Dácitra települő lösz a tokaji Szerelmi-pincesor mellett
Ezúttal a Zempléni-hegység (geológus körökben Tokaji-hegység) és az Alföld találkozási zónájába, a tokaji Nagy-hegyre látogatunk el. Az 512 m magas vulkáni kúp már messziről uralja a tájképet, s az Alföld északi részén található városokból is kiválóan látszik, főleg tiszta légköri viszonyok között.
A borairól nevezetes Nagy-Kopaszt egy több szakaszból álló vulkáni működés hozta létre a földtörténeti miocén kor közepén, a szarmata korszak végén (12–11 millió éve). Egy északnyugat–délkeleti csapású hasadék mentén zajló vulkanizmus legdélebbi tagja a Nagy-hegy, melynek kőzetanyaga a piroxénekben gazdag dácit. Az azóta eltelt idő “vasfoga”, eróziója ezt a rétegvulkánt erősen lepusztította, egy egyedi rétegvulkáni romot hozva létre. Szilárd és kemény vulkáni kőzeteit több helyen bányászták is, amelyet hatalmas, ma már védett bányaudvarai jeleznek.
A kemény vulkáni kőzetekre a földtörténeti jégkorszak (pleisztocén) hideg periódusaiban löszköpeny rakódott. Az erős és hideg szelek nagy mennyiségben szállítottak magukkal kőzetlisztet, amelyet a szélárnyékos helyeken raktak le. A lösz csak 400 m alatt található meg, ugyanis a magasabb térszínekről lepusztult. Ez az oka annak, hogy a Nagy-hegy oldalain erősen kevert állapotban, úgynevezett lejtőlöszként fordul elő. A jégkorszak melegebb szakaszaiban a löszök talajosodtak, amelyeket a hidegebb szakaszokban ismét lösz temetett be. Ilyen paleotalajok több helyen is tanulmányozhatók, például a Csorgó-kút környékén. A lösz és a hegyet alkotó dácit között komoly időkülönbség van.
A képen a tokaji vasútállomás mellett található egyik látványos feltárás látható. Itt szépen tanulmányozható a piroxéndácit és a rátelepülő lösz. A dácit anyaga is erősen aprózódott, mállott, tektonikusan igénybevett. A feltárás mellett található a Szerelmi-pincesor, ahol kiváló borok kóstolhatók helyi termelőktől. Tokaj borai azért is zseniálisak, mert a klíma mellett az alapkőzet is kiváló feltételeket biztosít a szőlők számára, a lösszel és vulkáni málladékkal kevert, mikro- és nyomelemekben gazdag talajokban.
A feltárás pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
