Hónap: 2020 december

A gránit elnevezésű mélységi magmás (intruzív vagy plutoni) kőzet nevének olvasásakor a középiskolai földrajzórák juthatnak az eszünkbe, ahol a Velencei-hegységet és a Geresdi-dombság (Mórágyi-rög) vidékét neveztük meg, mint gránitos területeket. Ezek közül az Erdősmecske térségében előforduló gránitokkal már foglalkoztunk egy korábbi írásunkban, most a Velencei-hegység kerül terítékre. A Velencei-hegység területe hazánkban az, ahol a felszínen…

A Balaton-felvidéken, a Balaton északi partján két keskeny sávban bukkan elő a jellegzetes kinézetű, a területen már évezredek óta használatos építő- és díszítőkő, a permi vörös homokkő. A Badacsonyörs és Zánka (12 km), valamint az Aszófő és Balatonfűzfő között (22 km) kibukkanó vörös homokkőnek számos természetes és mesterséges geológiai feltárása ismeretes, amelyek közül jelen írásunkban…

A Tiszántúl vízrajzi térképére pillantva mindenki számára a jól megszokott folyó nyomvonalak rajzolódnak ki. Az Erdélyi-szigethegység irányából érkező Berettyó, Sebes-, Fekete- és Fehér-Körös egyesülése után azok vizei nyugat felé haladnak (Hármas-Körös néven), s Csongrádnál fejezik be útjukat a Tiszában. A Keleti-Kárpátokban eredő és az egész Erdélyt átszelő Maros Szegednél ömlik a Tiszába. A Körösök vidékét…

Hazánk felszínének csak néhány százalékát, foltszerűen borítják metamorf, azaz átalakult kőzetek. Ezek megkalapálásához a Bükkbe, az Upponyi- és a Szendrői-hegységekbe, a Vilyvitányi-rög területére, valamint a Dunántúl egyes vidékeire (pl. Balatonfő, Velencei-hegység, Mórágyi-rög, Kőszegi-hegység) kell elzarándokolnunk. Tudatosan hagytuk a végére azt a hegységet, ahol hazánk legidősebb és legkülönlegesebb metamorf kőzetei bukkannak elő. Írásunkban a Soproni-hegység erdőkkel…

A Központi-Zemplén kistáj legvadregényesebb része a Mlaka-rét és a Kavicsbánya-rét közötti Országos Kéktúra szakasz. A Kőkapu felől az Ördög-völgyön át is megközelíthető terület (sárga sáv turistajelzés) nem csak a nyírfacsoportokkal tarkított kárpáti hangulatú rétjeiről, sűrű bükköseiről, hanem a pazar kilátóhelyekként szolgáló sziklatornyairól is nevezetes. Ezek közül írásunkban a közigazgatásilag Háromhutához tartozó Sólyom-bérc (564 m) földtani/felszínalaktani…

A Salgóbánya fölé magasodó Salgóvár maradványai egy bazaltos kőzetanyagú vulkáni kürtőkitöltésen (necken) állanak, amelyet évente a mesés körpanoráma, a vár romjai, no meg Petőfi Sándor „szelleme” miatt turisták tízezrei keresnek fel. A 625 m magas Nagy-Salgó kúpjától délre elhelyezkedő Kis-Salgó (Boszorkány-kő, Fakó Pál köve) csúcsát azonban már jóval kevesebben látogatják meg, pedig az ott feltárulkozó…

Salgótarjántól északkeletre, a közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartozó Zagyvaróna és Rónafalu között húzódik az az oldalágaival együtt kb. 3 km-es hosszúságú eróziós völgyrendszer, amely a Ravasz-lyuk (Bugyiszló vagy Bugyizló) névre hallgat. A kevesek által ismert és járt ágas–bogas völgyrendszer a terület földtudományi/geoturisztikai értékeinek bemutatása és védelme miatt létrejött Novohrad–Nógrád Geopark egyik féltve őrzött helyszíne. Írásunkban a…

A Bihari-sík északkeleti részén, nem messze a Berettyó folyótól fekszik Kismarja település. A csendes kis falucskában sétálva nem is gondolná az utazó, hogy Kismarja 1606 és 1849 között mezőváros volt, s egy olyan történelmi család/személyiség ősi fészke és nyughelye, mint Bocskai István. Írásunkban a református templomba látogatunk el, ahol Bocskai István nyughelye előtt hajtunk főt. Kalandra fel,…

A Körösök által uralt Békés megye vidéke már a korábbi évezredekben is sűrűn lakott terület volt, amelyet az elmúlt évtizedek régészeti kutatásai bizonyítanak. Sajnos a felszínen, látható és kézzel fogható formában nem sok történelmi emléket tanulmányozhatunk már, hisz az ókori földműveket az eke forgatta fel, az Árpád-kori világi és egyházi épületek téglafalait pedig a török-kor…

A Békés megyei Kaszaper településről Mezőkovácsháza felé utazva, a nagybánhegyesi elágazástól kb. 600 m-re, jobb kéz felé egy zúzott köves, majd földessé váló úton (kb. 1,5 km) juthatunk el a Kaszaperi Történelmi Emlékpark területére. Az itt „magasodó” Templom-halmon és térségében állt az Árpád-kori eredetű Pereg település és temploma évszázadokon keresztül, melynek helyén egy emlékparkot alakítottak…

A Békés megyei Vésztő városkájától nyugatra, kb. 5 km-re helyezkedik el a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság, sőt az egész Tiszántúl egyik legjelentősebb régészeti bemutatóhelye, a Vésztő–Mágor Történelmi Emlékhely. Az 1987 óta védett Mágor-puszta a Körös menti sík és a Kis-Sárrét kistájak találkozásánál helyezkedik el. Az egykori Sebes-Körös medrek és árterek fölé kb. 9 m-rel magasodó…

