Hónap: 2021 május

A magyar Nagyalföld végtelen rónaságain barangolva számtalan kistájjal találkozhatunk, amelyek természetföldrajzi jellemzői, alapvető domborzati vonásai merőben eltérnek egymástól. Gondoljunk csak például egy szinte asztallap simaságú hajdanvolt ártérre vagy éppen egy futóhomokkal fedett, buckákkal tarkított hordalékkúp felszínre. Ezen tájaknak nem csak az alapkőzetük lehet más, hanem ebből kifolyólag a talajtípusaik, a hidrológiai/hidrogeológiai jellemzőik, de még a…

A Balaton északi partján fekszik a közkedvelt üdülőhely, Balatonrendes, ahol a nyári fürdési élmények mellett „geo-élményekkel” is gazdagodhatunk. A településtől északnyugatra magasodik az erdőkkel fedett Rendesi-hegy (238 m), melynek északkeleti részén egy felhagyott, a természet által már visszahódított kőfejtő tájsebe hívogat terepbejárásra. A néhai külfejtésben a Balaton-felvidékre olyannyira jellemző vörös homokkövet bányászták, melynek „lelkivilágával” jelen…

Kecskemét és Dunaföldvár között utazva, a nyílegyenes 52-es számú országút mentén a Duna–Tisza köze különféle természetföldrajzi arculatú kistájain haladunk keresztül. Például Fülöpháza térségében (Kiskunsági-homokhát kistáj) változatos alakú és méretű homokbuckákra lehetünk figyelmesek, amelyek Európa egyik legnagyobb összefüggő homokterületének részei. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó védett területen olyan buckákkal is találkozhatunk, amelyek növényzet nélküli felszíneit…

Hatalmas megtiszteltetés érte "A kövek mesélnek" oldalt, hisz a Cartographia vadonatúj Börzsöny turistatérképéhez egy 2013-as nógrádi képünket választották ki. Hálás köszönet érte! Kalandra fel, irány a kövek világa! A teljesség kedvéért egy korábbi szakmai kis cikkünket is csatoljuk a nógrádi Várhegy kialakulásáról.

Hazánk domb- és hegyvidékeit járva felszíni kőzet kibukkanásokkal szinte lépten-nyomon találkozhatunk. Mivel a „gyereknek” nevet kellet adni, ezért a Magyarország földjét felépítő magmás, üledékes és metamorf kőzetek minden egyes darabját különféle formációkba sorolták be a szakemberek. A címben szereplő formáció neve is sejteti már azt, hogy írásunkban ezúttal Észak-Magyarország területére látogatunk el (Szendrői-rögvidék kistáj), ahol…

A Tokaji-hegységben, a Hegyköz szívében fekvő Pálháza városkájától (amely ezerfős lakosságával hazánk legkisebb városa) délnyugati irányban helyezkedik el kicsiny hazánk egyetlen perlitbányája. A kőzet magyar fordítási megfelelőjéről elnevezett Gyöngykő-hegy a tőle délre elhelyezkedő, szintén perlites Som-hegy szerves folytatása. A perlitnek nem csak a kialakulása, hanem a tulajdonságai és a felhasználása is felettébb érdekes. Írásunkban ezek…

A Nyugat-Mecsek délkeleti részén méltóságteljesen emelkedik Pécs fölé az erdőkkel fedett, vörösen izzó sziklákat mutató Jakab-hegy (592 m) tömbje. A turistautakkal behálózott hegy számos földtudományi, kultúrtörténeti és tájképi értéket rejt. A földtudományiak közül a Babás-szerkövek, a Sasfészek egykori kőfejtője és a Zsongor-kő emelendő ki, míg a kultúrtörténetieket a vaskori halomsírok és a földvár, valamint az…

A hivatalos akadémiai tájbeosztás szerint Pétervásárai-dombság kistáj (vagy kevésbé ismert nevén: Vajdavár-hegység vagy -vidék) a Mátra és a Bükk hegységek északi „(geo)turisztikai árnyékában” helyezkedik el. A turisták által kevésbé ismert és járt tájegység hazánk legnagyobb kiterjedésű, összefüggő homokkővidéke, amely számtalan földtudományi és tájképi értéket rejt. A kora-miocén homokköveken kiformálódott, a vízfolyások által sakktáblaszerűen feldarabolt vidék…

Pest megyében, Nagykőrös és Tiszakécske között, a Pilis–Alpári-homokhát kistájon fekszik az Árpád-kori eredetű, ősi kun település, Kocsér. A tanyákkal „telehintett” hordalékkúp vidéket a Duna alakította ki a pleisztocénben (jégkorszakban), amelyet később a munkaképes szelek formáltak át tipikus futóhomok területté. Kocséron az óvatlan utazó szép lassan átgördül, s tovahalad, míg a „kővadászok” a település temetője felé…

Salgótarján és Ózd között, a róla elnevezett medencében, a Tarna mellett fekszik a szebb időket is látott kisváros, Pétervására. Turisztikai látnivalói közül a lehangoló állapotban lévő Keglevich-kastély emelendő ki, amely korábban iskolaként működött. A geológusoknak azonban ismerősen cseng a város neve, hisz egy olyan miocén földtani formációnak a névadója, amely Észak-Magyarországon hatalmas területeket borít be.…

Pétervására és Borsodnádasd városkák között, festői környezetben, a Pétervásárai-dombság lábánál, a Leleszi- és a Darázs-patakok mellett fekszik Bükkszenterzsébet (Tarna-völgy kistáj). A kis településről közelíthetők meg legkönnyebben a Vajdavár-hegységnek is nevezett terület varázslatos homokkőormai, mint például a Nagy-kő monumentális tömege. Ha sok időnk nincs, de szeretnénk autóval is könnyen elérhető „geo-csemegéket” megtekinteni, érdemes megállni a Szabadság…

Hazánk első tájvédelmi körzete 1952-ben a Tihanyi-félszigeten jött létre, amely 1997-ben része lett a Balaton-felvidéki Nemzeti Parknak, 2003-ban pedig Európa Diplomával jutalmazták a földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag területet. A Tihanyi-félsziget 2012 óta a Bakony–Balaton Geopark egyik féltve őrzött „geo-paradicsoma”, ahol egymást érik a földtani (geológiai) és felszínalaktani (geomorfológiai) látnivalók. Nem is beszélve arról…

Az Egertől délnyugatra, a Bánya-hegy alatt, a Laskó-patak mellett fekvő Demjén (Egri-Bükkalja kistáj) nem csak barlangfürdőjéről nevezetes, hanem a környékén előforduló, döntően riolittufából álló földtudományi értékeiről is. Ilyenek például a Bányaél (Kő-tető), a Hegyeskő-tető, valamint az Ereszvény-völgy kaptárkövei, de ide sorolhatjuk a település egykori barlanglakásait, kőhodályát, valamint borospincéit is (nem beszélve a felhagyott kőfejtőkről). Ezen…

A Kárpát-medencét úgy ölelik körbe és védelmezik a Kárpátok hegyláncai, mint magzatot az anyaméh. A közel 2000 km hosszúságú, egymással közel párhuzamos vonulatokból álló Kárpátok az Eurázsiai-hegységrendszer egyik legváltozatosabb területe. A különféle korú, óriási takarókba rendeződött magmás, üledékes és metamorf kőzetekből álló kőzettesteken hihetetlenül izgalmas formakincs formálódott ki a külső erők jóvoltából. Ez azért lehetséges,…

Megjelent a Turista Magazin 2021. májusi száma, amelyben "A kövek mesélnek" geokéktúra-sorozatában most a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra Írott-kő és Abaliget vasútállomás közötti szakasza kerül terítékre. Kalandra fel, irány a kövek világa! :)  A korábbi geokéktúra-cikkek: Zempléni-hegység, Cserehát és Aggteleki-karszt, Bükk, Mátra, Cserhát, Börzsöny, Keleti-Bakony, Öreg- és Déli-Bakony, Balaton-felvidék, Kőszegi-hegység. 

Hazánkban számos olyan egyházi és világi történelmi épület van, amelyet szinte minden magyar ismer. Gondoljunk csak például a visegrádi Fellegvárra, a budai Halászbástyára, az esztergomi Bazilikára vagy éppen Eger várára. Abba azonban kevesebben gondolnak bele, hogy ezen óriási építmények elkészítéséhez nagy mennyiségű és megfelelő minőségű építő- és díszítőkőre volt szükség. Ezeket a nyersanyag lelőhelyeket annak…