A Keleti-Kárpátokban hatalmas sziklakolosszusként a környezete fölé magasodó Csalhó a Bucsecs és a Csukás hegységek “rokona”, ugyanis fő tömege kréta időszaki konglomerátumból (magyarul “kavicskőből”) és homokkőből áll, s kisebb foltokban jelenik meg csak a mészkő. A kis kiterjedésű, az alacsonyabb környezete fölé 1000 méteres markáns szintkülönbséggel tornyosuló Csalhó tetőzónájában egy kb. 6 km hosszú és kb. 1 km széles fennsík terpeszkedik.
A legmagasabb csúcsokat (pl. Toaca: 1904 m, Nagy-Aklos: 1907 m) hordozó fennsíkperemen irtózatos sziklaleszakadások, kőtornyok, kőbástyák sorakoznak, amelyek a Csalhónak utánozhatatlan és misztikus hangulatot kölcsönöznek.
A távolban tornyosuló téli Csalhó a Hagymás egyik legikonikusabb csúcsáról (Egyes-kő) fotózva látható a képen. Ez nem más, mint a Keleti-Kárpátok csodálatos és egyben zordon sziklavilága, a történelmi Magyarország keleti vidéke.
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A Kárpát-medence természeti földrajza: A Kárpátok
Ábra és szöveg: Veres Zsolt