanásos vulkáni működések során óriási térfogatú anyag került a felszínre, amely a légkörből hullott vissza a felszínre „portufaként”…

A mindenki számára ismerősen csengő Aggtelek település északkeleti határában, az „ördögszántotta” Tó-hegy kopár oldala alatt egy náddal és gyékénnyel körülvett tavacska vize csillog. A napjainkban erősen eutrofizálódó, feltöltődő, 2002-ben az önkormányzat által már egyszer (ideiglenesen) „megmentett” állóvíz mellett a laikus turista egyszerűen elsétál, a geoturista viszont megáll, hosszan elmélkedik, hisz egy olyan tótípus partján ácsorog,…

Makkoshotyka után az Országos Kéktúra útvonala a Magas-Zemplén kárpáti hangulatú rétekkel tarkított erdőségei felé veszi az irányt, s csodás kilátóhelyek érintésével érkezik meg Regécre. A Kerek-kő, a Sólyom-bérc, a Nagy-Péter-mennykő és a Pengő-kő a kéktúrázók kedvenc pihenő- és kilátóhelyei. Azt azonban kevesebben tudják már, hogy a vad sziklabércek a Zempléni-hegység felszínfejlődésének egy érdekes epizódjába engednek…

A Káli-medence délnyugati szegletében helyezkednek el Kékkút és Salföld települések, amelyek között szégyenlősen bújik meg az érdekes nevű Kütyüi-domb. A csarabokkal tarkított kiemelkedés nyugati részén csupasz sziklák merednek az ég felé, amelyek egy, a felszínen ritka földtani képződmény egyik alapszelvényének számítanak. Ismerkedjünk hát meg ennek földtani üzenetével, hallgassuk meg mesélő köveit! Kalandra fel, irány a…

A miocén kori vulkanikus kőzetekből álló Visegrádi-hegység számos földtudományi/geoturisztikai attrakcióval kényezteti el az ösvényeit járó turistákat. Ezek között meg kell említenünk a Holdvilág-árok misztikus szurdokát, a pomázi Kő-hegy „kalapos köveit” (pl. Napóleon kalapja), a Dobogó-kő térségének bizarr sziklamonstrumait (pl. Zsivány- és Thirring-sziklák) vagy a Prédikálószéken „égbe kiáltó” Vadálló-köveket. A felsorolást végigböngészve a legtöbb olvasónknak hiányérzete…

A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is, amely már messziről uralja a döntően oligocén és miocén üledékes képződményekből álló dombvidéki tájat. Ezek a markáns, szinte minden oldalról meredeken leszakadó „vulkánmaradványok” tálcán kínálták magukat a…

A gémeskút karcsú sziluettje annak idején hozzá tartozott a nagyalföldi területek tájképéhez, a magyar puszta szinte jelképének számított. Viszont ritkán gondolunk abba bele, hogy ezen „vizes objektumnak” mekkora jelentősége volt az egykori alföldi népesség életében! A 19. századi nagy folyószabályozások után az Alföld végtelen rónaságairól az addig árvízként jelentkező éltető vizek a gátak közé szorított…

Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja (Egri- és Miskolci-Bükkalja kistájak) területét több száz méteres vastagságban döntően piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetek építik fel (pl. riolittufa, dácittufa), amelyek a nagy miocén kori vulkáni működés során keletkeztek (kb. 21–12 millió év között). A robbanásos vulkáni működések során hatalmas térfogatú anyag került a felszínre, amely a légkörből hullott vissza a…

A földtörténet nagy üledékgyűjtő víztömegeiben (pl. óceánokban, tengerekben, tavakban) lerakódott kőzetek gyakori „tartozékai” az ősmaradványok vagy más néven fosszíliák (kövületek). Az egykori élővilág kővé vált maradványainak kutatása nem csak a gyűjtők kedvenc elfoglaltsága közé tartozik, hanem a szakemberek számára is rendkívül fontos. Fontos azért, mert az évmilliókkal ezelőtt lerakódott geológiai rétegsorokban található kövületek segítségével nem…

