A Péter-hegy látképe a szandai Vár-hegyről
A változatos földtani felépítésű Cserhát szelíd lankáiból merészen emelkednek ki a miocén kori andezitekből felépülő vulkáni felépítmények erősen lepusztult és kipreparálódott maradványai. Ilyen a „kétágú Szanda” térsége is, amely már messziről uralja a döntően oligocén és miocén üledékes képződményekből álló dombvidéki tájat. Ezek a markáns, szinte minden oldalról meredeken leszakadó „vulkánmaradványok” tálcán kínálták magukat a középkorban erősségek felépítésére. Erre Hollókő mellett Szanda az egyik legtanulságosabb példa, amellyel írásunkban is foglalkozunk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A területen a vulkanizmus a középső-miocén bádeni és szarmata korszakában (kb. 13–12 millió éve) zajlott, mely során a mélyből intermedier (azaz közepes szilíciumdioxid-tartalmú), andezites jellegű kőzetolvadék nyomult be a már korábban kialakult üledékes kőzetek hasadékaiba, s ott lassan hűlt, kristályosodott ki (hivatalos nevén: Kékesi Andezit Formáció). Az elmúlt évmilliók eróziós folyamatainak hatására („szinkronban” a terület lassú emelkedésével és az éghajlat változásaival) az andezites kőzettestek kipreparálódtak a környező „puhább” kőzetek „tengeréből”. Szanda térségében egy ilyen kipreparálódott északnyugat–délkeleti irányú telér alkotja a Vár-hegy és Péter-hegy vonulatát, amely a cikkben szereplő földtudományi értékeket is hordozza. A telérek olyan változó kiterjedésű magmás kőzettestek, amelyek ásványos összetétele, szövete, szerkezete olykor jelentősen eltér a befoglaló (pl. üledékes) kőzetekétől. A Cserhát vidékén a miocénben zárt és nyílt telérek jöttek létre: a zárt teléreknél a kőzetolvadék nem nyomult ki a hasadékokból a felszínre, míg a nyíltak esetében önálló kis felszíni kitörési centrumok alakultak ki. A nyílt telérre jó példa a Péter-hegyen található kőbánya legfelső zónáját alkotó összlet is, ahol vulkáni bombákkal tarkított piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzeteket is tanulmányozhatunk, a kráter alsóbb zónáját képviselő öt- és hatszöges elválású oszlopos szubvulkáni andezitek mellett (ugyanitt lemezes–cserepes kifejlődésű andeziteket is megfigyelhetünk). Ez a jó kőzetfizikai–műszaki paraméterekkel (pl. kopásállóság) jellemezhető, sötétszürke színű, plagioklászföldpát-lécektől „csillogó” piroxénandezit volt a bányászat tárgya is a szandai Péter-hegyen, amelyet főleg út- és vasútépítéseknél használták fel (zúzott formában), de jutott belőlük lábazati- és sírköveknek is. A bánya ma már nem működik, viszont a hatalmas külfejtésben tanulságos kőzet- és ásványtani megfigyeléseket tehetünk. A péter-hegyi bányától észak felé sétálva kereshető fel a Mária-forrás kegyhelye is, ahol kellemes környezetben csillapíthatjuk szomjunkat.
A Vár-hegyen, közvetlenül a várfalmaradványok alatt szintén oszlopos elválású andeziteket tanulmányozhatunk, amely mesterséges földtani feltárást a középkori vár építői hozták létre, hisz a szívós andezitből épült fel a vár is, valamikor 1301 után. Birtokolták története során a Széchyek, a Pásztóiak, a Csetnekiek, a Báthoryak, valamint Cillei Borbála is. A törökök 1546-ban foglalták el. Híres várkapitánya, Hubiár aga a bujáki vár alatti réten vívott párviadalt Kapitán Györggyel, a hollókői parancsnokkal, egy rab váltságdíján való vitájuk eldöntése végett. 1551-ben egy titkos alagúton balassagyarmati magyar vitézek hatoltak be a várba és minden törököt leöltek. Az elfoglalása után a várat felrobbantották, hogy ne kerüljön ismét a gaz pogány ellenség kezére. Itt jegyeznénk meg, hogy a Péter-hegyen is állott az Árpád-korban egy kisebb erősség, de maradványait a kőbányászat sajnos eltűntette. Az ugyancsak a Péter-hegyen lévő őskori földsánc maradványai a Mária-forrásig azonban máig nyomon követhetők (a sáncok valószínűleg a késő bronzkori Kyjatice-kultúra népeitől származnak).
A védelem alatt álló Vár-hegyen a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság 1999-ben egy 3 km-es geológiai tanösvényt alakított ki, amelyből napjainkra azonban már nem sok minden maradt. Helyette viszont kárpótol minket a csodálatos körpanoráma. A közkedvelt kirándulóhely az Országos Kéktúra (OKT) útvonala mentén közelíthető meg.
A Vár-hegy pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
