A rétegvulkánok (vagy idegen kifejezéssel sztratovulkánok) Földünk legmagasabb és legpusztítóbb vulkánjai közé tartoznak: sűrűn hallunk kitöréseikről, amelyek városok, falvak népességét veszélyeztetik. Ha meghalljuk a vulkán szót, akkor nem biztos, hogy egyből Magyarország vagy a Kárpát-medence jut az eszünkbe. Pedig ha tudnánk mi volt itt: nálunk is működtek tűzhányók, de már évmilliókkal ezelőtt örök álomra szenderültek!
Ha egy óriási tűzhányó alól, az ún. magmakamrából kiürül a forró kőzetolvadék, a sok esetben szabályos kúp alakú tűzhányók összeomolhatnak, s helyükön kialakul egy hatalmas, kerekded alaprajzú peremgerinc, amelyet kalderának hívunk (ugyanez robbanással is kialakulhat).
A kráterrel össze nem keverendő forma egy szép példája tanulmányozható a Börzsönyben vagy a képen is látható Polyána hegységben, amely a Felvidéken (Szlovákia) található (kb. 15-13 millió évvel ezelőtt működött). A fotón a körívesen futó kaldera egy kis szakasza látható, amelyet egy vízfolyás “fűrészelt” át.

A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A kőzetburok földrajza: A vulkanizmus
– A Felvidék (Szlovákia) természeti földrajza: A Kárpátok belső vulkáni vonulatai

Ábra és szöveg: Veres Zsolt