Gondolatok a Törcsvári-átjáróról

A Déli-Kárpátok keleti szegletében, a Bucsecs és a Királykő hegységek között fekszik a Drakula-regényből ismerősen csengő Törcsvár. Az itteni várkastélyt évente sok százezer turista keresi fel, nyaranta a település „marketing-vonzása” miatti tömeg szinte már-már elviselhetetlen. Törcsvár térsége azonban nemcsak a Drakula-kastélyáról nevezetes, hanem fontos (közlekedés)földrajzi jelentősége is van, amelyet jelen írásunkban fejtünk ki részletesen. Kalandra fel, irány a kövek világa!

„A 40 km hosszú, Törcsvár (Bran) és Dragoslavele, valamint az Jezer‒Papusa (Munţii Iezer‒Păpuşa)‒Királykő (Munţii Piatra Craiului) és a Bucsecs‒Leaota hegységek (Munţii Bucegi–Leaota) tömegei között húzódó folyosó D-en 3–25 km, É-on 20 km széles. A Törcsvár–Rucari-folyosó (Culoarul Bran-Rucăr–Törzburger Pass) É-on a Brassói-medence (Depresiunea Braşovului) felett 400–500 m magasan helyezkedik el, míg D-en a Dimbovica- és a Dragoslavele-medencékre (Depresiunea Dâmboviţa, Dragoslavele) fokozatosan ereszkedik le. Az átjárót a mellékfolyók 1300–1000 m magas völgyvállai (völgyi pedimentjein) képezik, amely jura mészkövön, felső-kréta mészköves konglomerátumon és kloritos szericites palán formálódott ki. A szintek korát az alsó-, ill. a felső-pliocénra helyezik. Ez az ún. predeáli szint.
A Törcsvári–Rucari folyosó szerkezetileg a Leaota és a Jezer–Papusa kristályos antiklinálisai között egy mezozoikus anyagokkal kitöltött szinklinálisként értelmezhető. Genetikusan ugyan a hegységhez kapcsolódik, de teljesen egyéni arculatú. A formákat számos vetődés és a kőzettani változatosság határozza meg. A mészkövön sok a karsztos forma. A folyók gyakran mély szurdokban törnek utat Dimbovicei-, Rudaricai- Vidombáki-szoros (Chelie Dâmbovitei, Rudăriţa, Ghimbav–Weidenbach). Gyakoriak az epigenetikus szurdokok és kaptúrák.
A kellemes klimatikus hatások következtében a Déli-Kárpátokban (Carpaţii Meridionali) itt van a legmagasabban a művelhető terület felső határa. A bőséges csapadék (1020 mm) és az eluviális takaró kedvez a tűlevelű erdőknek. A Törcsvár–Rucari folyosó három részre tagolódik. É-i a törcsvári része széles, nyitott amfiteátrum formájú. A Törcs-patak (Râul Turcu) vízgyűjtője. Peremén az idősebb, felső völgyváll a 1100‒1200 m körüli tetőkben (Coarbei 1140 m, Şirnea 1226 m) jól követhető. Középső szakasza (Giuvala) egy széles hegynyereg, amely szintén a felső völgyváll szintjének felel meg. A mészkövön, konglomerátumon és kristályos palán kialakult felszín maradványa a Măgura Vătarniţei (1320 m) és a Măgura Fundata (1361 m). A mészkőből felépülő térszíneken látványos dolinák (Giuvala-hegység), vastag eluviális takarók, szakadékvölgyek (Valea Roia), sorozatos kaptúrákkal kialakult fiatal, mély völgyhálózat (Rudarica-völgy–Valea Rudăriţa) és kis karsztos medencék (Depresiunea Giuvala, Fundáta–Fundata–Fundatten) alakultak ki. A D-i rész, a Dimbovicei-szakasz (Dâmboviţa) folyosójellege szembetűnő. Kis medencéi (Dimbovicei-medence–Depresiunea Podu Dâmboviţei) a cenomán konglomerátummal feltöltött idős árkokban alakultak ki. A mészköveken pedig látványos szorosok – például a Dimbovicén (Râul Dâmboviţa) a Cheile Mari és a Chelie Mici – jöttek létre.
