Részlet a Holló-kőről, háttérben a kaldera keleti pereme
A Börzsöny erdőkkel fedett és zárt vulkanikus tömbjét turistautak hálózzák be, amelyek a hegység legszebb pontjaira vezetik fel a vándorokat. Egy ilyen hely a Csarna-völgytől Ny-ra húzódó gerincen ülő Holló-kő (685 m), amely Perőcsényből, Kemencéről és Nagybörzsönyből egyaránt megközelíthető. A csendet és nyugalmat árasztó, mesés panorámát nyújtó csúcson ücsörögve kevesen gondolnak abba bele, hogy a területen a miocén földtörténeti korban heves vulkáni működés zajlott. Írásunkban a Börzsöny, s benne a Holló-kő kialakulásával és kőzeteivel ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Kárpát–Pannon térség aljzatát felépítő kőzetlemezek a miocén földtörténeti korban érkeztek jelenlegi földrajzi helyükre. A lemeztektonikai folyamatok hatására egy lemezalábukási, hátráló szubdukciós folyamat generálódott a térségben, melynek indirekt hatásai miatt egy időben és térben elhúzódó, intermedier jellegű, andezites vulkanizmus indult be a Kárpátok íve mentén. Ebbe a lemeztektonikai modellbe illeszthető be a Börzsöny vulkanizmusának beindulása is 16 millió évvel ezelőtt, a középső-miocén bádeni korszakában.
A Börzsöny központi részének (Magas-Börzsöny) felépülésére a börzsönyi vulkanizmus utolsó fázisában került sor, a paleomágneses és radiometrikus mérések alapján 14,5–13,7 millió évvel ezelőtt. A becslések alapján a kb. 25 km3-es térfogatú andezites vulkáni anyagot szolgáltató működés már nem tengeri, hanem szárazulati körülmények között zajlott le. A középső-miocénben a Börzsöny központi területein egy összetett lávadóm-együttes épült fel, amely több kisebb kitörési központból, kráterből táplálkozott. A felszínre kerülő magas-börzsönyi andezitek az idő előre haladtával egyre kisebb szilíciumdioxid-tartalommal rendelkeztek, s ráadásul ásványos összetételük is eltért a nyugati, valamint a déli és keleti működési területeken. A nyugati részeken piroxénandezit, délen és keleten amfibolandezit, valamint bazaltos andezit kialakulása volt a jellemző. A kőzettani mellett kronológiai különbségek is jellemzők a Magas-Börzsöny vulkanizmusára. A Nyugat-Magas-Börzsöny valamivel idősebb, mint a másik két egység, bár időbeli átfedés is valószínűsíthető. A Holló-kő vulkanikus kőzetei ezek alapján az idősebb amfibol- és piroxénandezites magas-börzsönyi vulkanitok közé illeszthetők be.
A Magas-Börzsöny vidékén fellelhető vulkanitok három nagyobb csoportba sorolhatók be. A lávadómok gravitációs összeomlásából blokk- és hamuárüledékek durvatömbös breccsái rakódtak le. A másik kőzetcsoportot a lávadómok lepusztulásához köthető lávabreccsák és szubvulkáni kőzetek, míg a harmadikat a lávafolyások andezites kőzetei alkotják. Ezeket a képződményeket a szakemberek a Börzsönyi Andezit Komplexum Magasbörzsönyi Andezit egységébe sorolják be. A Holló-kő kőzetei a blokk- és hamuárüledékek durvatömbös breccsái közé tartoznak, amelyek pusztító vulkánkitörések némának hitt, de annál beszédesebb tanúi. Mi is történt a Magas-Börzsöny vidékén 14 millió évvel ezelőtt?
Fentebb már szóltunk róla, hogy a Börzsöny központi részének felépülésére a börzsönyi vulkanizmus utolsó fázisában került sor, amikor is egy összetett andezites lávadóm-együttes épült fel. A lávadóm gyakorlatilag a lávaöntés egy speciális formája, amikor a vulkáni kúp kráteréből kitüremkedő viszkózus láva nem folyik szét, hanem gyakorlatilag hozzáforr a vulkán felső pereméhez, egyre meredekebbé és instabilabbá formálva a kúpot. A friss lávautánpótlás miatt feltornyosuló lávadómok saját súlyuk miatt egy idő után összeomolhatnak, anyagukból úgynevezett izzófelhők jöhetnek létre. Ilyen összeomló lávadómokhoz kapcsolódóan született meg a Holló-kő kaotikus kőzetanyaga is.
Az összeomló lávadóm anyaga izzó, szögletes blokkokat és ezek törmelékét tartalmazó árként, egy tömegben, nagyrészt lamináris áramlással zúdult le a vulkáni felépítmény egykori mélypontjait – például völgyeket, vízmosásokat – követve. A lerakódó és megállapodó törmelékekből úgynevezett blokk- és hamuárüledékek rakódtak le. Ezek az üledékek rosszul osztályozottak: ez azt jelenti, hogy az autónyi blokkoktól a legfinomabb vulkáni porig szinte minden szemcseméret tartomány megtalálható bennük, alapvetően szögletes, tehát nem lekerekített szemcsék formájában.
Az andezites blokk- és hamuárüledékek durvatömbös breccsái a vulkáni működés idején a terep mélyedéseit követték, napjainkban azonban a terep legmagasabb kiemelkedéseit alkotják (geomorfológiai inverzió). Ez annak köszönhető, hogy az egykori vulkáni felépítmény alsó részének ősi völgykitöltő üledékeit az erózió preparálta ki jobban erodálódó környezetükből. A sziklatornyok kifaragásában a földtörténeti pleisztocén hidegebb klímaszakaszaiban intenzíven működő fagyaprózódásnak volt döntő szerepe, az úgynevezett periglaciális (jégkörnyéki) éghajlaton. Az egykori völgykitöltő képződmények a külső erők lepusztító tevékenységével szembeni ellenállásukat annak köszönhetik, hogy a nagyobb kőzetblokkok tágulását és zsugorodását jól tűri a cementáló, finomszemcsés kötőanyag, azaz az összetömörödött vulkáni hamu.
A Holló-kő kőzetanyagát megvizsgálva egy üde, nagy fenokristályokat tartalmazó, amfibolgazdag, közép- vagy világosszürke, helyenként kisé porózus andezit alkotta osztályozatlan, rétegzetlen és sűrűszemcsés breccsa tárul fel. A jellemzően dm-es, ritkábban 1,5 m-es tömböket is tartalmazó összlet négy jellegzetes, a főgerincre merőleges, a Csarna-völgybe lefutó sziklataraj és -gerinc formájában tanulmányozható, amelyeket az erózió faragott ki puhább környezetükből. A néhai lávadóm gyökérzónájának lávakőzetei és lávabreccsái a Holló-kő alatti sziklákon tekinthetők meg.
„Most csend van a Holló-kőn!” – így kezdtük írásunkat. A cikket elolvasva láthatjuk tehát, hogy 14 millió évvel ezelőtt a Holló-kő térségében lávadóm-összeomlások törmeléklavinái szánkáztak le a néhai völgyekben, elpusztítva és felperzselve környezetüket. A táj ma már nyugodt, csak az andezites breccsák és az erősen lepusztult vulkáni formák utalnak a nagy miocén vulkáni működésre. A Holló-kő csúcsa is a Börzsöny eróziósan és tektonikusan átformált eróziós kalderaperemén ül, amellyel egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk már.
A Holló-kő pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
