A szovátai Medve-tó egy szép nyári napon
A székelyföldi Szováta városkától északkeletre található a sokak által ismert Medve-tó. A Görgényi-havasok lábánál, 502 m tengerszint feletti magasságban fekvő tó vize kellemesen meleg, amely évente sok ezer fürdőzőt vonz. Emiatt a “Székelyföld Balatonjának” is hívják. Azt hihetnénk, hogy a tavat termálvíz táplálja és azért olyan meleg, de ez egyáltalán nem így van! Akkor viszont miért is meleg a vize?
Szováta és Parajd környékét Sóvidéknek hívjuk, mert a felszín közelében hatalmas középső-miocén (bádeni) kori sótelepek húzódnak, amelyeket már a rómaiak óta bányásznak. A Medve-tó egy mélybeli üreg felszakadásával keletkezett 1875-ben, amely nevét onnan kapta, hogy felülnézetből egy kiterített medvebőrre hasonlít. Legnagyobb mélysége közel 20 m.
Az üreget kitöltő víztömeg erősen sós, de a tavat olyan vízfolyások is táplálják, amelyek édesvizűek. A könnyebb sűrűségű édesvíz szétterül a sűrűbb sós víztömeg tetején és azzal nem keveredve, mintegy záróréteget hoz létre. A tóba érkező napsugarak felmelegítik a sós vizet, de a felszínén szétterülő édesvíz megakadályozza a hő távozását (üvegházhatás-effektus). Vize a helioterm jelenség következtében 35°C-ra is felmelegszik 2 m mélységig, de a tó kialakulásakor legmelegebb rétegében 80°C-ot is mértek. Hőmérséklete a beömlő édesvíz és a fürdőzők miatt csökkent. A nem nagy méretű tó “a világ legnagyobb heliotermikus tava” titulussal büszkélkedhet.
A Medve-tó körül több kisebb-nagyobb sós tavacska is található, amelyeket kellemes erdei környezetben járhatunk végig!
A Medve-tó pontos helyét és a rovat többi pontját itt találod: Térképnézet
Fotó és szöveg: Veres Zsolt
