A székelyek ősi földjén, a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok ölelésében fekszik az egyedi hangulatú Gyergyói-medence. Központi települése Gyergyószentmiklós, amelytől észak felé indulva, Gyergyóditró után elhagyva a főutat juthatunk el Orotvára. A közel 600 főt számláló kis magyar falu neve ismerősen cseng a földtanban jártas szakemberek körében, hisz a település körüli hegyek a Kárpát-medencében is egyedülálló kőzetféléket rejtenek (az már csak hab a tortán, hogy Erőss Zsolt hegymászó is a falucska szülötte). Eredjünk most e különleges földtani környezet nyomába. Kalandra fel!
A szakmai körökben csak DAM-nak (Ditrói Alkáli Masszívum) nevezett kőzetegyüttesben a következő kőzetfélék fordulnak elő: ultrabázitok (pl. hornblenditek), gabbró, diorit, monzodiorit, monzonit, monzoszienit, szienit, nefelinszienit, gránit, valamint az ezeket átszelő különféle telérek. A közel 200 négyzetkilométeren előforduló változatos kőzetösszlet kora sokáig vitatott volt, de ma már kijelenthetjük, hogy a jelentős magmás esemény egy középső-triász óceán-kinyíláshoz (Meliata-Hallstatt-óceán) köthető (kb. 230 millió évvel ezelőtt). A magmás test a már korábban kialakult és metamorfizálódott ősi kristályos kőzetösszletbe nyomult bele, amelyekkel együtt a későbbi hegységképző tektonikai mozgások hatására hatalmas takarókba gyűrődött.
A jelentős magmás eseményhez természetesen ércesedés is társult, amelyet több helyen bányásztak Orotva környékén. A különféle ércásványok és egyéb más ásványok közül a vanádium-tartalmú magnetit, ilmenit, apatit és titanit emelendő ki, de illő még megemlítenünk a különféle ritkaföldfémeket, valamint a molibdént is. Az ércásványok mellé természetesen olyan meddő ásványok is párosulnak, amelyekből gazdaságosan nem nyerhető ki fém, de egyediségük, szépségük miatt a gyűjtők kedvelt példányai. Az Orotva környéki völgyeket járva, a régi meddőhányókon tudunk szép ásvány-egyedeket begyűjteni.
A földtani csemegék mellett ne feledkezzünk meg a környék épített örökségéről sem, mint például a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyról, vagy Gyergyóditró hatalmas katolikus templomáról sem.
Orotva pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
A Belényesi-medence és a Király-erdő vonulatainak találkozásánál, a Rósa (Rossia)-patak és a Mézgedi-patak összefolyásánál terül el az ősi település, Magyarremete. A közel fele-fele arányban magyarok és románok által lakott falu a térség turizmusának egyik központja, ahonnan a természeti látnivalók (például…...
Arad felől a Maros folyó mentén kelet felé haladva hegyek szorításába érkezünk. A Zarándi-havasok és az Erdőhát (Lippai-erdő) között összeszűkül a folyóvölgy, Lippa és Solymos várai őrizték valaha e fontos kereskedelmi és hadiutat. Itt magasodik az ég felé Radna ősi…...
A Sebes-Körös partján fekvő Nagyváradtól délkeletre, szinte már egybeépülve a várossal híres fürdőhelyek sorjáznak. Ezek közül az ismertebb Félixfürdő, amelynek komplexumaiban évente százezrek keresik a felfrissülést. A gombamód szaporodó „félixi” szállodák árnyékában, a Somlyó-hegy alatt, a Pece-patak partján szégyenlősen bújik…...