Hónap: 2021 augusztus

Azok a csodálatos dolinák

Magyarország
A jól oldódó, azaz karsztosodó kőzetekkel (pl. mészkő, dolomit, kősó) borított térszíneken jellegzetes és speciális, csak ezekre a geotópokra jellemző formakincs alakul ki. A felszín alatti oldódásos formák (endokarsztok) közül például a barlangok és a zsombolyok (aknabarlangok), míg a felszíni (exokarsztos) jelenségek közül a karrmező, a víznyelő és a dolina emelendők ki. Ezek közül a…
Megnézem

A mecseki feketekőszén nyomában

Magyarország
A Mecsek hegység hallatán a legtöbb földrajzot tanult magyarnak olyan ásványi nyersanyagok jutnak az eszébe, amelyeket szinte csak ott bányásztak az elmúlt évszázadokban. Gondoljunk például a Kővágószőlős térségében előforduló uránércre, de ide sorolhatók azok a feketekőszén előfordulások is, amelyek műrevaló formában csak itt, a Mecsekben lelhetők fel. Írásunkban az évszázadok óta ismert és bányászott feketekőszén…
Megnézem

Tállya és az andezit kapcsolata

Magyarország
Az Eperjes–Tokaji-hegység déli elvégződésénél fekszik a műemlékeiről és kiváló borairól nevezetes Tállya. A település azonban nem csak kulturális és kulináris csemegéket rejteget, hanem földtudományi jellegűeket is, persze csak azoknak, akik nyitottak rá és megfelelő „geo-kíváncsisággal” rendelkeznek. Tállyától északkeletre emelkedik a hajdanán 416 m magas Kopasz-hegy, amely ma óriási külfejtéséről „nevezetes”. Az itt kibányászott és zúzott…
Megnézem

A Tardosi Gabbró Formáció névadója

Magyarország
A hazánk földjét alkotó kőzeteket a geológusok formációkba sorolják be, amely hangzatos elnevezések három tagból állnak: földrajzi név + domináns kőzettípus + formáció szó. Ezek közül a földrajzi név az adott formáció jellemző felszíni előfordulását (sztratotípusát) jelöli, vagy éppen ha az nincs, akkor az alap mélyfúrás geográfiai pontját (ez utóbbiak általában települések). A kőzettípus a…
Megnézem

Ősmaradványok a homokban

Magyarország
A műemlékekben és kulturális látnivalókban gazdag Pécs belvárosától délre fekszik a közigazgatásilag a megyeszékhelyhez tartozó Nagyárpád (Pécsi-síkság kistáj). A csendes kis település különösebb látnivalót nem rejteget a turisták számára, de aki a földtudományok iránt érdeklődik, annak nagyon is. A falucskától délre egy felhagyott homokbánya tanúfala hívja fel magára a figyelmet, amelyet a növényzet már igencsak…
Megnézem

“A kövek mesélnek” a Hazajáróban

Hírek
Óriási megtiszteltetés érte "A kövek mesélnek" oldalt, hisz a Bihar-hegység (2014), a Polyána (2015) és a Szalontai-sík (2017) után újra túrabakancsot húzhatott és csatlakozhatott a "Hazajáró" végtelen útjához. Ezúttal a Déli-Kárpátokban húzódó Latorica és Kozia hegységek földtani és felszínalaktani értékeinek közérthető bemutatásába kapcsolódott be oldalunk (fotógaléria). Kalandra fel, irány a kövek világa! A teljes filmek…
Megnézem

Alapszelvény a focipályán

Magyarország
A Baranya megyei Bodára csak az vetődik el, aki eltévedt, rokona van ott vagy épp a Dél-Dunántúl paleozós (óidei) rétegsorai iránt érdeklődik. Ez utóbbi azért lehetséges, mert a település egy perm időszaki formáció névadója, melynek több kibukkanása és az alapszelvénye is itt kereshető fel. Írásunkban a település déli szélén található focipálya mellé látogatunk el, ahol…
Megnézem

A császártöltési Vörös-mocsár

Magyarország
Baja irányából Kecel felé haladva az 54. számú országúton, hamarosan egy Császártöltés elnevezésű településre érkezünk meg. A 18. század közepén svábokkal benépesített községet és térségét a szorgos és dolgos kezek gyorsan felvirágoztatták, mintaszerű mezőgazdaságot teremtve a löszös magaspart peremén, a különféle típusú tájak találkozásánál. A sötét 20. század őrült etnikai tisztogatásai sem tudták azonban Császártöltés…
Megnézem