Kategória: Magyarország

Írásainkban már számtalan olyan természetes vagy éppen mesterséges üreggel foglalkoztunk, amelyek nevében szerepelt a „remete” szó. Gondoljunk csak például a Duna feletti Remete-barlangokra, a Mátraverebély–Szentkút mellett lévőkre vagy éppen a Demjén és Kács határában nyílókra. Jelen cikkünkben egy újabb „remetelak” nyomába eredünk, amely a Mátra erdőségeinek mélyén tátong, és nemkarsztos barlangként természetes folyamatok hozták létre.…

A Bükk hegység vidékét a karbon és a jura időszakok között, valamint az eocén végétől a miocén végéig képződött változatos kőzettípusok építik fel. A legtöbb kőzeten látványos formakincs alakult ki az elmúlt évmilliókban, amelyek a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark féltve őrzött értékei. Viszont vannak olyan kőzetformációk is, amelyek szerényen bújnak meg „jobban menedzselt testvéreik” árnyékában.…

A vulkanikus Börzsöny évmilliók óta alussza örök álmát, ezért a turistákat napjainkban már a „hátára tudja engedi” – nem úgy, mint Európa számos működő vulkánja. A turistautakkal behálózott hegységben vándorolva lépten-nyomon találkozhatunk olyan merész sziklaalakzatokkal, amelyek a néhai vulkanizmusról mesélnek szemlélőinek. A bizarr kőtornyok különféle méretű szögletes kőzetblokkokból álló monstrumai a Börzsöny vulkanizmusának egy olyan…

Salgótarján kies vidéke, a Karancs és a Medves tájéka, a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark területe földtudományi, tájképi és bányászattörténeti értékek gazdagságával tűnik ki. Mivel évszázadokon át zajlott kő- és szénbányászat a területen, nem csoda, hogy geotúráink során lépten-nyomon találkozhatunk a néhai bányászat tájátalakító tevékenységének nyomaival. Jelen írásunkban Salgótarján északkeleti peremére (Pintértelep) látogatunk el, ahol erőművi…

Cserépváralja térségének földtudományi és kultúrtörténeti értékeivel már több ízben foglalkoztunk írásainkban. Ezekben a közös az volt, hogy kivétel nélkül miocén kori vulkáni törmelékes (piroklasztikus) kőzetekben jöttek létre, természetes vagy emberkéz alkotta folyamatok során; találunk közöttük szurdokokat, kaptárköveket, sőt barlanglakásokat is. Jelen írásunkban a Cserépváralja település fölé magasodó Cserépvár földtani környezetével, történetével, valamint a Várhegyen mélyülő…

Csongrád–Csanád vármegye északnyugati szegletében, Kiskunfélegyháza és Kistelek között, a Dong-éri-főcsatorna szomszédságában terül el az ősi kun település, Csengele. A Kiskunsági löszös hát és a Szabadka–Majsai-homokhát (korábban Dorozsma–Majsai-homokhát) találkozásánál fekvő Csengele térsége több természeti és kulturális jellegű látnivalót is rejteget. Írásunkban az M5-ös autópálya mellett (Bogár-hát) felkereshető Árpád-kori templomrom történetét ismerjük meg. Kalandra fel, irány a…

Az üledékes kőzetek egy nagy csoportját képezik az úgynevezett karbonátos kőzetek, amelyek felépítésében különféle karbonátásványok (például kalcit, aragonit, dolomit, ankerit) vesznek részt. Ezen kőzetek közül a legismertebbek a mészkő és a dolomit, amelyeknek számtalan típusú és korú kifejlődése ismeretes hazánk területéről. Szakirodalmakat olvasgatva gyakran találkozhatunk az ooidos vagy éppen az onkoidos mészkő fogalmával, amelyek némi…

Az Aggteleki-karszt fő tömegét jól karsztosodó, azaz szénsavas víz hatására oldódó triász karbonátos rétegsorok építik fel. A porózus mészkőtömeg belsejében elnyelődő vizek a mélyben hosszú utat megtéve bővízű karsztforrások formájában látnak újra napvilágot. Az állandó és az időszakosan működő források közül vannak híresebbek (vagy éppen hírhedtebbek), amelyek valamilyen ok miatt kivívták a szakemberek alaposabb vizsgálatát…

