Részlet a Köves-tető egykori fonolit bányájából
A magmás kőzetek családfája igen összetett és szerteágazó. Ezen kőzetek között vannak olyan „húzónevek”, amelyekről már általános iskolai földrajz tanórákon is hallottunk. Ilyen például a bazalt, az andezit vagy éppen a gránit. Viszont akadnak olyan ritka magmás kőzetek is, amelyek létezéséről inkább csak a geológiában jártas szakemberek vagy épp a képzett gyűjtők tudnak. Az ilyen típusú kőzetek egyik klasszikusnak számító lelőhelye a Mecsek, ahol például a kréta időszaki vulkanizmus során olyan különleges bázikus magmás kőzetek keletkeztek, amelyek csak itt lelhetők fel az országban. Írásunkban a Köves-tető felhagyott külfejtésébe látogatunk el, ahol a fonolit elnevezésű kőzetet tanulmányozzuk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Mecseket hordozó lemeztöredék földtörténetének egyik legkarakteresebb epizódja volt a kréta időszak első felében (kb. 135–100 millió éve) lezajlott vulkanizmus, amelynek jól definiálható lemeztektonikai okai voltak. Az Atlanti-óceán szakaszos kinyílása miatt a mai Mecseket hordozó, tengervízzel és vastag üledéktakaróval borított kontinentális aljzaton extenziós (húzásos) eredetű hasadékok jelentek meg. A kivékonyodó és a tektonikus aktivitás miatt felhasadozó földkéreg alatt a földköpeny anyaga részlegesen megolvadt (kb. 60–80 km-es mélységben), s bázikus, azaz alacsony szilíciumdioxid-tartalmú, bazaltos összetételű olvadéktestek indultak meg a felszín felé. A forró kőzetolvadék egy része érte csak el a tengervizet, más része a hidratált üledékekbe nyomult, s azokkal elkeveredett. A tenger aljzatára kiömlő vulkáni anyagokból hosszú idő alatt a tenger szintje fölé emelkedő vulkánok „nőttek” ki, amelyek oldalában korallzátonyok épültek fel. A fent nevezett folyamatok közben a magma erősen differenciálódott, melynek hatására különleges magmás kőzetek jöttek létre. Ilyen többek között a fonolit is. Itt jegyeznénk meg, hogy a kora-kréta mecseki bázikus magmás kőzeteket hivatalosan a Mecsekjánosi Bazalt Formációba sorolja be a sztratigráfia tudománya.
Hosszúhetény és a Komlóhoz tartozó Zobákpuszta között emelkedik a Köves-tető tömbje, melynek délkeleti oldalában egy felhagyott külfejtés falain keresztül tanulmányozhatjuk a fonolitot, nem messze a volt vasasi szénbánya gödrétől. A forró, bázikus kőzetolvadék a kréta elején egy nagy kiterjedésű intrúzióként nyomult be az idősebb, jura időszaki széntelepes összletbe. A magmás test kb. 2–3 km-es mélységben hűlt, kristályosodott ki, s csak a későbbi emelkedési és eróziós folyamatok hatására került a felszín közelébe. Az itt kibukkanó fonolit tulajdonképpen egy átlagosan 100 m-es vastagságú, kb. 1,7 km-es csapásban követhető teleptelér. Az egykori külfejtés kőzetanyagát tanulmányozva egy üde, kemény, szívós, világosszürke színű kőzetre lehetünk figyelmesek, amely megütve csengő hangot ad. Innen származik a találó magyar, de nem használatos elnevezése is: csengőkő. Kőzetalkotó ásványai közül az alkáliföldpátok, az amfibol, a nefelin, az egirin, az analcim, a nátrolit és a kalcit emelendők ki.
A hűlési és a tektonikai folyamatok hatására litoklázisokkal és törésekkel átjárt fonolitos testbe a mélyből hidrotermás oldatok hatoltak be, s jelentős ásványtani átalakulásokat generáltak. A hidrotermás zónákban először az egirin és a zeolitok közül a nátrolit bomlott el, ezáltal a kőzet lényegében csak földpátból és kevés analcimból álló, kevés limonittal festett, laza hidrofonolittá vált. Még erősebb bontás hatására a földpát is agyagásványosodott (leukofonolit). A különböző bontottságú sávok sokszor éles határral, sűrűn váltakoznak. A bontott övek hasadékaiban főleg montmorillonit, ritkábban kaolinit és klorit, ill. sötét, amorf vasas–mangános, koromszerű anyag halmozódott fel. A jura tengeri üledékes kőzetek kontaktusán, valamint a telérszerű benyomulások zónájában is megfigyelhetők elváltozások. A csatolt képen is kiválóan látszik a litoklázisok által sakktáblaszerűen felszabdalt fonolittest erőteljes mállása, a kőzetrések közötti, kevésbé elmállott, kerekded üde kőzetblokkokkal.
A néhai fonolitbányát már a növényzet erőteljes visszatelepülése jellemzi, ennek ellenére védett, gyűjtés csak engedéllyel lehetséges. Az ásványtársulások amúgy a kőzet cm-esnél kisebb üregeiben jelentkeznek, kiszabadításuk nehéz! Hazánk egyik legkeményebb, legszívósabb kőzetét útalapozásra, vasúti töltésekhez és vízügyi építkezésekhez használták fel annak idején.
Hasonlóan ritka, s csak a Mecsekben fellelhető magmás kőzet még a tefrit, amely a hosszúhetényi Városi-kőfejtőben tanulmányozható.
A Köves-tetői bánya pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
