A jól oldódó karbonátos kőzetekkel (pl. mészkővel) borított hegységek felszínén a talajon átszivárgó és szénsavassá váló csapadékvizek egyedi és különleges formakincset alakítanak ki. A karsztosodás hatására karsztos formák alakulnak ki, amelyek létrejöhetnek a felszínen (pl. víznyelő, dolina) vagy a felszín alatti is (pl. barlang).
Az egyik legkönnyebben felismerhető felszíni karsztos forma a tölcsér alakú víznyelő (ponor), amely a csapadékvizeket vezeti le a karszt belsejében található barlangjáratokba. Extrém nagy csapadék és hóolvadás ideje alatt azonban ezek a nyelők nem tudják ellátni a feladatukat és időszakos tavak alakulhatnak ki bennük. Ezek a tavasszal kialakuló kis tavak azonban gyorsan eltűnhetnek, de a víznyelő végleges “eldugulásával” (vízzáró agyag) állandó tavak is létrejöhetnek a helyükön.

A fotó helyszíne: Béli-hegység (Erdély), Menyháza térsége

A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A vízburok földrajza: A karsztosodás
– Románia (Erdély) természeti földrajza: Az Erdélyi-szigethegység

Ábra és szöveg: Veres Zsolt