A turistautakkal behálózott Kőszegi-hegység vidékét évente sok ezer turista járja, hogy megismerkedjen annak természeti és kulturális értékeivel. A kiemelt turistautak közé tartozik az Országos Kéktúra, valamint a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra útvonala, amelyek az egész Dunántúl legmagasabb pontján, a 882 m magas Írott-kőn találkoznak (vagy ha úgy tetszik, válnak szét). A Kőszegi-hegységtől délre, a magyar–osztrák…

A Kőszegi-hegység keleti aljában, azaz Kőszeghegyalján, festőien szép környezetben terül el az ősidők óta lakott kis falucska, Cák. Az alig 300 főt számláló település legfőbb látnivalója az 1800-as évek elején épült népi műemlék pincesor, amelyben a helyiek annak idején gesztenyét és különféle gyümölcsöket tároltak. Ha időnk engedi és fogékonyak vagyunk a földtudományok iránt, érdemes egy…

Hazánk legnagyobb és legismertebb, a földrajz tankönyvekben is emlegetett fennsíkja a Bükk-fennsík. A fő tömegében triász időszaki karbonátos, kiválóan oldódó mészkövekből álló térszín a felszíni és felszín alatti karsztos formák tárháza. A fennsíkot „lyuggató” víznyelőkről, dolinákról, uvalákról és poljékről korábbi cikkeinkben már értekeztünk. Arról viszont még keveset beszéltünk, mi az oka annak, hogy hazánk legnagyobb…

A Sajó völgyében fekvő Sajószentpéterről észak felé autózva érhetjük el a Bódva folyócska mellett fekvő műemlékekben gazdag városkát, Edelényt. A város legfőbb látnivalója a L’Huillier-Coburg-kastély, amely hazánk harmadik legnagyobb barokk kastélya. Említést érdemel még a 14. századi eredetű belvárosi református öregtemplom, valamint a Rakacai Márványból épült görög katolikus templom is. A város északi részén találjuk…

Edelény és Szendrő városkái között, több kistáj találkozásánál, a Bódva folyó völgyében helyezkedik el a szebb napokat is látott Szendrőlád település. Noha a falu különösebb látnivalókat (templomok, népi lakóház, Nepomuki-szobor) nem rejteget, kiváló kiindulási pontja lehet a Szendrői-rögvidék jellemző kőzeteit bemutató földtani alapszelvényeinek felkereséséhez. A szép küllemű, hazai szinten idősnek számító márványok, kristályos mészkövek és…

A Vértes hegység a Dunántúli-középhegység egy kisebb területű és szelídebb domborzatú tagja, amelyet döntően a földtörténeti mezozoikum (középidő) triász időszakában képződött karbonátos üledékes kőzetek (például mészkő és dolomit) építenek fel. A fennsíkszerű hegység nyugati–délnyugati pereme azonban markánsabb képet fest, hiszen itt a Móri-árokból jelentős szintkülönbségekkel tör a magasba a Vértes pereme. Írásunkban Csókakő térségének földtudományi…

E sorok írója 2011 tavaszán egy alapos terepbejárást végzett a Füzérradvány fölé emelkedő Korom-hegy–Korom-tető tömegében azzal a céllal, hogy még ugyanabban az évben geológus hallgatókat vigyen terepgyakorlatra a „Földtani barangolások” című speciális kollégium keretein belül. Azóta eltelt 14 év! Mi magunk sem gondoltuk volna, hogy egyszer (2025) „nyomvonalváltozás” miatt az Országos Kéktúra a Korom-hegyen fog…

A költői kérdésre kedves olvasóinknak nem kell válaszolnia, viszont mi szeretnénk rá reflektálni. Szőlősardó egy kicsiny, alig 100 fős falu az Aggteleki-karszt és a Rudabányai-hegység között folydogáló Rét-patak (Lázó pataka) mentén. Az Árpád-korban erdőóvók (azaz ardók) és szőlőművesek által lakott kis település az épített örökség – például középkori eredetű református templom, népi lakóházak, faragott fejfás…

