A földtani és szerkezetföldtani értelemben is rendkívül bonyolult Bükk hegység fő tömegét a karbon és a jura időszakok (kb. 330–140 millió év) között képződött, döntően üledékes kőzetek építik fel. A bükki rétegsorokban azonban szép számmal képviseltetik magukat...

Körösladány és Dévaványa között, az Alföldi Kéktúra (AK) útvonala a Körös menti sík elnevezésű kistájon halad keresztül. Az asztallap simaságú, ősi folyók elhagyott medreivel „megtűzdelt”, jószerivel teljesen mezőgazdasági művelés alatt álló területen különösebb...

Magyarország vízrajzi térképére pillantva a Tisza nyomvonala „régi ismerősként” köszönhet vissza az atlasz lapjairól. A Kárpátalja hegyei között (Csornahora-hegység) eredő és a délvidéki Titelnél a Dunába torkolló szőke folyónk közel 1000 km hosszan tekereg a...

A mélységi magmás (szakmai kifejezéssel: plutoni vagy intruzív) gránit kőzetolvadéka a földkéreg több kilométeres mélységeiben képez benyomulásokat, s ott csak lassan, évmilliók alatt hűl, kristályosodik ki. A nagy mélységben megszilárduló gránitos testek csak akkor...

Hazánk földje számtalan hasznosítható ásványi nyersanyagot rejt. Ezek között vannak kőszenek, nemérces építőipari nyersanyagok, folyékony és gáz halmazállapotú szénhidrogének és természetesen ércek is. Az ércek esetében Magyarország „nagyhatalomnak” számított például...

A Pest megyei Pomáz határában, a vulkanikus Visegrádi-hegység délkeleti peremén húzódik a főváros környékének egyik legismertebb és leglátványosabb (geo)turisztikai értéke, a misztikus Holdvilág-árok. A kirándulóktól hangos szurdokvölgy azonban nem csak arra alkalmas,...