A Kolera-oszlop egy nyári napon
Tokaj és Sárospatak között, a Tokaji-hegység egy kis medencéjében szégyenlősen bújik meg az egykoron szebb napokat is látott település, Erdőbénye. A terület egyik legrégebbi települése, hajdani mezővárosa a tokaji borvidék mértani középpontjában helyezkedik el. A szőlőkkel és erdős hegyekkel keretezett Erdőbénye műemlékei, természeti látnivalói, rendezvényei és kiváló borai miatt a turisták közkedvelt célpontja. A mai rovatunkban egy különleges és Kárpát-medencei szinten is egyedülálló szakrális kőemlékkel, a Kolera-oszloppal ismerkedünk meg. Kalandra fel!
Erdőbénye térségét története során több olyan csapás is érte, amely a lakosságának jelentős részét szinte teljesen kiirtotta. Ilyen volt az 1739-es pestisjárvány, ill. a 19. század első felének kolerajárványa is. A kolera egy baktérium által terjesztett betegség, amelyet eredetileg Indiából hurcoltak be Európába. A rossz higiénés körülmények között gyorsan terjedő betegség hányással, hasmenéssel és kiszáradással járt. A kolera első nagy rohama Magyarországon 1831-ben jelentkezett, amelyet észak felől, Lengyelország irányából hurcoltak be. Ez volt az a járvány, amely Erdőbényén és térségében is jelentős pusztítást végzett (több mint 200 halott!). Ezen szomorú esemény néma (de annál beszédesebb) mementója a település határában található Kolera-oszlop vagy “koleráskő”.
A műemléki védelem alatt álló, vaspántokkal összekapcsolt, rossz állapotban lévő, helyi kőzetből készült kőemlék állításának éve 1832. A párkányos posztamensen álló, obeliszkkel koronázott hasábon címer, homloksírján felirat látható: “A / COLERA / GYÁSZ EMLÉKÉRE / MELLY / 1831IK ESZ:BEN / JUL. 6 TÓL 12 K SEP.RIG / E=BÉNYE / VÁROSSÁBÓL / 203 / HALANDOKAT / TETTE / ÁLDOZATTYÁVÁ.”
A kolera áldozatainak emlékműve után (ha időnk engedi) érdemes felmászni az innen délre látható (antennával “koronázott”) Mulató-hegyre, amely hazánk legszebb és legszabályosabb lakkolitja (andezitből álló szubvulkáni formája). A Mulató-hegy déli oldalában pedig egy felhagyott kőfejtőben látványos bányató és egyéb földtani csemegék várnak ránk. Ez már viszont egy másik rovatunk témája lesz!
A Kolera-oszlop pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