A trianoni békediktátum, majd a II. világháború után a geológusok nyersanyagokat kutattak a megmaradt ország teljes területén. Ezek közül kiemelkedő szerepük volt a különféle érceknek, köztük a nehézipar alapját szolgáló vasércnek is. Az Upponyi-hegység területe azonban kicsit kivételnek számít, hiszen az érckutatás már évszázadokkal ezelőtt, bizonyíthatóan már a 18. században elkezdődött. Írásunkban Nekézseny és Uppony…

Pécsvárad neve onnan lehet ismerős a magyar történelmet kicsit is ismerő magyar állampolgárok részére, hogy több mint ezer éve (1015) Szent István királyunk itt alapított bencés apátságot. A rangos műemlékek megtekintése mellett a kikapcsolódást keresők a Dombay-tónál tölthetik el hasznosan szabad idejüket. A geológia tudománya iránt érdeklődők sem maradnak azonban látnivaló nélkül, hiszen a város…

Fővárosunkat nyugat felé elhagyva, az M1-es és az M7-es autópályák felé indulva hamarosan Budaörs térségébe érkezhetünk. A település északi határában a környezetükből markánsan kiemelkedő „kopasz rögökre” lehetünk figyelmesek, amelyek már messziről vonzzák a tekintetet. A Budaörsi Kopárok névre hallgató sasbércek nemcsak földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékek, hanem fontos élőhelyi szerepük van a növény- és állatvilág…

Az Országos Kéktúra 1174 km hosszú útvonala a Zempléni-hegység (geológus „nyelven”: Tokaji-hegység) északi részén fekvő Hollóházáról indul, s a Kőszegi-hegységben magasodó Írott-kő csúcsán ér véget, a magyar–osztrák államhatáron. Változatos és izgalmas útvonalát több ezer ember járja évente, amelyet a nemzetközi National Geographic magazin a 2020-as évben a világ 25 legjobb túratippje közé sorolt. Az 1950-es…

Hazánk kicsiny területe bővelkedik olyan üledékes kőzetekkel borított térszínekben, ahol karsztjelenségek fordulnak elő. A talajra lehulló csapadékvíz szén-dioxidot vesz fel, szénsavassá válik, majd a karbonátos kőzetekben jelentős oldási tevékenyéget kifejtve hoz létre felszíni (dolina, víznyelő, uvala, polje) és felszín alatti (barlangok) karsztformákat. Vannak azonban olyan mélyben áramló karsztvizek is, amelyek már túltelítettek karbonátra, de mégis…

Zircet a Bakony fővárosának is nevezik, ahol számos kultúrtörténeti és természeti érték várja a tudásra szomjas érdeklődőket. Ezek közül a ciszterci apátság és műemlék könyvtára, a Reguly Antal Múzeum, vagy éppen az arborétum emelendők ki. Zirc térségében azonban földtudományi értékek is szép számban felkereshetők, amelyek közül a földtörténeti mezozoikum (középidő) jura és kréta időszaki földtani…

Egy korábbi írásunkban már elemeztük a Bakonynána közelében található Római-fürdő kőzeteit és kialakulását. A kréta időszaki mészkőbe vágódott, a Gaja által kialakított szurdok térsége azonban egyéb földtudományi jellegű látnivalókat is rejteget. Az egyik ilyen egy védett földtani alapszelvény, amely a szurdokban is előforduló Zirci Mészkő Formáció és a felette települő Pénzeskúti Márga Formáció átmenetét tárja…

Az Aggteleki-karszt és a Rudabányai-hegység területén „A kövek mesélnek” hosszú évekig dolgozott az ottani földtani alapszelvények felmérésében és védetté nyilvánítási eljárásában. Ezen terepi munka során jutott el Perkupára, ahol a szakirodalomban gyakran emlegetett temető feletti földtani feltárás rejtelmének nyomába eredt. A vöröses színezetű homokkövek évszázmilliók történéseit mesélik el, amelyekre ezen írásunkban le is csapunk. Kalandra…

A Budai-hegység sokáig nem tartozott „A kövek mesélnek” közkedvelt területei közé. A tömegturizmus, az egyre növekvő beépített területek aránya, a szemetelés, a sok autó – és még sorolhatnánk – miatt volt ez általában így. Az utóbbi években – noha az előbbi problémák még mindig nem szűntek meg – azonban a hegység földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti…

Budapest nyugati határában, a Pesthidegkúti-medence térségében számos földtudományi, kultúrtörténeti és tájképi értéket kereshetünk fel. „A kövek mesélnek” felettébb kedveli azt, amikor egy évszázadokkal ezelőtt épült templom ódon falait tanulmányozva tud következtetni a térség szűkebb-tágabb földtani felépítésére. Így tette ezt az Árpád-kori Gercse temploma esetében is, hiszen a templom nagyrészt az oligocén Hárshegyi Homokkő Formáció köveiből…

Már számtalan cikkünkben kalauzoltuk el kedves olvasóinkat a korábban Pétervásárai-dombság, manapság inkább már Vajdavár-vidéknek hívott területre. A döntően kora miocén sekélytengeri homokkőből (Pétervásárai Formáció) álló térség hazánk geomorfológiai szempontból egyik legváltozatosabb tájegysége, amely a homokkő helyről-helyre változó cementáltsági viszonyaiból adódik. Ezt többek között a Leleszi-völgyben magasodó Szarvas-kő homokkőormain tudjuk a legjobban megfigyelni, amelyek látványos formakincséről…

Észak-Amerika leglátványosabb természeti csodájának mintájára hazánkban is felkereshetők „Grand Kanyon” elnevezésű földtudományi értékek. Az egyik a Nógrád vármegyei Páris-patak völgye, amely a „Palóc Grand Kanyon” néven íródott fel az érdekes hangzású földrajzi elnevezések listájára. Egy másik látványos szurdokvölgy Abaújvár határában lelhető fel, amely írásunk témáját is képezi egyben. A cikkben megismerkedünk a Kátyú-gödörnek is nevezett…

Cikksorozatunk előző írásában tanulmányoztuk a Kiskunság folyóvíz és szél alakította, negyedidőszaki üledékekkel (futóhomok, lösz) fedett dunai hordalékkúpjának földtani és felszínalaktani fejlődését. Ebben kifejtettük, hogy a jégkor végére olyan negatív formák, kvázi mélyedések jöttek létre a homokbuckák között, amelyekben lehetőség adódott tavi üledékek képződésére. Jelen cikkünkben a jégkor végi tavak „mélyére” kalandozunk el, részletesen kifejtve, hogy…

Már egy kezünkön sem tudnánk megszámolni, hány írásunkban került említésre a réti mészkő (darázskő), mint az Alföld, benne a Kiskunság ősi építőköve. Az Árpád-kori templomok történetének részletes kifejtése mellett azonban nem esett túl sok szó magának az édesvízi tavi karbonátos kőzeteknek a képződéséről. Ezt a hiányosságot szeretnénk most pótolni a három részes sorozatunkban, az első…

Kiskunfélegyháza és Tiszakécske városok között, a Duna–Tisza közi hátság és a Tisza-völgy peremén fekszik az ősi halászfalu, Tiszaalpár. A napjainkban 4800 főt számláló nagyközség nevét egy 1075-ös I. Géza korabeli oklevél említi először „Olper” néven. Alpár azonban az Árpád-kornál jóval régebben lakott hely, amelyet a Várdomb és a Templomdomb gazdag régészeti leletanyaga is bizonyít. Részletes…

A Bakonyban, festői környezetben elhelyezkedő Csesznek az országjárók egyik kedvelt és közismert célpontja. A legtöbb turista a középkori vár romjait keresi fel vagy éppen via ferrátázik egyet a környékbeli sziklafalakon. Ha viszont geoturistaként érkezünk a bakonyi településre, évszázmilliók üzeneteit olvashatjuk ki az utunkba eső kőzetekből. Noha jó pár évvel ezelőtt mi is írtunk már egy…

Az üledékes kőzetek terepi tanulmányozása közben gyakran megakadhat a tekintetünk korábban élt növények és állatok maradványain. A különféle típusú ősmaradványok (kövületek vagy fosszíliák) a földtörténet irdatlan hosszának egy viszonylag jól behatárolható szakaszát képviselhetik, és vizsgálatukkal nemcsak az adott kőzet kora, hanem a lerakódás őskörnyezete is rekonstruálható. Írásunkban természetesen nem tudjuk az összes egykoron élt élőlény…

