A természeti környezet az embert körülvevő környezet természeti elemeinek összessége, pl. a szilárd földkéreg, az ásványkincsek, a talaj, a domborzat, az időjárási és éghajlati elemek, a felszíni és a felszín alatti vizek vagy a növény- és állatvilág.
A társadalmi környezet az ember által létrehozott és az őt körülvevő mesterséges elemek, pl. a települések, a közlekedési hálózat elemei, az ipari és mezőgazdasági üzemek vagy az infrastruktúra.
A természeti és a társadalmi környezet összességét földrajzi környezetnek nevezzük.
Az ember megjelenésével és fokozatos térhódításával a természeti környezet mindinkább a háttérbe szorult, és annak csak inkább a kizsákmányolása került előtérbe. Ez hatványozottan igaz a 20. századra!
Magyarországon már sehol sem találunk olyan tájat, tájrészletet, ahol ne érződne valamilyen formában az ember tájátalakító tevékenysége. Erre kiváló példa a Mátra főgerincéről készült fotó is, ahonnan a kép igen csak csalóka: a háborítatlan erdőségeket jobban megnézve erdőirtások rajzolódnak ki, az alföldi területeken pedig víztározók, települések és egy hőerőmű is látszik.

A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– Magyarország természeti földrajza: Az Északi-középhegység
– Általános társadalomföldrajz: A földrajzi környezet

Ábra és szöveg: Veres Zsolt