A Királyszéke kaptárkő Szomolya határában
Az Egertől Miskolcig húzódó Bükkalja területét több száz méteres vastagságban piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetek építik fel (pl. riolittufa, dácittufa), amelyek a nagy miocén kori vulkáni működés során keletkeztek (kb. 21–12 millió év között). A heves robbanásos vulkáni működések során hatalmas térfogatú anyag került a felszínre, amely a légkörből hullott vissza a felszínre vagy a vulkáni felépítmények oldalain hömpölygött le (ún. ártufaként), s vált később kőzetté. Ezek a különféle mértékben összesült és az eróziós folyamatoknak eltérő módon ellenálló vulkáni tufák vesznek részt a Bükkalja felépítésében is, amelyeken izgalmas, egyedi természetes (pl. kaptárkövek, szurdokok) és mesterséges (pl. barlanglakások, tufaistállók, betyárbújók) formakincs alakult ki. Ezek közül kétség kívül a leglátványosabbak és egyben a legrejtélyesebbek az ún. kaptárkövek, amelyek közül 72 darab ismeretes a Bükkalján. Írásunkban Szomolya község nyugati határába látogatunk el, ahol a Vén-hegy „faragott köveit” tanulmányozzuk. Kalandra fel, irány a kövek világa!
A Vén-hegy délnyugati lejtőjén (a Kaptár-völgy oldalában) helyezkedik el az a nyolc darab fülkés sziklacsoport, amelyeket már (az 1958-ban beindult kőbányászat miatt) 1960-ban védelem alá helyeztek (Szomolyai Kaptárkövek Természetvédelmi Terület; jelenleg 4,8 hektáron). Anyaguk alsó-miocén korú (kb. 20–19 millió éves) riolittufa, amely hivatalos kőzetrétegtani (litosztratigráfiai) elnevezésében a Gyulakeszi Riolittufa Formáció névre hallgat. Ebből a robbanásos vulkáni működéssel kialakult törmelékes kőzetösszletből „faragták” ki a lejtőn lefelé ható lineáris (azaz vonalas) eróziós folyamatok (csapadékvíz) azokat az indiánsátrakhoz hasonlító kúpokat, melynek oldalaiban a régi korok emberei fülkéket faragtak. Éppen a szomolyai helyszín büszkélkedhet azzal, hogy ez hazánk legtöbb fülkével (117 darab) rendelkező kaptárkő-csoportja.
A tanösvénnyel ékesített bemutatóhely legnagyobb és legkarakteresebb kaptárköve a Királyszéke névre hallgat (ez látható a csatolt fotón is). A búbos kemencéhez hasonlító tagolt sziklacsoport felszínén 48 darab faragott kőfülke számolható össze. A Királyszéke büszkélkedhet azzal, hogy rajta találhatók a legnagyobb fülkék is: az egyik 112 cm magas, de akad itt 80 és 90 cm-t meghaladó is. A tufakúpok csúcsain pedig kerekded lyukak fedezhetők fel, amelyek rendeltetése még nem tisztázott. Akárcsak a fülkéké sem!
A mai napig nem tisztázott az, hogy kik, mikor és milyen célzattal faragták ezen rejtélyes fülkéket. A korábbi évtizedek kutatói gondolták már a befaragásokat méhkaptároknak, urnatartóknak, síremlékeknek, de egyik elgondolást sem támasztotta még eddig alá írott forrás vagy kézzel fogható régészeti lelet. Jelenleg azt feltételezzük, hogy a fülkék valószínűleg a Bükkalja térségében élő ősi népcsoportok bálványtartó fülkéi lehettek, s elkészítésüket folyamatosan végezhették Kr. u. 400 és 1500 között.
A könnyen faragható riolittufák a Bükkalja térségében 72 kaptárkövet „hordoznak”, amelyeken összesen 473 darab fülke található. A földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékként is számon tartott „ördögtornyokat” 2014-ben természeti emlékként védetté nyilvánították, amelyet 2016-ban egy „Hungaricum” cím is „megfejelt”. A misztikus sziklaképződményeknél hatványozottan igaz az ősi kínai mondás: „mindent a szemnek, semmit a geológus kalapácsnak!”
A Királyszéke pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
