A Havi-hegy a Tettye irányából
Pécs egy olyan magyar város, ahol megtalálhatja számításait egy építészetet és művészeteket kedvelő, egy bakancsos turista, valamint egy geológus is. Utóbbi többek között azért, mert a város egy jelentős része a Mecsek déli lankáira települt, ahol különféle korú és típusú kőzetekkel találkozhatunk. Nem is kell elhagyni a város közigazgatási határait a kalapálható kőzetekért, elég csak a Tettye vagy a Havi-hegy térségébe elzarándokolnunk. Írásunkban a kápolnával koronázott Havi-hegyre látogatunk el, ahol földtani–szerkezetföldtani megfigyeléseket teszünk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A korábban Kakas-dombnak vagy Kokasváry-hegynek is nevezett Havi-hegyen a ma látható Havas Boldogasszony-templom elődje 1697-ben épült fel. A 18. században többször felújított kápolnától csodálatos kilátásban lehet részünk, amely talán az összes közül a legszebb Pécs belvárosa felé. A lábunk alá tekintve jól rétegzett, fehér színű kőzetekre lehetünk figyelmesek, amelyek évmilliók üzenetét mesélik el szemlélőjének. A kőzetek kialakulásának megértéséhez kb. 13 millió évet kell visszapörgetnünk az idő kerekét, a miocén kor szarmata korszakához.
A középső-miocénben a területen egy meleg vizű, csökkent sótartalmú, tagolt partvonalú sekélytengeri üledékgyűjtő terpeszkedett, amelyben a hullámverés jelentős tényező volt. A kiédesedési folyamat a Paratethys elnevezésű beltenger világtengerről való lefűződéséhez köthető, ahol a folyók nagy mennyiségű édesvizet szállítottak be az üledékgyűjtő vizébe. A Mecsek előterében ezeknek a kisebb kiterjedésű üledékgyűjtő medencéknek a kialakulása transztenziós, azaz húzásos eredetű szerkezetföldtani eseményekhez voltak köthetők (ezek is a Kárpát-medencét kitöltő Középső-Paratethys részei voltak). Egy ilyenben rakódott le a Havi-hegy anyagát alkotó jól rétegzett, nagy kvarchomok-tartalommal bíró meszes homokkő, mészmárga és mészhomokkő is. A kőzetalkotó ősmaradványokban, elsősorban Molluszka-kőbelekben (főleg kagylókban, pl. Ostrea-félék) gazdag meszes üledékes kőzeteket a szakemberek a Tinnyei Formációba (régebben „szarmata durvamészkő”) sorolják be. Természetesen eredetileg ezek az üledékes képződmények közel vízszintesen rakódtak le a tenger fenekén, de mondanunk sem kell, hogy a földkéreg erői azóta igen csak összekuszálták őket. A Havi-hegy szarmata rétegsorát tanulmányozva meredek redősorozatot figyelhetünk meg, amelyben a rétegdőlés helyenként közel függőleges. A nagyjából északkelet–délnyugati csapású redősor mellett számos egyéb tektonikai elem kirajzolódik, például függőleges összetevővel is rendelkező eltolódások, réteglap menti elcsúszások, valamint a rétegzésre merőleges litoklázis rendszerek is. Ez a jelentős számú és típusú szerkezeti elem az ún. Mecsekalja-öv jelenlétéhez és többszöri aktivizálódásához köthető.
A Mecsekalja-öv a zömében mezozós (középidei) üledékes kőzetekből álló Mecseket és a paleozós (óidei) kristályos kőzetekből álló Baranyai-dombság (Görcsönyi-hátság, Geresdi-dombság) vidékét választja el. A Mecsek dél–délkeleti határán (Szigetvár–Pécs–Ófalu nyomvonalon) húzódó tektonikai vonal mentén jelentős elmozdulások (pl. eltolódások) zajlottak a földtörténetben. Emiatt a Mecsekalja-öv a Dél-Dunántúl legjelentősebb töréses övezete. Kutatások igazolták, hogy a vetőzóna mentén még a pannon üledékek lerakódása közben, ill. utána is történtek elmozdulások. Az övtől délre húzódó területek az északihoz képest kb. 40 km-rel mozdultak el keleti irányban. A Mecsekalja-öv legjobban feltárt szakasza épp Pécs város belterületén található, ahol különféle típusú és korú kőzetek (pl. karbon gránit, triász törmelékes és karbonátos kőzetek, liász kőszenes összlet, pannon üledékek) préselődtek egymás mellé kártyalap szerűen, több tíz km-es elmozdulásokat sejtetve.
A Mecsekalja-övhöz tartozó mozgások alakították ki a Havi-hegy összetett szerkezetföldtani képét is, méghozzá több szakaszban. A Havi-hegytől északra található triász képződmények és a Havi-hegy anyagát alkotó szarmata mészkő is tektonikusan kerültek egymás mellé, eközben törtek össze a kőzetek, s jöttek létre a fent említett fel- és eltolódások is. Az intenzív szerkezetföldtani eseményekről tanúskodik az a Havi-hegyen tátongó hasadékbarlang is, amely oldalelmozdulások hatására, legalább két mozgási fázis során alakult ki.
A fent nevezett triász formációk feltárásait összeköthetjük a Havi-hegyi túránkkal is, hisz a Piricsizma-kőfejtőben vagy a Tettye egykori külfejtésében ezeket is tanulmányozhatjuk. A Tettyén, a Tettyei Mésztufa-barlangnál pedig a térség legfiatalabb földtani képződményeit fedezhetjük fel, kb. 10 ezer éves forrásmészkövek formájában. Természetesen a belvárosban is járjunk nyitott szemmel, hisz például a Székesegyház kőzetanyaga egy Komló melletti kőbányából (Budafai-kőfejtő) származik, amellyel egy korábbi írásunkban már foglalkoztunk.
További érdekes adalék, hogy az 1880-as filoxéra járvány előtt a Havi-hegy vidékét szőlők borították, amelyek helyére később mandulát telepítettek. Ennek az egyik utolsó mohikánja az a több mint 100 éves mandulafa, amely a kápolna előtt állja az idők ostromát. A szikla fokán álló Piéta-keresztet 1878-ban emelték.
A Havi-hegy pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
