A Vaskapu hajlított bazaltjai
A Balaton-felvidék nyugati részén, a Káli-medencében járunk, a Köveskál feletti Fekete-hegy Vaskapu elnevezésű völgyében. A nehezen megközelíthető és kevesek által járt völgy egy egyedülálló geológiai csemegét rejt.
A Bakony-Balaton-felvidék régiójában szép számmal fordulnak elő bazaltból felépülő kiemelkedések (tanúhegyek, kürtőkitöltések, robbanásos vulkáni törmelékek alkotta képződmények). A bazaltos jellegű vulkanizmus a Tihanyi-félsziget térségében indult meg kb. 7,5 millió évvel ezelőtt, és kisebb-nagyobb szünetekkel tartott a 3-2 millió évvel ezelőtti időszakig.
A vulkanizmus a Pannon-tó “vizes” térszínén indult meg, s folytatódott annak feltöltődését követően is. A vulkáni tevékenység általában egy heves robbanással indult, amely során egy kis törmelékgyűrűvel határolt diatréma jött létre (gyakorlatilag egy “luk” a földkéregben). Ezt a kitörés későbbi fázisában bazaltláva töltötte ki, mintegy lávatavat hozva létre. Később ismét visszatért a robbanásos vulkanizmus bizonyos felépítményeken, mely során salakkúpok épültek fel.
A Fekete-hegyet is szakaszos vulkáni működés hozta létre, amely során képződött bazalttufa és bazaltláva is. A Vaskapu-völgy feltárása azért fontos, mert arról árulkodik nekünk, hogy a Fekete-hegyen is volt a fent említett tufagyűrű, amelynek a lávató bazaltja nekitorlódott, de az elmúlt mintegy 2 millió évben az lepusztult. Ezeket a bazaltos hegyeket az erózió hámozta ki a pannon üledékek “fogságából”, s őrzik az eredeti felszín magasságát (ezért hívjuk őket tanúhegyeknek).
A feltárás helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
