Fonyód a Balaton déli partjának közkedvelt üdülővároskája, amelyet nyaranta turisták ezrei lepnek el, hogy hűsítsék magukat a tó habjai között. Azt viszont kevesebben tudják, hogy a fonyódi két kis vulkanikus hegy (Sipos-hegy, Vár-hegy) számtalan földtani látnivalót rejteget!
A fonyódi kis “púpok” a Tapolcai-medence bazaltból álló tanúhegyeinek (pl. Badacsony, Szent György-hegy) “kistestvérei”, amelyek mára már erősen lepusztultak. A bazaltos jellegű kitöréstermékek kb. 4-3 millió évvel ezelőtt fedték be azokat a laza üledékeket, amelyek korábban a Pannon-tóban rakódtak le.
A fonyódi Helytörténeti Múzeum alatti magasparti sétány korlátján átlépve egy sárgás színű üledékekből álló fal alá érkezünk. A jól rétegzett, a limonit ásványoktól sárgás és vöröses homokos üledékek az egykori Pannon-tavat feltöltő folyó medrében rakódtak le (kb. 9-8 millió évvel ezelőtt), amelyet keresztrétegződése is igazol (keresztrétegzés ugyanis kizárólag mozgó, áramló közeg tud létrehozni).

A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A kőzetburok földrajza: Az ásványok és a kőzetek keletkezése
– Magyarország természeti földrajza: A Dunántúli-dombság

Ábra és szöveg: Veres Zsolt