A bazalt és a kőszén találkozása
Pécstől északkeletre terül el a Mecsek egyik legnagyobb felhagyott külszíni kőszénbányája, melynek kőszéntelepes összletével egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk. A kora-jura (liász) korú Mecseki Kőszén Formáció azonban nem csak a fosszilis energiahordozó telepeit rejti, hanem számtalan egyéb földtani–őslénytani csemegét is. Írásunkban azokkal a kréta időszaki bazaltos telérekkel foglalkozunk, amelyek környezetükben alaposan átalakították a kőszéntelepeket és azok meddő kőzeteit. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A késő-triász törmelékes feküképződményekre (pl. Karolinavölgyi Homokkő Formáció) kb. 120–1100 m-es vastagságban települ a 39 számozott feketekőszén telepet tartalmazó, ciklikus felépítésű kőszénösszlet. A rétegsor legalja még a triász időszak végén (rhaeti korszak) képződött, de a formáció döntő része kora-jura (liász) korú. A félárok-szerkezeteknek megfelelően a kőszéntelepes összlet Pécs térségében a legvastagabb, észak felé vékonyodik, s ebben az irányban a kőszéntelepek száma is csökken. Ugyanebben az irányban viszont nő a telepek vastagsága és azok kőszéntartalma. A kb. 200 millió évvel ezelőtt létezett, majd betemetődött, s szénülésen átesett növényi anyag kezdetben tavi–folyóvízi, azaz édesvízi limnikus, majd később csökkentsósvízi–sósvízi paralikus (tengerparti) környezetben halmozódott fel. Az egykori tengerelöntések és visszahúzódások miatt a széntelepek anyagát meddő kőzetek (pl. homokkő, aleurolit, agyagkő) betelepülései tagolják. A bányászati és a kutatási gyakorlatban hármas osztatúnak vett kőszéntelepes összlet a fácies jellegek, a litológiai jellemzők alapján három tagozatra és tíz rétegcsoportra osztható. A liász kőszéntelepes összletet a későbbi földtörténeti korokban jelentős utóhatások érték, amelyek közül a továbbiakban a kréta időszaki bazaltos telérekkel foglalkozunk.
A Mecseket hordozó lemeztöredék földtörténetének egyik legkarakteresebb epizódja volt a kréta időszak első felében (kb. 135–100 millió éve) lezajlott vulkanizmus, amelynek jól definiálható lemeztektonikai okai voltak. Az Atlanti-óceán szakaszos kinyílása miatt a mai Mecseket hordozó, tengervízzel és vastag üledéktakaróval borított kontinentális aljzaton extenziós (húzásos) eredetű hasadékok jelentek meg. A kivékonyodó és a tektonikus aktivitás miatt felhasadozó földkéreg alatt a földköpeny anyaga részlegesen megolvadt (kb. 60–80 km-es mélységben), s bázikus, azaz alacsony szilíciumdioxid-tartalmú, bazaltos összetételű olvadéktestek indultak meg a felszín felé. A forró kőzetolvadék egy része érte csak el a tengervizet, más része a hidratált üledékekbe nyomult, s azokkal elkeveredett. A tenger aljzatára kiömlő vulkáni anyagokból hosszú idő alatt a tenger szintje fölé emelkedő vulkánok nőttek ki, amelyek oldalában később korallzátonyok „virágoztak”. A fent nevezett folyamatok közben a magma erősen differenciálódott, melynek hatására különleges magmás kőzetek jöttek létre. Ilyen többek között a fonolit és a tefrit is. Itt jegyeznénk meg, hogy a kora-kréta mecseki bázikus magmás kőzeteket a Mecsekjánosi Bazalt Formációba sorolja be a Magyar Rétegtani Bizottság.
A kréta időszaki bázikus olvadékok nagy része azonban nem érte el a felszínt, hanem a korábban lerakódott üledékekbe nyomult bele, változó kiterjedésű telérek formájában. A telérek olyan magmás kőzettestek, amelyek ásványos összetétele, szövete, szerkezete jelentősen eltér a befoglaló kőzetekétől. A Mecseki Kőszén Formáció vastag és puha kőszéntelepes összletében több száz ilyen telért harántoltak a kőszénkutató fúrások a Keleti-Mecsek északi részén. A nagy hőmérsékletű olvadék számos helyen „kokszosította” a vele érintkező kőszenet. Egyes feltételezesék szerint a kréta telérekkel van kapcsolatban a vasasi gömbszenek kialakulása is, amelyek a magmás benyomulás utáni hűlés miatt kialakuló zsugorodási feszültségek hatására alakultak ki.
A csatolt képen a Vasasi-külfejtés egy részlete látható, ahol a kőszéntelepes összlet és a bazalt keveredett egymással, egy különleges és látványos kőzettípust hozva létre.
A Vasasi-külfejtés pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
