A geológia és a téglagyártás
Nógrád megye északi részén, az Ipoly folyócska völgyének peremén fekszik az ősi település, Szécsény. A ma csendes kisváros valaha komoly történelmi események színhelye volt: 1705-ben a város “Borjúpástnak” nevezett részén tartották azt az országgyűlést, ahol II. Rákóczi Ferencet fejedelmünkké választották. Középkori várából mára már nem sok maradt, de a Forgách család egykori kastélyában helyet foglaló Kubinyi Ferenc Múzeum a város főbb látnivalói közé tartozik, a Tűztoronnyal és a középkori eredetű római katolikus templommal egyetemben. Egy másik, kevésbé ismert látnivalója is van Szécsénynek: a településtől északkeletre található egykori téglagyár külfejtése. A mesterséges földtani feltárás a geológus szakmai körökben ismert, hisz egy etalon képződmény típusfeltárása. Ismerkedjünk most meg ezzel, avagy kalandra fel!
A terület úgy 30-20 millió évvel ezelőtt (a földtörténeti oligocén kor végén, miocén kor elején) a Paratethysnek nevezett tenger-maradvány, egy hatalmas üledékgyűjtő mélyebb zónáihoz tartozott (kb. 100-120 m-es tengermélység). Ide a szárazföld felől már csak finomabb szemű üledékek jutottak el, hisz a nagyobb szemcseméretűek (pl. kavics, homok) már a partmenti régiókban kiülepedtek. Hosszú idő alatt így halmozódott fel az a slírnek nevezett üledékes összlet, amely anyaga döntően a homokos, agyagos aleuritnak felel meg. A vastagpados, nagy csillámtartalmú és növényi maradványokat is tartalmazó slír szürke, sötétszürke színét a finoman eloszlatott biogén pirit okozza. Az egyveretű, jellegtelen, agyaghoz hasonló képződmény ősmaradványokban szegénynek mondható.
Ezen sorokat elolvasva feltehetjük a nagy kérdést: akkor miért bányászták hosszú időn át ezt a “senkinek sem érdekes” slírt? A válasz igen egyszerű: itt Szécsény környékén ez a nyersanyag volt a téglagyártás alapanyaga. Hisz tudjuk, hogy a tégla- és cserépipar finom szemcseméretű, agyagos üledékeket követel meg, amelyek kiégetésével kapják meg azt a téglát, amely templomok, várak, kastélyok és lakóépületek alapanyaga.
Az egykori téglagyári külfejtést ma már nem művelik, a bányászat áttevődött az innen nem messze, délre található bányába. Ennek ellenére a Szécsényi Slír Formáció névre hallgató földtani képződmény típusfeltárása itt kereshető fel. Igaz, mára már igencsak leharcolt állapotban van!
A külfejtés pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
További bejegyzések
Nézd meg a további tartalmakat is az oldalon!
Gondolatok a Dráváról
A Dráva hosszan és méltóságteljesen „tekereg” hazánk déli részén, a magyar és horvát államhatáron. Az egyik legvadregényesebb és legtermészetesebb állapotában megmaradt folyónk mentén számos földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti érték fedezhető fel. Írásunkban földtanos/földrajzos szemmel vizsgáljuk meg a folyót és környezetét,…...
Miről mesélnek a bükki paleo- és mezozoos kavicsok?
A hazai domb- és hegyvidékeink ösvényeit járva gyakran találkozhatunk laza kavicsos üledékekkel vagy azok cementált változatával, a konglomerátummal. A kavicsok anyaga, mérete és alakja igen változatos lehet, amelyek egy laikus túrázót is megállásra késztethetnek – főleg ha a kavicsok csillognak…...
A slírről majdnem mindent
A Föld nevű bolygónkat alkotó kőzetek közül az üledékesek alkotják az egyik legnépesebb csoportot. Ezek között találhatók olyanok, amelyek szinte mindenki számára ismerősen csengenek. Gondoljunk csak a mészkőre, a homokkőre vagy éppen az agyagkőre. Akadnak azonban olyanok is, amelyek kevésbé…...