A Kisalföld és a Dunántúli-középhegység (Déli-Bakony) találkozásánál fekszik a műemlékekben gazdag kisváros, Sümeg. Az egykoron Zala, napjainkban Veszprém megyéhez tartozó településen egy esetleges „balatoni rossz idő” esetében (is) számos látnivaló és program közül válogathatunk: megnézhetjük a Ferences kegytemplomot és kolostort, a Püspöki Palotát, Kisfaludy Sándor szülőházát, de kellemes órákat tölthetünk el a nyaranta megrendezésre kerülő…

A Cserhát-vidék északi részén (közel a magyar–szlovák államhatáron „kacskaringózó” Ipoly folyócskához) terül el a Szécsényi-dombság elnevezésű kistáj. A vízfolyásokkal aprólékosan felszabdalt dombvidéket döntően oligocén végi és miocén törmelékes üledékes tengeri képződmények (pl. agyagkő, aleurolit, homokkő, slír, márga) borítják, amelyeken különösebben látványos formakincs nem fejlődött ki. Szintén a miocén földtörténeti korban a mélyből andezites magmás testek…

A Keleti-Mecsekben húzódó vadregényes Hidasi-völgy völgyfője közelében, egy kis északi mellékvölgy bevágásában rétegzett üledékes kőzetek bukkannak a felszínre. Míg a laikus túrázó kényelmesen elsétál mellettük, a geotúrázó megáll, s meghallgatja a mesélő kövek üzenetét. Mindezt teheti azért, mert a Hidasi-völgyben található vízfolyások bevágódásukkal természetes geológiai feltárások sorozatát hozták létre, amelyek nyitott könyvként mesélnek az elmúlt…

A nógrádi megyeszékhelytől, Salgótarjántól nyugatra, dombok ölelésében, a Ménes-patak mentén fekszik az aprócska település, Kishartyán. Sóshartyán felé elkanyarodva, a római katolikus templom és temető után bal kéz felé egy romantikus völgy hívogat sétára, melynek nyugalmát és meghittségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. A Kő-völgyben kereshető fel a Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a természetvédelmi oltalom…

Az agyagos, vályogos üledékekből kiégetett tégla az egyik legősibb építőanyag. Az agyagból készített téglákat már kb. 12 ezer évvel ezelőtt használták, míg az égetett téglák megjelenése és jelentősebb elterjedése az emberi történelemben, kb. 5 ezer évvel ezelőttre tehető. A különféle technológiával elkészített téglák végigkísérték a nagy történelmi birodalmak építészetét is, s napjainkban már több tucat…

A Dél-Dunántúlon emelkedő, kiváló borairól (is) nevezetes Villányi-hegység keleti végén áll őrt a terület legmagasabb pontja, a 442 m magas Szársomlyó (Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy), amely egyben hazánk legdélebbi hegycsúcsa is. A középidei (mezozós) karbonátos kőzetekből álló, bányászat által megcsonkított, alakja miatt sokak által vulkanikus kúpnak hitt hegy számtalan földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értéket rejt (pl.…

"Itt állt Salgóvár, mint egy óriás, Ki az egekre nyujtja vakmerő Kezét, hogy onnan csillagot raboljon; Itt állt Salgó... az éghez oly közel, És benne mégis a pokol tanyázott.” – írta Petőfi Sándor 1846-ban, „Salgó” című költeményében. A költőóriás a bazaltból felépült vár ódon falai között barangolva nem sejthette azt, hogy geológiai értelemben is egy…

A Dunántúli-középhegységben, a Káli-medence keleti peremén állt őrt a Bakony–Balaton Geopark ikonikus vulkánja, a Hegyes-tű. A bányászat által megbontott hegy a maga nemében egyedülálló, hisz a bazalt kitermelésének köszönhetően feltárult egy ősi vulkán kürtőkitöltése, amelyben oszlopos elválású bazaltok „kavalkádjában” gyönyörködhetünk. De vajon hogyan jön létre egy ilyen különleges földtudományi érték? Írásukban ma ezzel foglalkozunk. Kalandra…

