Magyarország címerében három zöld színű halom látható (Mátra, Tátra, Fátra), amelyek közül az utóbbi kettő a Felvidéken kereshető fel. A Kis-Fátra és a Nagy-Fátra főgerincének végigjárása során nem csak csodálatos körpanorámákkal, látványos sziklaképződményekkel, felüdülést nyújtó menedékházakkal találkozhatunk, hanem nagyon változatos kőzetformációkkal is.
A Nagy-Fátra gerinctúrája során a kőzettani különbségeket kiválóan tükrözi a domborzat, amely a csatolt képen is látszik. A lapos, terebélyes, kupolaszerű csúcsok „puhább” kőzetekből állnak (pl. jura és kréta időszaki márga), amelyek a mállásuk során nem képesek látványos sziklaalakzatok, és „éles” formakincs létrehozására. A „lenyalt” domborzatot színesítik azok a vad sziklaleszakadásokkal tarkított merész szirtek, amelyek kőzetanyaga döntően triász időszaki mészkő és dolomit.
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A kőzetburok földrajza: Az ásványok és a kőzetek keletkezése; Felszínfejlődés a belső és a külső erők kölcsönhatásában
– A Kárpát-medence természeti földrajza: Az Északnyugati-Kárpátok
Ábra és szöveg: Veres Zsolt