A Veresvízi-táró egykori helye
Ma az “aranygombos” Telkibányára látogatunk el a Zempléni-hegységbe, ahol a középkor óta komoly ércbányászati tevékenység zajlott (pl. arany, ezüst). A településtől nem messze egy tanösvény járja végig a volt bányászati terület értékeit, amelynek az egyik fontos megállója a Veresvízi-altáró.
Az egykoron itt lévő bányásztelepülés, Koncfalva malmait hajtó és az ülepítéshez használt víz részben a Kánya-hegy alá nyúló Veresvízi-altáróból származott. Az altárók olyan bányavágatok a bányaterület legalsó szintjén, amelyek nem érctestek feltárására irányulnak, hanem egy mély fekvésű felszíni pontról fokozatosan emelkedve, a kőzet repedéseibe szivárgó víz levezetésére szolgálnak. A kőzetekben található szulfid-ásványok (pl. pirit) oxidációja miatt kénsav és vas-oxid keletkezik. A savassá váló víz hidroxid formájában oldja a vasat és azt addig szállítja, amíg egyéb kémiai folyamatok hatására vas-hidroxid alakjában ki nem csapódik belőle. A Veres-víz elnevezés tulajdonképpen ennek köszönhetően született a táró megnyitása után.
Egy legenda is fűződik ehhez a névhez. Régi iratok feljegyzése alapján pünkösd előtt pár nappal, 1443-ban, egy gazdag telért fedeztek fel a kánya-hegyi bányában. A bányászok a felfedezett ezüst és arany gazdagságán fellelkesedve még a biztosításokat sem rakták be a vágatot hajtva, hogy gyorsabban haladjanak. Koncz bányatiszt, mikor ellenőrzés közben észlelte a bányaomlás jeleit, felszólította a bányászokat, hogy hagyják el bányát, de ők kinevették, gyávának csúfolták. Bennmaradtak, s hamarosan a bánya beomlott, maga alá temetve 360 bányászt. A vágatból folyó víz veresre váltott a bányászok kiömlő vérétől, azóta hívják Veres-víznek. Egyes kutatások szerint egy nagy földrengés lehetett az okozója a bányaomlásnak, de nem valószínű, hogy ennyi ember lehetett valaha a munkatérben.
A történet számos magyar költőt és írót megihletett, több irodalmi mű alapul vette ezt a tragédiát (pl. Tompa Mihály).
Forrás és további részletek: Veresvízi-altáró
A Veresvízi-táró pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó: Veres Zsolt
