A Nógrád–Gömöri-bazaltvidéken a vulkáni működés hat fázisban zajlott le, amelyek közül a közel 13 km2-es kiterjedésű Medves-fennsíkot a harmadik és a negyedik fázis alakította ki, a földtörténeti pliocén kor végén, pleisztocén kor elején (kb. 2,6–2,3 millió év között). Az egykori kitörési központ a képen is látható Medves-magosa térségében lehetett.
A Medves-fennsík észak–déli kiterjedése 6–7,5 km, kelet–nyugati irányban 2–3 km, területéből hazánkhoz közel 8 km2 tartozik (a többi Szlovákiába nyúlik át). A fennsík legalacsonyabb részei általában 525 m körüliek, az átlagos magassága 550–570 m. A fennsík peremei szinte minden oldalról meredeken szakadnak alá, leginkább keleten, ahol az átlagos 20–40°-os lejtőszögek mellett mintegy 300 m-es a szintkülönbség a lávatakaró pereme és a völgytalpak között.
A földrajz tananyaghoz való kapcsolódás (témakör/lecke):
– A kőzetburok földrajza: Az ásványok és a kőzetek keletkezése; Felszínfejlődés a belső és a külső erők kölcsönhatásában
– Magyarország természeti földrajza: Az Északi-középhegység
Ábra és szöveg: Veres Zsolt