A Mátra miocén kori vulkanikus kőzetekből álló tömege bővelkedik földtudományi értékekben, amelyet már több cikkünkben bizonyítottunk olvasóink felé. Pásztó városkájától keletre, a Kövicses (Kövecses)-patak mellett festői környezetben terül el Mátrakeresztes (Pásztó része), ahol szinte egymást érik a geoturisztikai jellegű látnivalók. A településtől északra, a Csörgő-patakot követve az Ágasvár térségének geo-látnivalóit (például Csóka-kő, Bagoly-kő, Bárány-kő, Csörgő-szurdok,…

Egertől északkeletre fekszik Felsőtárkány település, amely valóban a Bükk hegység egyik kapujának számít, méghozzá a nyugatinak. Közúton innen érhetjük el Répáshutát és mehetünk tovább Miskolc felé, míg a turistautakon a szélrózsa minden irányában elindulhatunk felfedezni a Bükk természeti és kulturális értékeit (nem beszélve a Stimecz-ház felé közlekedő keskeny nyomközű vasútról). Felsőtárkány északkeleti végén, a kisvasút…

Békés vármegye északnyugati részén, a Hármas-Körös és annak holtágai mentén fekszik Gyomaendrőd városa. A napjainkban 12 ezer főt számláló városka Gyoma és Endrőd települések egyesítésével jött létre 1982-ben. A város és térsége számos természeti és kulturális látnivalót kínál az oda érkezőknek, amelyek közül a Kner Nyomdaipari Múzeum, a Városi Múzeum vagy éppen a gyógyfürdő emelendők…

A Bükk egyik közkedvelt turisztikai központjából, Szilvásváradról Ózd felé indulva 10 perc autózás után a róla elnevezett patak mellett található Csernely nevű falucskába érkezünk meg. A 18. század végén épült Sturman-kastélyáról nevezetes település különösebb látnivalót nem tud felmutatni, ezért a turisták inkább csak átutazók errefelé. Ózd irányában kb. 1 km-rel elhagyva Csernelyt, jobb kéz felé…

A Tokaji-hegység kialudt vulkánokkal ékes vidékét járva számtalan magmás kőzettípussal találkozhatunk. Hatalmas területeket fed be például az andezit, de a riolit is jelentős elterjedésben képviselteti magát, nem beszélve a dácitról. A robbanásos vulkáni tevékenység különféle piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzeteket hagyott maga után, amelyeknek legjellemzőbb képviselője a riolittufa; és még hosszasan sorolhatnánk a különféle kőzetváltozatokat. Vannak…

Fővárosunk, Budapest nevét meghallva legtöbbünknek a világhírű múzeumok, a míves középületek vagy éppen a „gasztro-élmények” jutnak az eszünkbe; a város alatt húzódó mesterséges és természetes üregek azonban már jóval kevesebbünknek. Budapest egyedülálló fővárosa világunknak abban a tekintetben, hogy belterülete alatt komoly méretű barlangrendszerek (számuk közel 180 darab, összesített hosszúságuk pedig közel 60 km) húzódnak. Felfedezésük…

A döntően jól karsztosodó karbonátos kőzetekből álló Bükk bővelkedik barlangokban, számuk az ezerhez közelít. Ezek között vannak szűkös víznyelőbarlangok, tágas patakos átmenőbarlangok és forrásbarlangok is. Egy részüket évezredekkel ezelőtt elődeink is használták, akik múltjáról régészeti leleteikből tájékozódhatunk. Viszont napjainkban is vannak olyan karsztos üregek a hegységben, amelyekben álomra hajthatjuk fejünket. Hazánk első „barlangszállását” a Cserepes-kő…

Vértesszőlős és Samu, a két név, amely összeforrott egymással. Tata és Tatabánya között, a Gerecse délnyugati peremén, az Által-ér által kialakított folyóvízi teraszokon terül el Vértesszőlős. A napjainkban 3500 fős település nevét az 1960-as évek közepén ismerhette meg az ország, s a nemzetközi szakma, amikor is határában – egy felhagyott travertínó-bányában –  őskőkori (paleolit) emberi…

