A Suba-lyuk barlang méretes szádája

Ezennel a Bükk déli peremére látogatunk el, a Cserépfalutól északra lévő Hór-völgy oldalába. A völgytalp aljáról meredek lépcsősor indul a 279 m tengerszint feletti magasságban található Suba-lyuk sötét szájához, amely a völgy talpa felett kb. 40-50 m-re helyezkedik el.

A Bükk egyik legnagyobb barlangja nevét egy szegény cserépfalui betyárlegényről, Suba Lukácsról kapta. A hatalmas üreg egy triász időszaki mészkőben oldódott ki, amely neve Bervai Mészkő Formáció. A formáció karbonátos üledékei egy terjedelmes karbonátplatformon rakódtak le, amelyet trópusi meleg és sekély vizű tenger borított. A mészkövet megfigyelve az egykori gazdag tengeri élővilág maradványai is tanulmányozhatók (pl. mészszivacsok, telepes korallok). A könnyen oldódó mészkőbe a magasabb térszínekről leszálló vizek hatalmas üreget oldottak/koptattak ki. A barlang ma egy egykori, a völgytalpon elhelyezkedő forrásbarlang romja. Az egykori forrásbarlang a hegység emelkedése következtében került a völgytalp fölé kb. 40-50 méterrel.
A barlang nem csak a méreteiről és látványosságáról híres, hanem a benne talált régészeti leletekről is. 1932-ben egy Dancza János nevezetű amatőr barlangász és régész egy 25-35 év közötti és egy 3 év körüli gyerek maradványait találta meg. Később a maradványokról kiderültek, hogy a neander-völgyi embertől származnak. A neander-völgyiek az emberi törzsfejlődés zsákutcájába tartoznak, s leleteik igen ritkák. A barlangi kitöltés részletes feldolgozása során kiderült, hogy a barlangban több ízben is laktak emberi közösségek, főleg a pleisztocén (jégkorszak) hidegebb klímaszakaszaiban.
A barlang fokozottan védett!

A barlang helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt