A “bazaltutca” egyik oldala a Kovácsi-hegyen

A Dunántúli-középhegység legnyugatibb tagja a Keszthelyi-hegység. Fő tömegét karbonátos üledékes kőzetek (triász mészkövek és dolomitok) építik fel, de nagyobb területeken megjelennek a vulkáni kiömlési kőzetek (bazaltok) is, amelyek jóval fiatalabbak a korábban említett kőzeteknél. A hegység északnyugati peremén, Zalaszántó és Nagygörbő települések között fekszik a Kovácsi-hegy, amely hazánk egyik legnagyobb bazaltplatója. A meza nyugati peremén egy egyedülálló földtudományi értéket kereshetünk fel, amely a “bazaltutca” névre hallgat.

A Kovácsi-hegy kialakulása a késő-miocén (pannon) bazaltvulkanizmus egy korai szakaszához köthető, kb. 6 millió évvel ezelőtt. A vulkáni működés befejező szakaszában hígan folyó bazaltláva terült szét a felszínen, s kb. 25-35 m vastagságban fedte be az alatta lévő, a Pannon-tóban lerakódott törmelékes üledékeket (pl. homok, kőzetlisztes homok, agyag). A bazaltláva fokozatos kihűlése miatt egy hasadékokkal átjárt, lemezes szerkezetű, kőbástyákra tagolódott bazaltösszlet jött létre. A repedéseket és hasadékokat a megfagyó víz feszítő ereje és egyéb folyamatok (pl. növényi gyökerek) tovább tágították az idők folyamán.
A külső erők (víz, szél) a bazaltsapka alatt található lazább üledékek pusztítását és elhordását is elkezdték, aminek hatására instabillá váltak a rajtuk elhelyezkedő, hasadozott, nehéz bazalttömbök. Ennek folyományaként több helyen lecsúszott a plató pereme az agyagosabb üledékes rétegeken, a rajtuk fekvő bazaltokkal együtt. Így született meg az a kb. 200 m hosszú “utca” is, amely a Kovácsi-hegy és hazánk egyik egyedülálló földtudományi értéke. A “bazaltutca” valaha sokkal hosszabb volt, de a Vindornyaszőlős felett található kőbánya egy részét már felemésztette.
A különleges földtani és felszínalaktani képződményhez turistaút és tanösvény is vezet. Közelében több bazaltban kialakult, ún. nemkarsztos barlang (pl. Vadlány-lik) is található, amely a bazalttömbök összeboltozódása lévén alakult ki.

A “bazaltutca” pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt