Pannon kibukkanás egy kurdi ház kertjében
A terepet járó geológus olyan természetes kőzetkibukkanásokat vagy más szóval szálkőzeteket keres a tájban, amelyek eredeti vagy közel eredeti helyzetben mutatják be az adott terület földtani felépítésében részt vevő geológiai formációkat. Így van ez a Tolna megyei Kurd település esetében is, melynek térségét késő-miocén (pannon), illetve negyedidőszaki üledékek és üledékes kőzetek építik fel. Felmerülhet a nagy kérdés, hogy például a pannon képződményeknek hol található az a feltárása, amelyet szakmai irányelvek alapján földtani alapszelvénynek minősíthetnénk? A jó hír az, hogy volt ilyen Kurdon, a rossz hír pedig az, hogy napjainkra ez már megsemmisült! Írásunkban a régi és az új alapszelvény kérdéskörét járjuk körbe. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Kapos folyó mellett fekvő, s több kistáj (Völgység, Tolnai-Hegyhát, Dél-Külső-Somogy) találkozásánál fekvő Kurd térségét a néhai Pannon-tóban lerakott homokos, kőzetlisztes és agyagos képződmények építik fel, amelyet a jégkorszakban (pleisztocénben) változó vastagságú lösztakaró fedett be. Az idősebb pannon üledékek völgyek, árkok, vízmosások mélyén, tömegmozgások által feltárt partfalakban vagy éppen mesterségesen kialakított rézsűkben bukkannak a felszínre. A geológusok korábban Kurd délkeleti településrészén, Láziban jelölték ki a Pannon-tó deltasíkságán kb. 8–7 millió évvel ezelőtt lerakódott rétegsor országos jelentőségű földtani alapszelvényét (a jelenleg érvényes litosztratigráfiai felosztás szerint: Újfalui Formáció Tihanyi Tagozat). Az agyagos képződményeket Lázi határában bányászták is kaolin néven, amelyet ipari szigetelők gyártása céljából szállítottak el a szocializmus évtizedeiben Zalaegerszegre. A bánya részben meddővel feltöltött helyét napjainkra már teljesen visszahódította a természet, a korábbi alapszelvényt pedig csuszamlások semmisítették meg. A beszivárgó vizek hatására átnedvesedő agyagos képződmények kiváló csúszópályát jelentenek a felette települő rétegeknek, ezért a területet már évtizedek óta sújtják csuszamlásos folyamatok. Ez az itt lakók életét is nehezíti: az 1980. év tavaszán még halálesetet is okozott az itt kioldódó lejtős tömegmozgás. Láthatjuk tehát azt, hogy 2021-ben már sem bánya, sem hivatalos alapszelvény nincs Kurdon, amely bemutathatná a terület késő-miocén (pannon) üledékes képződményeit. Vajon mit lehet ilyen esetben tenni? A válasz egyszerű: keresni kell egy másikat! A megoldás azonban még sem olyan könnyű!
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 22. § f) pontja szerint oltalmuk biztosítása érdekében védetté kell nyilvánítani az arra érdemes földtani képződményeket és alapszelvényeket is. „Földtani alapszelvénynek azokat a földtani képződményeket tekintjük, amelyeket a Magyar Tudományos Akadémia szervezeti rendszerében működő, e célra alakult, tudományos kutatókból, oktatókból álló, a természetvédelem szervezetrendszerétől független tudományos testület annak nyilvánít. A földtan kutatói évtizedek alatt felderítették és alaposan feldolgozták azokat a helyszíneket, amelyek a legjobban reprezentálnak egy-egy földtani képződményt vagy földtörténeti időtartamot, és ezeket nyilvánították földtani alapszelvénnyé. Ezek olyan kőzetrétegtani és időrétegtani etalont jelentenek tehát, amihez hozzá lehet igazítani más területek képződményeinek megítélését. Elmondható tehát, hogy minden egyes földtani képződmény az azt létrehozó természeti folyamat, és a hozzá szükséges földtörténeti idő emlékműve is egyben (forrás: termeszetvedelem.hu)”. Azért nem egyszerű egy földtani alapszelvény kijelölése, mert egy olyan viszonylag nagyobb felületű, reprezentatív feltárást kell keresni, amely a lehető legjobban jellemzi, mutatja be a fent nevezetett formáció tagozatának litológiai, szedimentológiai és rétegtani jellemzőit. Ezek mellett az sem árt, ha könnyen megközelíthető a feltárás, ill. olyan (tulajdon)jogi környezetben található, amely szintén lehetővé teszi a könnyű prezentálását. Természetesen, ha minden stimmel, szintén hosszadalmas az adott feltárás védett földtani alapszelvénnyé minősítésének bürokratikus folyamata is.
Ilyen „alapszelvény várományos” számtalan van a kurdi Felszabadulás utcában, de szinte mind kivétel nélkül magántulajdonnal bíró területen helyezkedik el. Így van ez azzal a feltárással is, amely a csatolt képen látható. Itt egy viszonylag egyveretű, sötétszürke színű agyagos rétegsor bukkan elő, amelyben a Viviparus kurdensis csigák összemosott, lumasella szerű horizontot alkotnak (a képen az objektívsapka felett lévő réteg). Ez az egykoron a Pannon-tóban élő csigafaj nevében Kurd települést őrzi, hisz innen írták le először a szakemberek. A nagyméretű fiallócsiga faj tucatjával gyűjthető az őket befoglaló törmelékes üledékes rétegsorból. Az itt kibukkanó összlet a Pannon-tóba ömlő folyó deltarendszerének egy nyugodtabb, pangó vizű részében ülepedhetett le, hisz itt tudtak csak a legtovább lebegő agyagszemcsék kiülepedni az aljzatra.
Lázi településrészről észak felé haladva, több ingatlan hátsó partfala is feltárja a pannon rétegsort. Az egyik ilyen nagyobb, látványos rétegzéseket felvonultató, és Viviparus kurdensis-t tömegesen tartalmazó feltárás éppen eltűnőben van, hisz eléje épület fog kerülni. Egy üresen álló telek szintén hátsó traktusában, magasabb rétegtani helyzetben már durvább szemű, jobban cementált homokkőpadokat tartalmazó kibukkanás figyelhető meg. Ez már a fent nevezett deltarendszer egy nagyobb energiájú (pl. folyómeder) környezetét jelzi. Egy idős asszony telkén pedig egy vízföldtani érdekesség is tanulmányozható. Egy régi kővel kirakott forrás hátsó falában forrásmészkő kiválások figyelhetők meg, melynek alapanyaga a karbonátos cementációjú homokkőből oldódott ki. És még sorolhatnánk a kurdi „geo-csodák” objektumait!
Láthatjuk tehát, hogy a néhai megsemmisült alapszelvény helyett nem lesz egyszerű keresni egy másikat, noha azért jelentkezők bőven akadnak hozzá. Pannon kibukkanások azonban nem csak Kurd belterületén, hanem a környező eróziós árkokban is találhatók. Ilyen például a csibráki Vályú-völgy vagy a kurdi Csigás-árok. Ezekkel azonban egy későbbi cikkünkben foglalkozunk majd. A fent ismertetett feltárás előtt egyébként elhalad a “Kurdi szőlőhegyi tanösvény” útvonala is, amely a Kapos-hegyháti Natúrpark egyik geo-helyszíne.
A képen látható feltárás pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