A Törcsvári–Rucari folyosóban az eredeti növényzet erősen megritkult. É-i részén sok a legelő és a rét. Középső szakaszát a bőséges csapadék következtében (1020 mm) kiterjedt tűlevelű erdő borítja. A D-i részén – az expozíciónak megfelelően – változatos növényzet alakult ki. Rucartól (Rucăr) D-re a kedvezőbb éghajlati viszonyok miatt (több napsütés, 7,2°C évi középhőmérséklet és a 830 mm csapadék) már szántók, gyümölcsösök és kaszálók uralják a tájat. A Törcsvári–Rucari folyosó már évezredek óta fontos útvonal. Legfőbb turisztikai értékeit a tájképi változatosság, a múzeumként működő törcsvári (Bran) vár, valamint a Rucar (Rucăr) környéki szurdokok adják.”
A Dr. Pinczés Zoltán „A Déli-Felföld természeti földrajza” (Debreceni Egyetemi Kiadó, 2017) című kötetből való információk után – ha már annyit emlegettük –, szóljunk pár szót a törcsvári várkastélyról is. „A hírhedt havasalföldi vajda, Vlad Ţepeş szintén Vlad nevű apja a Sárkány-rend tagja volt, nevét sokszor használta a sárkány latin megfelelőjeként Vlad Dracul-ként, fia pedig így lett Vlad Draculea. A Ţepeş nevet kedvenc hobbijáról, a karóbahúzásról kapta. A kegyetlen vajdának nem sok köze volt a vámpírokhoz, azonban a lelkes utókor ráragasztotta a kétes hírnevű Drakula gróf címet. A törcsvári várhoz annyi köze van Vlad Ţepeş-nek, hogy állítólag egyszer vendégként pár napot itt töltött. A várkastély romantikus fekvése a sziklán, két őrt álló hatalmas hegy között azonban ideális díszlete lehet bármilyen horrorfilmnek.
A vár mérete nem mondható jelentősnek, az alapjául szolgáló kicsiny bérc szabálytalan idomát követi. I. Lajos magyar király engedélyével, brassói polgárok építették 1377–1382 között, a fontos kereskedelmi utak őrzése, a törökök és a havasalföldi vajdák betörése elleni védelem tartozott elsődlegesen feladatai közé. Később a magyar királyoké, majd az erdélyi fejedelmeké lett, közben néhány évig még a havasalföldi vajdák hűbérbirtoka is volt. Vlad Ţepeş ominózus látogatása 1462-ben történt, mikor Havasalföldről menekült a török csapatok elől, útközben itt szállt meg néhány napra.
1651 után hosszú ideig ismét Brassó városa birtokolta, majd 1920 után a román királyi család szerezte meg, és Mária királyné kedvenc nyaralóhelye lett. A királyné még romantikusabbá alakíttatta át a kastélyt, a szobákat Nyugat-Európából hozott drága bútorokkal rendezte be. 1947-ben Mihály román királyt lemondatták, a kastélyt elkobozták, az állam tulajdonába került épület kellően lepusztult, végül az 1987-es felújításkor teljes körűen renoválták. Az időközben a Habsburgok tulajdonába került várat (Mária királyné unokája, Dominic Habsburg főherceg) végül az állam 2006-ban szolgáltatta vissza az örökösöknek. 2014-es hírek szerint a tulajdonos Habsburgok piacra dobták a kastélyt, egyelőre még nincs vevő, de valószínűleg továbbra is a turisták szolgálatában fog állni.”

Felhasznált irodalom:
Pinczés, Z. (2017): A Déli-Felföld természeti földrajza. Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen
Kirándulástippek online felülete

A törcsvári várkastély pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt