Nummuliteszek, azaz “kőpénzek” Kalotaszegen
A legenda úgy tartja, hogy a 11. században Szent László királyunk sokat hadakozott az országra kelet felől rárontó kunokkal és egyéb népcsoportokkal (pl. besenyőkkel). Az egyik alkalommal László király és csapata üldözőbe vette a menekülő kunokat. A kunok az általuk zsákmányolt aranypénzt maguk mögé kezdték szórni, tudván azt, hogy a pénzéhes magyar katonák majd a felszedésükkel fognak bajlódni, nem pedig az ő üldözésükkel. László király ekkor az ég felé fohászkodott, hogy az aranypénzek váljanak kővé. Ez így is lett, s László király győzelembe vitte a csapatát. A geológiai magyarázat viszont egészen más!
A kőpénzek a nummuliteszeknek nevezett (nummus = pénz) óriási egysejtűek (foraminiferák) maradványai. Ezek az egysejtű lények tömegesen az eocén földtörténeti kor (55-34 millió éve) sekélyebb, meleg, jól átvilágított és normál sótartalmú tengereiben éltek. A víz mésztartalmát felhasználva “házikójukat” karbonátból építették fel. Elpusztulásuk után a meszes, lencse alakú vázak beágyazódtak az üledékekbe és később kőzetté váltak. Így egy szinte csak ősmaradványokból álló üledékes kőzet jött létre, a nummuliteszes mészkő.
Ahol ezek a kőzetek kibukkannak, ott tömegesen gyűjthetők a nummuliteszek maradványai, hisz azok a kőzetből kimállanak. Magyarország területén a Dunántúli-középhegységben (pl. Bakony) találunk olyan helyeket, ahol ilyen eocén korú rétegek bukkannak elő.
A kép az erdélyi (Kalotaszeg) Magyarvalkó és Magyargyerőmonostor közötti útbevágásban készült, amely terület egy klasszikus lelőhelye az eocén nummuliteszeknek.
A feltárás pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