A Gerecse meghatározó tájképi elemei a környezetükből kiemelkedő, ellenállóbb kőzetanyagból álló sasbércek (horsztok). A döntően triász időszaki Dachsteini Mészkőből álló, törésvonalak mentén kiemelkedett és kibillent rögök a térség ikonikus túracélpontjai, barlangjaik gazdag leletanyaggal büszkélkedhetnek. Korábbi cikkeinkben már bemutattuk a Bajót feletti Öreg-kőt, valamint a Keleti-Gerecse sasbérceit, amelyekre még az Országos Kéktúra útvonala is felkapaszkodik. Jelen…

A bonyolult földtani és szerkezetföldtani felépítésű Bükk-vidék karbon és jura időszaki tetőfedő paláival korábbi cikkeinkben már részletesebben foglalkoztunk. Ezeket a különféle kifejődésű formációkat alapvetően kőzettani jellemzőik alapján közelítettük meg, részletesen kitérve kialakulásuk ősföldrajzi vonatkozásaira is. Arról azonban kevesebb szó esett, hogy ezeket a palás szerkezetű kőzeteket mikor és hol bányászták először, valamint hogyan hasznosították az…

Korábbi cikkünkben már részletesebben szóltunk róla, hogy a Sárospatak feletti Megyer-hegyen már a 15. században elkezdték a miocén kovásodott riolittufából az olasz típusú malomkövek bányászatát, amelyeket egy darabban fejtettek ki a kemény kőzetből. A bányászat itt ugyan 1907-ig folyt, de már a 19. század közepén áthelyeződött a kitermelés központja a szomszédos Király-hegyre, amely az akkori…

A Bükkalja kistájon elterülő Cserépfalu településtől északra indul – már a Déli-Bükk területén – hazánk egyik leghosszabb völgye, a vadregényes Hór-völgy. A földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékekben gazdag völgy látnivalóival már több írásunkban foglalkoztunk (például Suba-lyuk, mészégetés). A völgyben tovább haladva észak felé érjük el az Oszlai Tájházat és az Ódorvár térségét, ahol újabb geoturisztikai…

A Balaton térségének műholdképét böngészve a Fonyód, Balatonfenyves és Balatonmáriafürdő tóparti sávtól délre egy üde színfoltot vehetünk észre. A környező, szántóföldektől barnálló és sárgálló löszös somogyi dombok között egy viszonylag nagy területű és mélyebb térszín figyelhető meg, ahol települések sincsenek. A nyári sötétzöld szín a műholdképen azt jelenti, hogy a felszín alatti víz nincsen túl…

Közép-Tiszántúli utazásaink során gyakran találkozhatunk „hajdú” előtaggal ellátott településnevekkel, vagy magával a Hajdúság földrajzi tájegység-névvel is. A változó méretű és lakosságú, sok esetben sepciális alaprajzzal rendelkező településeken múzeumokban, ódon templomok és erődök falai között ismerkedhetünk meg a térség izgalmas történetével. Írásunkban a hajdúk, a hajdúsági városok, valamint az őket védő erődök történetével ismerkedünk meg. Kalandra…

Tata városának hallatán legtöbbünknek az Öreg-tó és a partján álló középkori vár, vagy éppen a csodálatos Esterházy-kastély jut az eszébe. Kevesebben ismerik azonban már a Kálvária-domb térségét, ahol többek között a barokk kápolna és szoborcsoportja, a Fellner Jakab-kilátó (Söréttorony) és az öreg víztorony emelkedik. A 166 m magas domb déli oldalában, egy felhagyott kőfejtőben zarándokolhatunk…

A magyar Nagyalföld egyik legnagyobb területű (5100 km2) és legkarakteresebb tájegysége a futóhomokkal fedett Nyírség. A Tisza és mellékfolyói által a jégkorszakban felépített hatalmas hordalékkúp fejlődéstörténetével egy korábbi cikkünkben már részletesebben foglalkoztunk. A Nyírség területét járva, a feltárások anyagát tanulmányozva a homokban gyakran sötétebb színű, vékonyabb-vastagabb, egymással közel párhuzamos horizontokra lehetünk figyelmesek. A kovárványnak nevezett…