A Bükktől északias irányban húzódó Upponyi-hegység nem igazán tartozik a hazai tömegturizmus közkedvelt célpontjai közé, pedig a terület tartogat jó néhány „geo-csemegét” az arra járóknak. A bonyolult földtani és szerkezeti felépítésű Upponyi-hegységben magyarországi szinten is igen „öreg” metamorf (azaz átalakult) kőzetekkel találkozhatunk, melyek kora a földtörténeti paleozóikum (óidő) ordovícium és karbon időszakai közé tehetők (számszerűsítve:…

Bernadette Soubirous (szentté avatása után Lourdes-i Szent Bernadett) egy francia katolikus apáca volt, akinek 1858-ban egy Lourdes melletti barlangban több alkalommal megjelent Szűz Mária. A csodás jelenések nyomában kibontakozó zarándoklatok hatására Lourdes a világ legjelentősebb Mária kegyhelyévé vált. Európa több országában, így hazánkban is komoly tisztelet fejlődött ki a lourdes-i jelenésekhez kötődően, ezért számos katolikus…

A bányászati tevékenység szinte egyidős az emberiséggel, hisz nyersanyagokra mindig szükség volt, legyen az építőkő, érc vagy fosszilis energiahordozó (pl. kőszén). A bányászat egyik legősibb „válfaja” a kőbányászat, melynek nyomaival számtalan helyen találkozhatunk hegyvidéki területeinken. Eleinte ez a bányászati tevékenység kezdetleges, kézi eszközökkel zajlott, amely hosszú fejlődés eredményeként ért el a 20. századra a gépesített,…

A vörös homokkő egy olyan jellegzetes, szép színezetű törmelékes üledékes kőzet, amelyet szinte mindenki könnyedén felismerhet. Anyaga visszaköszön régi sírokban, templomok és kastélyok ódon falaiban, középületek burkolófelületeiben vagy épp szárazon rakott kőkerítések építőanyagaiban. A középiskolai tankönyvekben is sokszor példaként szereplő vörös homokkő hazánkban a felszínen a Balaton-felvidék térségében és a Nyugat-Mecsekben jelenik meg, de találkozhatunk…

A kőzettan gyakorlat hallatán legtöbb olvasónknak egy földtani feltárás, például egy felhagyott kőfejtő tanúfala juthat az eszébe, ahol a különféle kőzetformációkat látványos és tanulságos kifejlődésben tudja tanulmányozni. Azonban nem csak kőbányák feltárásait, hanem ősi építmények (pl. ókori romok, Árpád-kori templomok és várak) falait megvizsgálva is hasznos következtetések vonhatók le egy adott terület szűkebb-tágabb földtani felépítésére…

A Budai-hegység és a Pilis döntően triász időszaki karbonátos kőzetekből (pl. Dachsteini Mészkő, Fődolomit) álló, aszimmetrikusan kibillent sasbércei különleges sziklaalakzatokat hordoznak. Az erózió által „kifaragott” misztikus kőbástyák jóval keményebbek, ellenállóbbak környezetük „puhább” kőzeteinél, ezért az idők folyamán a táj fölé magasodtak. A különféle fantázianevekre hallgató sziklaképződmények között találunk tevéhez hasonlítót, de akad közöttük gombaalak vagy…

A Bakony vidéke változatos földtani felépítésével számtalan geoturisztikai „csemegét” kínál a földtudományok irányába nyitott (geo)turisták számára. Ezek között vannak olyan természeti értékek, amelyek kevésbé ismertek, pedig nem egy esetben rendkívül látványosak és tanulságosak is. Ilyen a Bodajk és Balinka települések között található, kis barlangüregekkel tarkított, felhagyott Kajmáti-kőfejtő is, melynek falai nyitott könyvként tárják fel a…

