A Tihanyi-félszigettel szemben, a Balaton déli partján helyezkedik el Balatonföldvár. Az ősidők óta lakott település nevét vaskori földváráról kapta. Az árnyas parkjairól, régi villáiról és az egyik legszebb balatoni kikötőjéről nevezetes városka üdülőhellyé alakulása a 19. század végén indult meg, a területbirtokos Széchenyi család jóvoltából.
A város hajó- és vasútállomásától nem messze található a Petőfi Sándor utca. A régebbi nevén Imre utca (Széchenyi Imre után) rejti Balatonföldvár legrégebbi villáit, amelyek döntő többsége a 19. század végén épült. Az épületek falain elhelyezett emléktáblák tanulsága szerint volt itt nyaralója Bajor Gizi színésznőnek, Széchenyi Zsigmond írónak és Afrika-vadásznak, vagy épp Korányi Frigyes professzornak is. A Petőfi Sándor utca nyugati irányú folytatása már a Kelta sétány névre hallgat és a Balaton hullámverése által kialakított, pannon (késő-miocén) üledékekből álló magaspart peremére vezet ki. Kevesen tudják, hogy valaha Balatonföldvár ezen részén feküdt a Dunántúl egyik legnagyobb vaskori erődje.
A régészeti leletek tanulsága szerint Balatonföldvár és térsége már az ősidőktől fogva lakott hely. A Balaton vizének eróziós tevékenysége a part közelében elhelyezkedő pannon üledékes rétegsort alámosta, mely hatására egy kb. 40 m magas partfal jött létre. A természetes módon jól védhető magaslat szinte tálcán kínálta magát, hogy valamiféle erősség épüljön fel rá. A Kr. e. 4. század környékén (vaskor) kelta népcsoportok telepedtek meg a mai Balatonföldvár térségében, akik erődített telepet hoztak létre a magaspart peremén. A kb. 600 m hosszú, 400 m széles és 10 m magas sáncot hatalmas, 6-8 m mély árokrendszer övezte. Sajnos a történelem viharai és a 19. század végi, 20. század eleji villaépítkezések sem kímélték az egykori földvárat, amelynek mára már hírmondója sem maradt. A Petőfi Sándor utca, Kelta sétány és a Boldogasszony-kápolna térségében voltak legtovább láthatók a sánc maradványai. A földvár és a kelták emlékét ma a Kelta sétány, valamint a Keltatúra tanösvény útvonala és neve őrzi.
A Kelta sétány és a Kilátó köz találkozásánál találjuk Balatonföldvár országzászlóját, amely eredetileg 1936-ban épült, de a későbbi elbontása miatt mai formájában csak 1991 óta látható itt. Az országzászló előtti kis teraszról csodálatos kilátásban lehet részünk a Tihanyi-félsziget irányába, és a Balaton tükrén ringatózó vitorlásokra.
A balatoni magaspartokról más cikkeinkben is olvashatnak, ittés itt!
Az egykori földvár pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Az üledékes kőzetek egy nagy csoportját képezik az úgynevezett karbonátos kőzetek, amelyek felépítésében különféle karbonátásványok (például kalcit, aragonit, dolomit, ankerit) vesznek részt. Ezen kőzetek közül a legismertebbek a mészkő és a dolomit, amelyeknek számtalan típusú és korú kifejlődése ismeretes hazánk…...
Az Aggteleki-karszt fő tömegét jól karsztosodó, azaz szénsavas víz hatására oldódó triász karbonátos rétegsorok építik fel. A porózus mészkőtömeg belsejében elnyelődő vizek a mélyben hosszú utat megtéve bővízű karsztforrások formájában látnak újra napvilágot. Az állandó és az időszakosan működő források…...
A turistautakkal behálózott Kőszegi-hegység vidékét évente sok ezer turista járja, hogy megismerkedjen annak természeti és kulturális értékeivel. A kiemelt turistautak közé tartozik az Országos Kéktúra, valamint a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala, amelyek az egész Dunántúl legmagasabb pontján, a 882…...