A boldogkőváraljai Szfinx látképe
Ezúttal a Tokaj-Eperjesi-hegység (közismertebb nevén Zempléni-hegység) nyugati peremére látogatunk el. Ott áll őrt Boldogkő vagy régies nevén Bodókő vára. A hatalmas középkori erődítmény viszonylag jó állapotban vészelte át a történelem viharait, és Észak-Magyarország egyik legjobban látogatottabb vára. Most nem is igazán a várról lenne szó, hanem arról a hatalmas sziklagerincről, amire felépült!
A Zempléni-hegységet több millió évig tartó szakaszos vulkanizmus építette fel. A hegység nyugati részein több nagy kitörési központ működött. A Boldogkőváralja környéki területeken nagy vastagságban lelhető fel savanyú kemizmusú, vulkáni robbanás során keletkezett riolittufa. Ez előfordul a légkörből visszahullott ún. portufa, valamint a vulkán oldalában lavinaszerűen lezúduló ártufa formájában is. A Vár-hegyet és környékét főleg ilyen nagy horzsakőtartalmú ártufák építik fel. A vár sziklagerincén kiválóan megfigyelhető, hogy az ott található, közel észak-déli csapásirányú kőzettest sokkal ellenállóbb a környezeténél, hisz nem pusztult olyan gyorsan, mint a környező térszínek tufái. Ennek az az oka, hogy a vulkáni működés után a közel észak-déli irányultságú kalderaszegély horzsaköves riolittufái összesültek, azaz ignimbritté váltak. Ez az összesülési folyamat rendkívül ellenállóvá tette a hegy anyagát, ezért az jobban ellenállt az eróziónak. A képen is jól megfigyelhető a tufán egy sötétebb színű mállási kéreg.
Ezen merész sziklagerinc jó védhetőségét már a középkorban felismerték és erősséget emeltek rá. A képen is látható, hogy egy őrtorony volt a Szfinx fokán, ahonnan kiválóan lehetett kémlelni a tájat.
A Szfinx helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
