Tavasz a Patkó-szikláknál
Egertől nem messze, a Déli-Bükk és az Egri-Bükkalja kistájak találkozásánál, a Cseresznyés-patak mellett terül el Bükkzsérc. A település lakói valaha szinte teljesen mértékben a környező kiterjedt erdőségekből éltek, faszenet és meszet égettek és a tűz csiholásához szükséges taplógombát gyűjtöttek. Napjainkban Bükkzsércen a falusi turizmus bontogatja szárnyait. Cikkünkben a geoturizmus tevékenységét népszerűsítjük inkább, hiszen a Hódos (530 m) déli oldalában található Patkó-sziklák földtanával és misztikus történeteivel ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A településtől északnyugatra emelkedik a Déli-Bükk kistájhoz tartozó, erdőkkel fedett Hódos. Déli oldalában egy óriási, 100 m-es átmérőjű körbe foglalható patkószerű alakzat rajzolódik ki, amely már messziről vonzza az utazók tekintetét. A jelzetlen utakon elérhető, 480 m-es magasságban található sziklakibukkanásoktól szép kilátásban lehet részünk a környező tájra. A Patkó-sziklák és az alatta elterülő felhagyott kőfejtő („Kis patkó”) a jura időszaki, J–49-es számú Bükkzsérci Mészkő Formáció alapszelvénye. Tanulmányozzuk alaposan az itt kibukkanó kőzeteket, s nézzük meg a formáció kőzettani jellegzetességeit!
A formáció uralkodóan sötétszürke, ritkábban szürke színű, fekete tűzkőgumókat tartalmazó mészkő. Felszíne mállottan kifehéredő, jellegzetesen érdes tapintású. Pados és vastagpados szerkezet jellemzi, a padokon belül finomrétegzettség, esetenként gyengre gradáció is megfigyelhető. A padokat vékonyabb-vastagabb fekete, aleuritos-agyagos rétegek választják el egymástól. Az agyagos üledék betüremkedés-szerűen a padokon belül is előfordul. A kőzet karbonátos szemcséit zömmel ooidok és szögletes mészkőtöredékek alkotják (utóbbiak anyaga a bezáró üledékekkel azonos). Egyes szintekben feldúsulnak az idegen kőzettöredékek (például csillámpala, fillit, homokkő, vulkanit), amelyek mérete általában 2 mm alatti, de előfordulhatnak 5 cm feletti példányok is. A durva törmelékeket tartalmazó padok mindig gradáltak, azaz a szemcseméret a pad alsó részétől felfelé haladva csökkenő tendenciát mutat. Ősmaradványai közül a foraminiferák emelendők ki. A formációban előforduló tűzkőgumók kovaszivacstűk és Radiolaria-vázak felszabaduló kovaanyagának koncentrálódásával jöttek létre. Vajon milyen ősföldrajzi környezetben rakódott le a Bükkzsérci Mészkő Formáció kőzetanyaga?
A középső jura (dogger) végén, a bajoci és bath korszakokban a mai Bükköt hordozó kőzetlemez egy szárazföldet övező self (karbonátplatform) és egy mélyebb tengermedence határzónájában helyezkedett el, az úgynevezett hemipelágikus övezetben. A self peremén nagy mennyiségű karbonátos iszap halmozódott fel, amelynek alapanyagát egysejtűek által kiválasztott mészanyag, illetve ooidok alkották (utóbbiak olyan közel gömb alakú, koncentrikus szerkezetű karbonátos szemcsék, amelyek mészanyaga kémiai kicsapódás útján jön létre, általában mozgatott tengervízben). A self pereméről a mésziszap időnként zagyárak formájában zúdult alá a kontinentális lejtőn, majd részlegesen osztályozott úgynevezett mésziszap-turbiditeket hozott létre. A gradációt mutató rétegek kőzetszemcséit az iszapárak által a lejtőről letört darabok, valamint a szárazföldi térségről származó idegen töredékek alkotják. A 170–165 millió évvel ezelőtt lerakódott üledékes összlet tehát egy olyan eseménysort tár fel a Bükk jura fejlődéstörténetéből, amikor a self pereméről karbonátos és törmelékes eredetű szemcsékből álló üledéktömegek szánkáztak le a mélyebb tengermedence aljára, a kontinentális lejtő övezetén keresztül.
