Az egerszalóki Pásztorkunyhó

Egerszalók neve többek számára lehet ismerős termálfürdőjéről (“Sódomb”) és kiváló borairól. Azonban azt már kevesebben tudják, hogy a település körül számtalan földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti érték is fellelhető. Ezek közé tartoznak a Menyecske-hegy kaptárkövei is.

A településtől délkeletre fekvő kis hegyen, rekettyésben, nehezen látható és megközelíthető helyen bújik meg az egerszalóki Kőbújó vagy más néven Pásztorkunyhó (Kőasszony névvel is illetik).
A kúp alakú, középső-miocén riolittufából (Felnémeti Riolittufa Formáció) álló kaptárkőbe unatkozó csikósok egy “összkomfortos” helyiséget faragtak be. A könnyen faragható vulkáni törmelékes kőzetbe (piroklasztitba) akár napok alatt is elkészülhetett a kis éjjeli hajlék, melyben ülő- és fekvőalkalmatosság is helyet kapott, persze a tufából kifaragva.
Az Eger és Miskolc közötti terület földtani felépítésében több száz méter vastag, vulkáni robbanások során keletkezett tufák vesznek részt. Ezeken az erózió hatására formálódtak ki ezek a sátorhoz hasonlító kis kúpok, melyből a fent nevezett területen közel 80 darab lelhető fel. Egy ilyen eróziós riolittufa kúp az Egerszalók melletti Kőbújó is.
Sok helyütt a sziklakúpokon különböző méretű és tájolású fülkéket találunk, melyek rendeltetése a mái napig vitatott (bálványtartó fülke, urnatartó fülke?).

A Pásztorkunyhó helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt