Hónap: 2019 november

Az Országos Kéktúra útvonala a Gerecsében (Dorog és Szárliget között) több jelentős szintkülönbséget is felvonultató sasbércet hág meg. Ilyen például a Nagy-Gete, a Hegyes-kő, a bajóti Öreg-kő, valamint a Somlyó is. Az imént felsorolt csúcsok tengeri eredetű, döntően a triász időszaki (kb. 210–200 millió éves) Dachsteini Mészkőből állnak, amelyek vastagpadosságukkal és olykor jelentős ősmaradvány-tartalmukkal (pl.…

Hazánk egyik legfestőibb és legismertebb turisztikai térsége a Dunakanyar, ahol például Visegrád, Dömös, Zebegény vagy Nagymaros mind-mind ismerősen csengő településnevek lehetnek. Dunakanyari kirándulásaink során viszont kevés helyről szemlélhetjük „felülről” úgy a tájat, hogy rálássunk arra az óriási kanyarra, amit a Duna leír. Ilyen hely például a Börzsöny déli peremén őrt álló Hegyes-tető (Julianus-kilátó) vagy a…

Az Északi-középhegységben emelkedő Bükk nemcsak hazánk legnagyobb átlagmagasságú hegysége, hanem földtani értelemben is rendkívül változatos (és egyben bonyolult is). Legősibb kőzetei a földtörténeti paleozóikumban (óidőben) keletkeztek, de fő tömegét mezozós (azaz középidei, főleg triász, alárendelten jura) mészkő és dolomit építi fel, amelyek többek között a Bükk-fennsík „karsztparadicsomában” érhetők tetten. A „nagyon régi” kőzetek felkereséséhez a…

Békés megye nem bővelkedik hasznosítható, a felszínen is fellelhető ásványi nyersanyagokban, hacsak az agyagot, a homokot vagy az egyéb építőipari nyersanyagokat ide nem soroljuk. Nem így van ez viszont a felszíntől számított pár km-es mélységgel, ahol a különféle üledékek/üledékes kőzetek nagy mennyiségű folyadékot és gázt tárolnak. Járjunk utána a Viharsarok mélyének hasznosítható ásványi nyersanyagainak. Kalandra…