A Vértes északkeleti peremén, Szárliget település határában bújik meg az 1947 óta Tatabányához tartozó Csákányospuszta. A középkorban a Csákányosegyháza névre hallgató kis hegyi telep napjainkban már inkább turisztikai célokat elégít ki. A „Vértes kapujaként” is emlegetett szórvány a térség gyalogos, sí, kerékpáros és lovas turizmusának egyik kedvelt kiindulópontja, ahonnan a Vértes keleti területeinek látnivalói rendre…

Egertől nem messze, a Déli-Bükk és az Egri-Bükkalja kistájak találkozásánál, a Cseresznyés-patak mellett terül el Bükkzsérc. A település lakói valaha szinte teljesen mértékben a környező kiterjedt erdőségekből éltek, faszenet és meszet égettek és a tűz csiholásához szükséges taplógombát gyűjtöttek. Napjainkban Bükkzsércen a falusi turizmus bontogatja szárnyait. Cikkünkben a geoturizmus tevékenységét népszerűsítjük inkább, hiszen a Hódos…

Eger hallatán a legtöbb magyar embernek az „Egri csillagok” halhatatlan műve, Dobó István várvédése, a karcsú minaret vagy éppen a Szépasszony-völgy borai jutnak az eszébe – a kövek mesélnek oldalnak viszont nem csak ezek! Az egri vár építőköveit egy korábbi cikkünkben ugyan már bemutattuk, de most újból vissza kell térnünk a témához. A vár építőköveit,…

Előző cikkünkben a Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark unikális bazaltos kürtőkitöltése, a bányászat által megbolygatott Szilvás-kő bemutatására vállalkoztunk. Az írás közben döbbentünk rá arra, hogy a hegy geoturisztikai értékei egy bejegyzésbe nem férnek bele. A Szilvás-kő általános földtani fejlődéstörténete, Rónabánya, a bagós széntelep, a Gusztáv IV.-táró és a lövészárokszerű felszakadt bányavágatok ismertetése után cikkünk folytatásában már…

Salgótarján térsége, a Karancs és a Medves kies vidéke bővelkedik földtudományi, bányászattörténeti és tájképi értékekben, amelyekről már több korábbi cikkünkben is megemlékeztünk. A térség geoturisztikai értékei felett őrködő Novohrad–Nógrád UNESCO Globális Geopark egyik legkülönlegesebb földtudományi értéke a Rónabánya felett emelkedő Szilvás-kő. Az ott kibukkanó bagós szénről, valamint a „mágneses szikláról” ugyan korábban már szóltunk, de…

A korábban Külső-Somogynak, napjainkban Somogyvári-dombságnak nevezett, döntően lösszel fedett dimbes-dombos kistáj nem tartozik hazánk leglátogatottabb vidékei közé. A Balaton déli partjának „árnyékában” fekvő területre a tópartról a turisták csak kis hányada indul el, hiszen úgy gondolják, a fogyó és elöregedő népességű falvak semmilyen számukra érdekes látnivalót nem kínálnak. Ezt határozottan cáfoljuk, hiszen a somogyi dombok…

A Cserhát délnyugati részén emelkedő Naszállyal már több korábbi írásunkban is foglalkoztunk, hiszen a 652 m magas sasbérc földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékek tucatját hordozza felszínén (és mélyén). Mivel a hegy fő tömege jól karsztosodó triász mészkőből épül fel, magától értetődik, hogy barlangokat is rejt a karbonátos kőzettest belseje. Ezek között vannak kisebbek és nagyobbak,…

A magyar történelmet tanulók emlékezetébe jó néhány földrajzi nevet belevéstek egykori tanáraik. Gondoljunk csak Augsburgra, Mohácsra, Egerre vagy éppen Fehérvárra. A sok esetben nem éppen pozitívan csengő nevek közé tartozik Muhi is, ahol a magyar történelem egy sorsdöntő ütközete zajlott le. A tatárjárás egyik fontos csatája a mai Muhi település határában történt, ahol egy monumentális…