A környezeténél kissé ellenállóbb, általában a hegytetőkön durva mészkőtörmelék-mezők formájában kipreparálódó formáció legnagyobb ismert vastagsága 150 m, amely éppen a cikk témájául szolgáló Hódos déli oldalában fejlődött ki. Az itt található Patkó-sziklák kialakulása régóta foglalkoztatta a környék népét, a területet mindig is misztikus helynek tartották. Az évezredekkel ezelőtti UFO-leszállópálya irányítótornyának helyét vízionáló elméletet nem ismertetve Pintér Károly cikke a következőt írja a Patkó-sziklákról: „A Patkó-sziklák keletkezése éppúgy homályba burkolózik mint az azt magába foglaló, patkó formát öltő egész felszíni geológiai képződmény. Ezért az itt lakó népesség a természettudományos magyarázatok hiányában költött naiv, de szép anekdotákat a képződmény magyarázatára. Nevezik a patkót „ördögszántás”-nak, mások azt tartják, hogy Krisztus Urunk szamaráról itt esett le egy patkó. Ismét mások szerint Szent László királyunknak a lováról esett le itt egy „feltüzesedett” patkó a kunok által való üldöztetése közben. Mitikus magyarázat az is, hogy ezen a helyen azért nem nőnek fák, mert a növekvő facsemetéket éjjelente az erdei manók, a gonosz „kis ördögök” mindig letarolják és kiirtják.”
A Bükkzsérci Mészkő Formáció alapszelvénye a felhagyott kőfejtőben
A Patkó-sziklák a bükkzsérci lakosok életében is kitüntetett szerepet töltöttek be az elmúlt évszázadokban. Erre nemcsak Bükkzsérc korábbi kocsma-elnevezései (Patkó Kocsma, Patkó Söröző), hanem egy 1906-os esemény is szépen rámutat. 1906. október 28-án tértek haza a törökországi Rodostóról Rákóczi hamvai Kassára. Ekkor Bükkzsérc település vezetősége elrendelte, hogy: „kívánatos, hogy a Hódos-hegy ormán ugyanaz nap estéjén egy nagyszabású örömtűz gyújtassék”.
Legyen is akármi (például Szent László lovának patkólenyomata), szakmai szemmel nézve azért kicsit más elgondolás jellemző a Hódos oldalában elterülő természeti képződményre. A jellegzetes patkó alakot a Bükkzsérci Mészkő Formáció antiklinálisba (redőboltozatba) gyűrődött rétegei formálták ki. Itt az előbukkanó, a környezetéhez képest kevésbé málló jura mészkő durva törmeléke bukkan elő, ahol csekély talajborítás és ezzel összefüggésben gyér növényzet jellemző. A patkó alak alapvetően pedig a természet játéka, azaz „lusus naturae”. Itt jegyezzük meg, hogy a Hódoson egy késő bronzkori, kora és középső vaskori földvár maradványait is sikerült azonosítani az utóbbi években.
Ha kinézelődtük magunkat a szép kilátást adó Patkó-szikláktól, érdemes megnézni a Bükkzsérci Mészkő Formáció alapszelvényeként számon tartott felhagyott kis kőfejtő falait is. Az 1980-as évekig művelt külfejtés kőzetanyaga alapvetően nem volt alkalmas a mészégetésre, útépítésekhez, ritkábban építkezésekhez vitték innét a helyiek által csak „csalakőnek” hívott kőzetet.
Ha Bükkzsérc térségében túrázunk, találkozhatunk azokkal a jura mélytengeri képződményekkel (Lökvölgyi Formáció) is, amelyeket „zsindelypala” néven tetőfedésre használtak az elmúlt évszázadokban.
A Patkó-sziklák pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