Kedves olvasóink közül szinte már mindenki láthatott felrepedezett, „felcserepesedett” agyagos felszínt, ha máshol nem, akkor a háza előtt vagy a kertjében, például egy kiszáradó pocsolya fenekén. A sokszögű poligonokra hasadozó talajfelszín különösen szárazabb időszakokban figyelhető meg (főleg a síkvidéki, egykoron folyók járta alföldi tájainkon), ezért a jelenség nyaranta az aszály egyik „emblémája”, jelképe is lehetne.…

Az írásunkhoz csatlakozó fotó a 457 m magas Nagy-Gete csúcsáról készült nyugatias irányba, amelyen az előtérben a Keleti-Gerecse, háttérben a Központi-Gerecse sasbércei „integetnek”. Az Országos Kéktúra (OKT) útvonalán található Gete-csoport a Keleti-Gerecse egyik legmarkánsabb kiemelkedése, amelyről megkapó panorámában lehet részünk. A tájban való gyönyörködés közben azonban kevés ember gondolkodik el azon (ami teljesen érthető!), hogy…

Salgótarjántól keletre, a Felső–Tarnai- és a Pétervásárai-dombság kistájak „szorításában”, a Tarna folyócska völgyében bújik meg a szép nevű kedves falucska, Istenmezeje. A Tarna mentén nyújtózkodó hosszú, „egyutcás” település északkeleti részén lelhető fel az a látványos természetes homokkőfeltárás-sorozat, amely a „Noé szőlője” névre hallgat. A meredek partfal nem csak földtani értelemben tanulságos, hanem érdekes népi történetek…

Földrajz órákon annak idején jól megtanultuk, hogy a tavak vize milyen eredetű (genetikájú) mélyedésekben gyűlhet össze. Ilyen volt például a tektonikus süllyedék, a vulkáni kráter, a karsztos mélyedés vagy a jég által kivájt meder is. A magyar Nagyalföldön barangolva általában mesterséges tavakat találunk (pl. bányagödrök), de elvétve összefuthatunk egy-egy természetes tómederrel is (pl. holtágak, homokbuckák…

A Bükk-fennsík hazánk legnagyobb átlagmagasságú (600–950 m) területe, amely kb. 20–22 km-es nyugat–keleti és kb. 5–7 km-es észak–déli kiterjedésével Magyarország legtípusosabb fennsíkja. A jól oldódó triász időszaki mészköveken változatos felszíni (és természetesen felszín alatti) karsztos formakincs alakult ki, jellegzetes védett növényzettel (pl. Nagy-fennsík), amely a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság féltve őrzött kincse. A hullámos fennsíki…

Túrázásaink során, a földtani feltárások, sziklaképződmények tanulmányozása közben számtalan esetben észrevehetünk bizonyos mintázatokat, amelyek olyanok, mintha mérnöki alapossággal rajzolták volna meg őket. Ezek mérete, alakja és színe is különböző lehet, s egymástól igen eltérő típusú kőzeteknél (magmás, üledékes, metamorf) jelenhetnek meg. De vajon milyen fizikai/kémiai folyamatok hatására jöhetnek létre? Milyen földtani folyamatokról mesélnek nekünk? Írásunk…

A Kőszegi-hegység területe a geológusok számára (is) sokáig „tiltott terület” volt az itt húzódó vasfüggöny miatt, ezért részletes földtani megismerése sokáig váratott magára. A hegységet alkotó metamorf (átalakult) kőzeteket a Soproni-hegységben fellelhető kőzetekkel rokonították, a földtörténeti paleozóikumban (óidőben) keletkezettnek feltételezve azokat. Az utóbbi évtizedek kutatásai azonban a Kőszegi-hegységet jelentősen „megfiatalították”, ugyanis kiderült, hogy a Soproni-hegységi…

