A hosszúhetényi Városi-kőfejtő látképe
A Dél-Dunántúl alacsony dombvidékéből kiemelkedő Mecsek hegység hazánk egyik legváltozatosabb földtani felépítésű és legbonyolultabb szerkezetű területe. A Mecsek nyugati vidékén paleozós (óidei) és mezozós (középidei, döntően triász) üledékes kőzetek a jellemzők, míg a Kelet-Mecsekben inkább a jura és kréta időszaki kőzetek dominálnak. Ezek közül döntőek szintén az üledékes kőzetek, de a rétegsorokban különleges és egyedülálló magmás kőzetek is képviseltetik magukat. A kréta időszak első felében lezajlott vulkanizmus nyomai több helyen tetten érhetők Mecsekben (és a Villányi-hegységben), amelyek közül írásunkban a Hosszúhetény település belterületén található Városi-kőfejtőbe látogatunk el. Itt egy olyan magmás kőzetet tanulmányozunk, amely csak itt található meg az egész országban. Ez pedig nem más, mint a tefrit. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Mecseket hordozó lemeztöredék (föld)történetének egyik legkarakteresebb epizódja volt a kréta időszak első felében (kb. 135–100 millió éve) lezajlott vulkanizmus, amelynek jól definiálható lemeztektonikai okai voltak. Az Atlanti-óceán szakaszos kinyílása miatt a mai Mecseket hordozó, tengervízzel és vastag üledéktakaróval borított kontinentális aljzaton extenziós (húzásos) eredetű hasadékok jelentek meg. A kivékonyodó és a tektonikus aktivitás miatt felhasadozó földkéreg alatt a földköpeny anyaga részlegesen megolvadt (kb. 60–80 km-es mélységben), s bázikus (alacsony szilíciumdioxid-tartalmú) kemizmusú, bazaltos összetételű olvadéktestek indultak meg a felszín felé. A forró kőzetolvadék egy része érte csak el a tengervizet, más része a hidratált üledékekbe nyomult, s azokkal elkeveredett. A tenger aljzatára kiömlő vulkáni anyagokból hosszú idő alatt a tenger szintje fölé emelkedő vulkánok „nőttek” ki, amelyek oldalában korallzátonyok épültek fel. A fent nevezett folyamatok közben a magma erősen differenciálódott, melynek hatására különleges magmás kőzetek jöttek létre. Ilyen volt a tefrit is. Itt jegyeznénk meg, hogy az alsó-kréta mecseki bázikus magmás kőzeteket hivatalosan a Mecsekjánosi Bazalt Formációba sorolják be.
Hosszúhetény északi részén, a Kossuth Lajos utcában kereshető fel a tefrit egyik legfontosabb felszíni feltárása, amely ráadásul parkosított környezetben (szoborpark) tanulmányozható. A sötétszürke színű (mállottan sárgásbarna bevonattal „díszített) magmás kőzet fő kőzetalkotó ásványai a plagioklászföldpátok (labradorit–bytownit), a klinopiroxének (augit, egirin), a földpátpótlók (nefelin vagy leucit) és az olivin. Járulékos elegyrészei: apatit, titanit, magnetit, ilmenit és a zeolitok. A mesterséges feltárásban (egykori kőfejtő) a tefrit egy szubvulkáni testet, telért alkot, azaz az egykori kőzetolvadék nem a felszínre ömlött ki, hanem belenyomult a már korábban lerakódott, jura időszaki tengeri üledékes kőzetekbe. A tektonikusan erősen igénybevett, összetöredezett, mállási zónákkal tagolt kőzettest egykori bányászatával helyi célokat elégítettek ki (pl. lábazati kő, kerítések, pincék, utak).
A mecseki kréta magmás folyamatok termékei több helyen is tanulmányozhatók a felszínen. Szintén különleges és ritka kőzetet (fonolit) tár fel a Hosszúheténytől nyugatra található Köves-tető egykori külfejtése. A Mecsekjánosi Bazalt kisebb feltárásai ismeretesek a Síngödör-völgyből, valamint Kisújbánya térségéből. Alkálibazalt-teléreket nyitott meg a vasasi volt feketekőszén-külfejtés vagy a Villányi-hegységben található Szabolcs-völgyi kőfejtő is. Lávabreccsa-padokat mutat be a Magyaregregy határában található Vár-völgyi földtani tanösvény.
A Városi-kőfejtő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