Az Erdélyi-szigethegység nyugati peremén állnak őrt a Béli-hegység északnyugat–délkeleti csapású, sűrű erdőkkel fedett, földtudományi, kultúrtörténeti és tájképi értékekben gazdag vonulatai. A hegység délnyugati peremén bújik meg a középkori eredetű, szabályos sakktábla alaprajzú, románok által lakott kis „váras” település, Dézna. A község fölé méltóságteljesen emelkedik a 389 m magas Vár-hegy kúpja, amely a középkori Desznye (Dézna)…

A Nyírség homokbuckáitól délkeletre elterülő Érmelléki löszös hát kistáj területén, az egykoron a Tisza által elfoglalt Ér-völgy közelében fekszik Álmosd település. A falucskának komoly irodalomtörténeti jelentősége van, hisz itt élt születésétől 6 éves koráig, majd újból 1812–1815 között a magyar Himnusz megalkotója, Kölcsey Ferenc. Álmosd neve azonban a történelemkönyvek lapjain is szerepel, hisz itt zajlott…

Békéscsaba felől Vésztő irányába haladva, a bélmegyeri elágazástól kb. 1 km-re északra, az országút jobb oldalán egy rövidke vasúti töltésre lehetünk figyelmesek, egy pár vasúti sínnel, egy vasúti jelzőoszloppal és egy emlékművel. Az úton továbbsuhanó utazók nagyobbik része nem is gondol abba bele, hogy annak idején, 1904 és 1962 között itt, a Békés–Vésztő vonalon pöfögtek…

Hazánk felszínének legnagyobb részét laza törmelékes üledékek és üledékes kőzetek borítják. A laza üledékek közül a homokot kell kiemelnünk, azon belül is a szél által felhalmozott (eolikus) futóhomokot, amely Magyarország felszínének kb. 20%-át takarja be. A legnagyobb összefüggő futóhomokos területek a Duna–Tisza közén (Kiskunság), a Nyírségben és Belső-Somogyban helyezkednek el, de kisebb-nagyobb foltokban találkozhatunk velük…

Előző cikkünkben megállapítottuk, hogy a Nagyalföld kőben szegény vidékein a tégla volt a világi és az egyházi épületek legfőbb építőanyaga. A téglát alapozásnál szilárdítóként, a falazásnál építőanyagként, a díszítésnél pedig idomtéglaként is előszeretettel használták. A téglák alapanyagául szolgáló vályogos–agyagos üledékek, az ún. téglaföldek nagy mennyiségben álltak rendelkezésre a folyók uralta alföldi síkságokon, s bányászatukat és…

A Bükk északnyugati részén, Szilvásvárad település határából indul a vadregényes Szalajka-völgy, melynek neve szinte minden magyar ember számára ismerősen csenghet. A lipicai ménes, az erdei kisvasút, a pisztrángsütők, a sebesen szaladó Szalajka-patak és a duzzasztott tavai, a kristálytiszta vizű karsztforrások, az Istállós-kői-barlang és még sorolhatnánk a számtalan turisztikai attrakciót, amelyek évente turisták tízezreit vonzzák a…

Napjainkban természetesnek vesszük, hogy ha az autónkból kifogy az üzemanyag, akkor elgurulunk a legközelebbi töltőállomásra és megtankoljuk azt. A jól begyakorolt művelet során azonban nem igazán gondolunk abba bele, hogy a „fekete arany” igazából honnan is származik. A világgazdaság „mozgatórugójának” számító kőolaj kialakulásának megértéséhez évmilliókat kell visszautaznunk az időben, a telepek felfedezése és kitermelése kapcsán…

A Dél-Dunántúl lankás dombvidéki tájaiból kiemelkedő Mecsek hazánk földtanilag egyik legösszetettebb és legbonyolultabb felépítésű hegysége. A nyugati területeken inkább a perm és a triász folyóvízi–tavi, valamint sekélytengeri törmelékes és karbonátos üledékes kőzetek a meghatározóak, míg keleten a jura és a kréta időszaki, mélyebb tengeri kifejlődésű karbonátos kőzetek és a vulkanitok a jellemzőek. Ha ezeket a…

A Bükk északi részén fekvő Nagyvisnyó település neve nem csak azoknak lehet ismerős, akik sokat kirándulnak a Bükkben, hanem bizony a geológusoknak is kötelező névanyag. Azért kötelező, mert a település környékén bukkannak elő azok a „klasszikus” paleozós (óidei) üledékes rétegsorok, amelyekre a Bükk geológiáját kutató első szakemberek (pl. Vadász Elemér, Schréter Zoltán, Legányi Ferenc, Balogh…

A Börzsöny erdőkkel fedett vulkáni kúpjainak nyugati peremén, a Börzsöny-patak mellett, festői környezetben fekszik a műemlékekben gazdag ősi kis bányászfalu, Nagybörzsöny. Ma kb. 600 fő lakja a települést, de nem volt ez mindig így: a középkorban jelentős lakossággal rendelkező bányavároska volt az akkoriban a Deutsch–Pilsen névre hallgató Nagybörzsöny. Valószínűleg a 13. században érkeztek Nagybörzsönybe azok…

Megjelent a Turista Magazin 2020. december-januári összevont száma, amelyben "A kövek mesélnek" geokéktúra-sorozatában most az Öreg- és a Déli-Bakony kerül terítékre. Kalandra fel, irány a kövek világa! :)  A korábbi geokéktúra-cikkek: Zempléni-hegység, Cserehát és Aggteleki-karszt, Bükk, Mátra, Cserhát, Börzsöny, Keleti-Bakony, Balaton-felvidék, Kőszegi-hegység.