Az Északi-középhegység területén, a Mátra és a Bükk hegységektől északra, a magyar–szlovák államhatár által kettéosztva egy nagy kiterjedésű homokkővidék helyezkedik el, amelynek legterjedelmesebb és legmagasabb magyarországi tagja a Vajdavár-hegység. A Tarna és a Hangony-patak között elterülő dombvidéki tájra többféle elnevezés használatos (pl. Ózd–Pétervásárai-dombság, Gömör–Hevesi-dombság, Heves–Borsodi-dombság), amelyek nem minden esetben fedik teljesen egymást. A döntően miocén…

A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok között (kb. 330–140 millió év) képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel (gondoljunk csak a Bükk-fennsík karsztos mészkővilágára). A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat különféle fokú metamorfózist (átalakulást) szenvedett kőzetek, valamint magmás képződmények is. Ezek a…

Egy kellemes nyári estén a fonyódligeti Balaton-parton üldögélve egy pohár itallal kezünkben, a naplementét szemlélve nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy hazánk egyik legszebb táji környezetében élvezzük éppen az élet szépségeit. A lábunk előtt a Balaton napsugaraktól narancsos színű vize ringatózik, melyen a távolban vitorlások cikáznak. Az északi parton a Tapolcai-medence merészen kiemelkedő vulkanikus tanúhegyei integetnek, oldalaikban…

Az Aggteleki-karszt területét több ezer méteres vastagságban a földtörténeti mezozóikumban (középidőben) képződött üledékes kőzetek építik fel. A döntően triász időszaki rétegsorokban találunk homokkövet, aleurolitot, agyagkövet és márgát is, de alapvetően a különféle karbonátos kőzetek (pl. mészkő, dolomit) dominálnak. A jól oldódó triász mészköveknek köszönhető az a gazdag felszíni (pl. karrok, víznyelők, dolinák, uvalák) és felszín…

A Duna mellett fekszik a történelmi látnivalókban bővelkedő Esztergom, amely a katolikus vallás legjelentősebb hazai központja. A városka legkiemelkedőbb látnivalója a bazilika és a királyi vár, amelyek a település fölé magasodó Várhegyen mintegy uralják a környék látképét. Írásunkban azonban most nem az ezeréves falak történetével ismerkedünk meg, hanem egy kicsit messzebbre utazunk vissza az időben.…

A Zagyva folyó völgyének keleti peremén áll őrt az Árpád-kori eredetű település, Tar. Az erődtemplomáról és középkori kastélyromjáról nevezetes falucska azonban nem csak történelmi emlékeket rejt, hanem bőven csemegézhetünk környezetének földtudományi értékei közül is. A Csevice-völgyben egymást érik a geoturisztikai látnivalók: Alsó-Csevicekút, Fekete-bánya, Fehér-bánya, Felső-Csevicekút, Aba-kő, hogy csak a legfontosabbakat említsük. A természeti látnivalók között…

Írásunkban a Keleti-Mátra vulkanikus bércei közé látogatunk el, s az Ilona-völgyi Geológiai Tanösvény mentén kalandozunk egyet. Utunk során Magyarország legnagyobb természetes zuhatagát, az Ilona-völgyi-vízesést tanulmányozzuk, „belecsípve” kicsit a tanösvény egyéb földtudományi látnivalóiba is (ezekkel későbbi cikkeinkben foglalkozunk részletesebben). Kalandra fel, irány a kövek világa! A Parádfürdő és az Ilona-völgyi-vízesés között húzódó tanösvény a nagy mátrai…

Mai írásunkban olyan objektumokat mutatunk be (az ún. barlanglakásokat), amelyekben annak idején több ezer ember lakott, nem egyszer elkeserítő körülmények között. Kalandra fel, irány a Bükkalja (Tibolddaróc), irány a kövek világa! Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja területét több száz méteres vastagságban piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetek építik fel (pl. riolittufa, dácittufa), amelyek a nagy miocén kori…

