Földtudományi értékek és geoturizmus a Kárpát-medencében

Kedves Látogató!

 

Szívélyes üdvözlettel köszöntöm Önt a www.akovekmeselnek.hu honlap felületén.

Egy több ezer éves ókori római közmondás azt állítja, hogy „a kövek mesélnek”, „a kövek beszélnek”, azaz „saxa loquuntur”.

Nem véletlenül választottam a napjainkban is aktuális közmondást oldalam mottójának és egyben címének is, hisz célom a Kárpát-medencében élő embert a mindennapi életben körülvevő természetes és beépített „kövek” közérthető, de természettudományos szemléletű bemutatása. De mit is értek „kövek” alatt?  

FRISS BEJEGYZÉSEK

A Csalhó, Moldva Olümposza

A Csalhó, Moldva Olümposza

A Keleti-Kárpátok középső hegyláncai között magasodik a Csalhó, amely már a történelmi Moldva területén húzódik, az ezeréves magyar határ keleti oldalán. A románok által szent hegyként tisztelt masszívum a Kárpátok egyik leggyakrabban látogatott hegysége, amelyet...

bővebben
Földtani paradicsom Kőszárhegy határában

Földtani paradicsom Kőszárhegy határában

Székesfehérvár és a Balaton között utazva, a Mezőföld északi részének sík vidékén (Sárrét kistáj) egy enyhén kiemelkedő vonulat ragadhatja meg tekintetünket. A hegy tetején geodéziai mérőtorony áll, oldalában szőlők és gyümölcsösök húzódnak, kedves hétvégi telkekkel...

bővebben
Macskák és kakasok lábnyomai a Szársomlyón

Macskák és kakasok lábnyomai a Szársomlyón

A Dél-Dunántúlon emelkedő, kiváló borairól nevezetes Villányi-hegység keleti végén áll őrt a terület legmagasabb pontja, a 442 m magas Szársomlyó (Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy), amely egyben hazánk legdélebbi hegycsúcsa is. A középidei karbonátos kőzetekből álló,...

bővebben
A bátonyterenyei Kőbaba

A bátonyterenyei Kőbaba

Olvasóink már megszokhatták azt, hogy „A kövek mesélnek” oldal szerkesztője írásaiban szívesen mutat be a miocén Pétervásárai Homokkő Formáció törmelékes üledékes kőzetein kialakult földtudományi értékeket. Ezek nagy része a Salgótarján és Ózd között húzódó kistájakon...

bővebben
Középkori erősség a Somló bazaltján

Középkori erősség a Somló bazaltján

A Bakony–Balaton-felvidék vulkáni terület bazaltos képződményei a pannon üledékekből álló térszíneken kiemelkedésekként jelentkeznek. Ezek közül az id. Lóczy Lajos által tanúhegyeknek elnevezett felépítmények merész kúpjai számos esetben középkori erősségek...

bővebben
A Maros turisztikai forrása

A Maros turisztikai forrása

Kedves olvasóink nagy része úgy hiheti, hogy egy folyónak csak egy forrása van. A Maros esetében viszont legalább két forrás ismeretes, amelyek földrajzilag is viszonylag távol helyezkednek el egymástól. A folyó forrásainak felkereséséhez legalább egy napot kell...

bővebben

PARTNEREINK

Lépj velem kapcsolatba!