A védett földtani feltárás a Bence-hegy oldalában
A Velencei-hegység délkeleti peremén, Velence és Nadap községek között magasodik a kilátóval koronázott Bence-hegy (232 m). Az autóval is könnyen megközelíthető csúcsra a turisták nagyobbik hányada a Velencei-tó felé mesés kilátást adó Bence-hegyi Kilátó miatt látogat el. A földtani tudományokban jártas “geo-turisták” viszont lupéval, fényképezővel és geológuskalapáccsal a bozótosba vetik magukat, hogy megtekintsék azokat a földtani értékeket, amelyeket csak kevesen ismernek. Ezek közül mi a hegy keleti oldalában található adótoronnyal szemben lévő egykori Szőts-féle kőfejtőt tekintjük meg, amely a kilátóhoz vezető Panoráma útról egy kis ösvényen át közelíthető meg. Kalandra fel!
A Velencei-hegység döntő részét a földtörténeti karbon időszak végén és perm időszak elején (kb. 300 millió éve) képződött mélységi magmás kőzet, a gránit építi fel (Velencei Gránit Formáció). Ez a durvakristályos kőzet egy hatalmas méretű magmás test (pluton) lassú, évmilliókig tartó kihűlésével alakult ki. A hegység keleti felének földtani felépítésében viszont eocén korú (kb. 35-28 millió éves) andezites kőzetek, s különféle utóvulkáni hatásra átalakult változataik a jellemzők (természetesen erősen leegyszerűsítve a terület földtani felépítését!). Ez a mélyreható törésvonalak mentén felhatoló forró magma az esetek nagy részében a paleozós gránitba nyomult bele (ezt láthatjuk például a sukorói földtani feltárásban).
A Bence-hegy oldalában található kis kőfejtő azért érdekes a számunkra, mert itt a fent említett eocén andezit és a paleozós metamorf palák kontaktusa tanulmányozható kiválóan. A kb. 10 m vastag, délnyugati irányba dőlő andezittelér anyaga eredetileg amfibolos piroxénandezit lehetett, amely viszont ma már erősen átalakult, mállott formában tanulmányozható. A gömbhéjasan széteső, a repedések mentén vasas elszíneződést mutató kőzet kaolinosodott, azaz az eredeti ásványai agyagásványokká alakultak át az utólagos hidrotermális hatások miatt. Az andezites magma az ún. Lovasi Agyagpala Formáció kb. 400 millió éve lerakódott kőzeteibe nyomult bele, tehát közöttük a relatív korkülönbség több száz millió év.
A kb. 30×10 m-es fejtőgödörrel szemben, az adótorony háta mögött egy újabb feltárás is felkereshető, ahol egy kutatógödör tárja fel a karbon gránit pegmatitos kifejlődésű lencséjét, valamint mikrogabbrót is.
Az említett feltárások esetében alkalmazza mindenki a mindent a szemnek elvet, hisz az “élettelen” (abiotikus) földtani értékek épp oly sérülékenyek, mint élő (biotikus) társaik!
A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