Cserépfalu település határában nyílik hazánk egyik leghosszabb és legszebb szurdokvölgye, a Hór-völgy. A Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpont épületeitől pár száz métert gyalogolva, a Hór-völgy nyugati oldalában egy felhagyott kis kőfejtő készteti megállásra az arra bandukolót. Az egykoron mészégetési célokkal bányászott triász időszaki mészkövet tanulmányozva egy kb. 230 millió évvel ezelőtti sekélytenger (és gazdag élővilága) elevenedik meg szemlélője…

A mélységi magmás (idegen kifejezéssel intruzív vagy plutoni) gránit Magyarországon a felszínen ritkaságszámba megy: a Velencei-hegységben és itt, a Geresdi-dombság (vagy „földtanos nyelven” Mórágyi-rög) területén bukkan csak a felszínre. A karbon időszaki (kb. 340 millió éves) gránit olvadéka annak idején nem préselődött ki a felszínre, hanem a földkéreg több km-es mélységeibe nyomult bele, s hűlt…

A Dél-Dunántúl alacsony dombvidékéből kiemelkedő Mecsek hegység hazánk egyik legváltozatosabb földtani felépítésű és legbonyolultabb szerkezetű területe. A Mecsek nyugati vidékén paleozós (óidei) és mezozós (középidei, döntően triász) üledékes kőzetek a jellemzők, míg a Kelet-Mecsekben inkább a jura és kréta időszaki kőzetek dominálnak. Ezek közül döntőek szintén az üledékes kőzetek, de a rétegsorokban különleges és egyedülálló…

Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja területét több száz méteres vastagságban piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetek építik fel (pl. riolittufa, dácittufa), amelyek a nagy miocén kori vulkáni működés során keletkeztek (kb. 21–12 millió év között). A heves robbanásos vulkáni működések során hatalmas térfogatú anyag került a felszínre, amely a légkörből hullott vissza a felszínre vagy a vulkáni…

A Magyarország alatti szilárd kőzetburkot (litoszférát) felépítő kőzetek legtöbbjének a felszínen valahol van egy alapszelvénye, ahol annak jellegzetességeit tanulmányozhatjuk, egy „kalapálható” kőzettest formájában. Így van ez a Lovasi Agyagpala Formáció metamorf képződményeivel is, amelyek egy „zsebkendőnyi” kis feltárásban bukkannak elő a Balaton-felvidéki Alsóörs település határában, a Lovas felé haladó országút mesterséges bevágásában. A geológiai alapszelvény…

A Balatontól északra terül el a Tapolcai-medence, amelyből méltóságteljesen emelkednek ki a napjainkra már örök álmukat alvó bazaltvulkánok (pl. Badacsony, Gulács, Tóti-hegy, Csobánc). A tájkép egyik emblematikus tanúhegye a Szent György-hegy (415 m), amely nem csak sűrű turistaút-hálózatáról, kiváló borairól, míves kápolnáiról és présházairól ismeretes, hanem az egyedülálló földtudományi/geoturisztikai értékeiről is. Ezek közül ma a…

A csatolt képen a Békéscsabától nem messze lévő Kígyósi-puszta egy részlete látható (Szabadkígyós település határában), amely a Körös-Maros Nemzeti Park egyik féltve őrzött gyöngyszeme. Az „asztallap” simaságú szikes pusztában szemlélődve észrevehetjük a háttérben magasodó Erdélyi-szigethegység egyik legnyugatibb tagját, a Béli-hegységet is. Vajon miért van az, hogy egy hatalmas síkságon állva a távolban, nem is oly…

Kijelenthetjük, hogy a címben szereplő kérdéssel az „átlagember” túl sűrűn nem találkozik élete során! Annál inkább egy földtudomány/geográfus/földrajz szakos hallgató az egyetemi vizsgái során, aki jó eséllyel tud is rá válaszolni. Azt is bizton állíthatjuk, hogy a legtöbb túrázó már látott, ill. harántolt is egy ilyen völgyet, de nem tudta, hogy az a deráziós völgy.…

A Börzsöny északi részén, az Ipoly folyó völgyének peremén fekszik az Árpád-kori eredetű Hont település, a Hont–Pázmány nemzetség ősi birtoka, Hont vármegye első székhelye. A csendes határmenti falucska délnyugati részén húzódik a vadregényes Honti-szakadék. Az ismertetőtáblákkal és kiépített útvonallal ékesített völgy időszakos vízfolyása bevágódásával feltárta azt a tengeri üledékes összletet, amely a nagy börzsönyi vulkanizmus…

A Duna és a Balaton között húzódik a Nagyalföld dunántúli folytatása, amely a Mezőföld névre hallgat. Aki már utazott át rajta (pl. egy balatoni nyaralás irányába), egyetérthet abban, hogy a vízfolyások által szabdalt löszös tájon a mezőgazdaság a meghatározó, amely a löszön kialakult kiváló minőségű csernozjom talajainak köszönhető. Az viszont már kevésbé van a köztudatban,…

Az Országos Kéktúra útvonala a Gerecsében (Dorog és Szárliget között) több jelentős szintkülönbséget is felvonultató sasbércet hág meg. Ilyen például a Nagy-Gete, a Hegyes-kő, a bajóti Öreg-kő, valamint a Somlyó is. Az imént felsorolt csúcsok tengeri eredetű, döntően a triász időszaki (kb. 210–200 millió éves) Dachsteini Mészkőből állnak, amelyek vastagpadosságukkal és olykor jelentős ősmaradvány-tartalmukkal (pl.…

Hazánk egyik legfestőibb és legismertebb turisztikai térsége a Dunakanyar, ahol például Visegrád, Dömös, Zebegény vagy Nagymaros mind-mind ismerősen csengő településnevek lehetnek. Dunakanyari kirándulásaink során viszont kevés helyről szemlélhetjük „felülről” úgy a tájat, hogy rálássunk arra az óriási kanyarra, amit a Duna leír. Ilyen hely például a Börzsöny déli peremén őrt álló Hegyes-tető (Julianus-kilátó) vagy a…

Az Északi-középhegységben emelkedő Bükk nemcsak hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége, hanem földtani értelemben is rendkívül változatos (és egyben bonyolult is). Legősibb kőzetei a földtörténeti paleozóikumban (óidőben) keletkeztek, de fő tömegét mezozós (azaz középidei, főleg triász, alárendelten jura) mészkő és dolomit építi fel, amelyek többek között a Bükk-fennsík „karsztparadicsomában” érhetők tetten. A „nagyon régi” kőzetek felkereséséhez a…

Békés megye nem bővelkedik hasznosítható, a felszínen is fellelhető ásványi nyersanyagokban, hacsak az agyagot, a homokot vagy az egyéb építőipari nyersanyagokat ide nem soroljuk. Nem így van ez viszont a felszíntől számított pár km-es mélységgel, ahol a különféle üledékek/üledékes kőzetek nagy mennyiségű folyadékot és gázt tárolnak. Járjunk utána a Viharsarok mélyének hasznosítható ásványi nyersanyagainak. Kalandra…

Ha meghalljuk a szurdok szót, akkor általában valamilyen keményebb kőzettel (pl. mészkő) borított terület képe jelenik meg előttünk, ahol egy bővizű vízfolyás hömpölyög át egy szűk „sziklafolyosón”. Ilyen például Erdélyben a legendás Tordai-hasadék, vagy hazánkban az Upponyi-szoros. Más típusú kőzetekben, például homokkőben már jóval kevesebb szurdokot ismerünk hazánkban, pláne nem a Zalai-dombságban. De vajon hogyan…

Hazánk egyik északi kistája a Salgótarján városától keletre elterülő Medves-vidék. A változatos földtani felépítésű területen nem csak a bazalt ipari méretű bányászata kezdődött el a 19. század második felétől, hanem a barnakőszéné is. Az első szénbányák az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után nyíltak, amelyek több mint 100 éven át termelték a szenet, átalakítva és megváltoztatva…

