A Csúcs-hegy és az Oszoly látképe a Kis-Kevély oldalából
A Pilist és a Visegrádi-hegységet elválasztó Kovács(Dera)-patak mentén, festői környezetben helyezkedik el Csobánka. Az Árpád-kori eredetű község második újratelepítése a 17. század végén következett be délvidéki szerbek beáramlásával, akiket a 18. században szlovákok, svábok és cigányok követtek. A kulturális látnivalókban is bővelkedő település a Pilist járó bakancsos turisták és a sziklamászók közkedvelt célpontja. Cikkünkben a Csobánkától keletre elhelyezkedő Oszoly-csúcs és Csúcs-hegy közötti vonulat földtani érdekességeire fókuszálunk, hisz van bőven. Kalandra fel!
A csatolt képen az Oszoly–Csúcs-hegy vonulata látható: a hátsó, fehéres és szürkés kőzetekből álló sasbérc az Oszoly 328 m magas csúcsa (kiváló sziklamászóhely), míg a közelebbi, sárgás színű kőzetekkel fedett orom a Csúcs-hegy (352 m). Pár kilométeres távolságból, a Kis-Kevély oldalából is kiválóan látszik, hogy a Csúcs-hegy tetejét másféle kőzetek építik fel, mint a teljes vonulat fő tömegét. Ez a tény még különösebb izgalomra nem ad okot, ezért itt emelnénk be azt a kijelentésünket, hogy a különböző színű (és típusú) kőzetek kora között közel kb. 170 millió év van! Vajon hogyan lehetséges ez? Vajon hová tűntek a kettő közötti hatalmas időszakban lerakódott földtani képződmények?
A korábban már említett fehéres-szürkés kőzetek (amelyek a vonulat fő tömegét adják) az ún. Dachsteini Mészkő Formációhoz tartoznak, s kb. 210-200 millió évvel ezelőtt, a késő-triászban rakódtak le a Tethys nevű üledékgyűjtő selfjén hullámzó sekély tengerekben. A földtan egyik fontos alaptörvénye, hogy egy geológiai rétegsorban felfelé haladva a kőzetek kora általában fiatalodik. Ezen vezérfonalon elindulva a triász mészkövek fölött várnánk a rátelepülő fiatalabb jura, kréta, majd paleocén és eocén kőzeteket, de ezek hiányoznak az Oszoly és a Csúcs-hegy térségéből. A triász mészkövekre a fent említett sárgás színű kőzetek következnek, amelyek az oligocén időszak első felében (kb. 30-28 millió éve) keletkeztek, s a Hárshegyi Homokkő Formáció névre hallgatnak. De a nagy kérdés még mindig az: hová tűntek kb. 170 millió év üledékei? A válasz egyszerű: lepusztultak.
A Dunántúli-középhegység jelentős része a kréta időszakban, hosszú ideig, több szakaszban szárazulatra került (lemeztektonikai folyamatok hatására), azaz kiemelkedett a tengeri üledékgyűjtők „világából”. Ekkor a korábban lerakódott rétegsorok (pl. jura, kréta) lepusztultak, s felszínre kerültek az idősebb, mélyebb rétegtani helyzetben lévő üledékes kőzetek, így a triász Dachsteini Mészkövek is. Ez történhetett az Oszoly és a Csúcs-hegy térségében is, ahol a triászra már oligocén sekélytengeri-partmenti homokkövek települnek (hasonló lepusztulás zajlott az oligocén elején is a Dunántúli-középhegységben, amely során vastag eocén rétegösszletek semmisültek meg). Valljuk be őszintén, hogy ez a kb. 170 millió év komoly információhiányt jelent, ezért nem mindig lehetséges tudományos módszerekkel eldönteni, hogy a korábban említett kőzetek lepusztultak, vagy nem is léteztek!
Az ellopott idő ellenére érdemes végigmászni a mesés kilátásokat adó ormokat, s Csúcs-hegy egykori kőfejtőjében szép baritokat gyűjteni.
A Csúcs-hegyi kőfejtő pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