A Dunántúli-középhegység területén jelentős felszíni elterjedésben jelenik meg a késő-triászban (kb. 210–200 millió éve) képződött Dachsteini Mészkő Formáció. Fehéren „világító” vastagpados képződményei előbukkannak például a Bakonyban, a Vértesben, a Gerecsében, a Budai-hegységben, a Pilisben, de még a Cserhát nyugati felében, a Naszály térségében is. De vajon milyen ősföldrajzi környezetben keletkezett a „németes elnevezésű” formáció? Mit…

A Bükk-fennsík északi pereme alatt, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területén húzódik a vadregényes, csak engedéllyel látogatható, fokozottan védett Ablakos-kő-völgy. A földrajzi értelemben vett Északi-Bükk kistáj területén a földtörténeti óidő (paleozóikum) karbon időszakától találunk különféle üledékes (pl. mészkő, homokkő, márga) és metamorf (pl. agyagpala, aleurolitpala) kőzeteket, a legfiatalabbak pedig már középidei (mezozoos), döntően triász időszaki…

A Duna-Tisza közi síkvidék Bugaci-homokhát elnevezésű kistájának északkeleti részén helyezkedik el Bugac. A feltételezhetően a kunok által alapított, Árpád-kori település 1950-ig Kecskemét városához tartozott. Végeláthatatlan pusztaságain évszázadokig legeltetés folyt, mely tájképhez mindig hozzátartoztak a csikósok, és persze a kihagyhatatlan gémeskutak is. Napjainkban a település és térsége a pusztai turizmus egyik fellegvára. Határában helyezkedik el az…

A Bükk-fennsíkot délről az ún. „bükki kövek” (pl. Három-kő, Tar-kő, Cserepes-kő, Pes-kő, Őr-kő, Bél-kő) határolják, amelyek fehéren vakító meredek leszakadásai mintegy uralják a tájat, már messziről felismerhetővé téve a fennsík peremét. A szigorúan védett barlangokkal (pl. Tar-kői-kőfülke) és felszíni karsztos formákkal (pl. karrokkal vagy más néven „ördögszántásokkal”) tarkított vad sziklakolosszusok kialakulása sokáig vitatott volt a…

Ezen írásunkban a Kelet-Mecsek vadregényes és egyben romantikus völgyébe, a Hidasi-völgybe látogatunk el. A Komlóhoz tartozó Zobákpuszta közelében található Hidasi-völgy egyike azoknak a mecseki kelet-nyugat, északkelet-délnyugat irányú völgyeknek (pl. Vár-völgy, Síngödör-völgy), amelyekben látványos földtudományi értékek rejtőzködnek. Egy ilyen „geo-látnivaló” a zobákpusztai országúttól kb. 1 km-re, a Hidasi-völgyben fellelhető Csurgó-forrás és környezete is, amely a Rockenbauer…

Szarvas és Szentes városok között, a Körös-Maros Nemzeti Park Cserebökény elnevezésű védett pusztájában utazva, az országúttól nem messze téglából álló romokra lehetünk figyelmesek. A Csongrádi-sík és a Körösszög kistájak határán, a Veker-ér térségében járunk: itt terült el a középkorban Ecser település és temploma, amelyekből mára már csak téglaromok maradtak meg. Járjunk most az ősi templom…

A Zempléni-hegység (vagy "geológusnyelven" Tokaji-hegység) jelképei is lehetnének azok a szabályos kúp alakú hegyek, amelyek már messziről „integetnek” Sátoraljaújhely felé közeledve, s elnevezésük is rendkívül találó: Sátoros-hegyek. A két világháború között az egész Zempléni-hegységre a Sátor-hegység nevet használták, amely azonban később nem honosodott meg. Az Országos Kéktúra útvonalán haladva (Vágáshuta felől) a Bányi-nyeregből közelíthetők meg…