Az Országos Kéktúra vértesi útvonalai mentén bőségesen találkozhatunk látványos földtudományi, tájképi és kultúrtörténeti értékekkel. A földtani jellegű látnivalók döntően a triász, valamint az eocén karbonátos kőzeteken formálódtak ki, de összefuthatunk a többi földtörténeti kor képződményeivel is. A kultúrtörténeti értékek közül a középkori várak maradványai (például Vitányvár, Gesztesi-vár, Csáki-vár) emelendők ki, amelyek ódon falaiban a térség…

A Vértes hegység turistatérképét böngészve érdekes és elgondolkodtató földrajzi nevekre akadhatunk. Maga a Vértes név is ezek közé tartozik, amely III. Henrik német–római császár 1051-es támadásának idejéből származik. A kudarcba fulladt hadjárat után a germán katonák vértjeiket eldobálva, fejvesztve menekültek vissza nyugat felé. Innen jött a legenda szerint a hegység neve. A térképet nézegetve a…

A Bükk nyugati peremén olyan földtudományi értékek sorjáznak, amelyek a hegység földtana szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak. Ezek közé tartozik többek között Szarvaskő térségének jura ultrabázikus–bázikus magmás komplexuma, a Bélapátfalva felett emelkedő Bél-kő triász karbonátos kőzetekből álló tömege vagy a szilvásváradi Szalajka-völgy negyedidőszaki vízföldtani értékei. Mónosbél határában szerényen bújik meg a védelem alatt álló, a természet…

A Novohrad–Nógrád Geopark és hazánk egyik legkülönlegesebb földtani bemutatóhelye Ipolytarnóc határában kereshető fel. A hivatalos honlapjuk a következőt írja: „Az Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területen egy 17 millió éves időutazásra csábítjuk a látogatókat. Egy ősi tenger, a Paratethys fenekétől – egy folyóparti, szubtrópusi esőerdő övezetén keresztül – a vulkánok tetejéig ívelő időutazás révén csöppen a látogató…

A Csongrádi-sík kistájon, a Kardoskút, Békéssámson és Székkutas települések alkotta háromszögben terül el a Körös–Maros Nemzeti Park Igazgatóság egyik féltve őrzött gyöngyszeme, a madárzajtól hangos kardoskúti Fehér-tó. A kilátókkal és madárlesekkel határolt sekély szikes tó nem tartozik a Nagyalföld leglátogatottabb természeti értékei közé, pedig földtani múltja, növény- és állattani értékei megérnek legalább egy cikket. Írásunkban…

A Tokaji-hegység vidéke a Kárpát-medence ércekben egyik leggazdagabb területe (volt), ahol már a középkorban elkezdődött az értékes nyersanyagok kitermelése. Az ércek közül a nemesfémek (arany és ezüst) emelendők ki, amelyek bányászati központja az „aranygombos” Telkibánya volt. Telkibánya mellett azonban Rudabányácska, Komlóska és Regéc települések térségében is zajlott változó intenzitású nemesfém-kitermelés. Írásunkban a Sátoraljaújhely mellett található,…

Egertől délnyugatra, a Laskó-patak mellett fekszik a gyógyfürdőjéről és borairól nevezetes Demjén. A település hegylábi térszíneinek (Bükkalja) felépítésében döntően miocén piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzetek vesznek részt, amelyek kialakulása heves robbanásos vulkáni működések során zajlott le. Ezeken a riolit- és dácittufákon izgalmas természetes és mesterséges (antropogén) formakincs alakult ki, amelyekkel már több ízben foglalkoztunk írásainkban. Jelen…

Eger városától nem messze, a festői Bükkalja kistájon terül el Noszvaj település, melynek földtudományi értékeiről már több ízben cikkeztünk. Noszvajtól északnyugatra, erdős hegyek árnyékában, tavakkal ékesítve bújik meg Síkfőkút, amely a térség hegyi túráinak egyik közkedvelt kiindulási pontja. A földtudományokban jártas geoturisták azonban egy unikális földtani feltárás miatt is jegyzik Síkfőkutat, amely az eocén és…

Felsőörs és Veszprémfajsz települések között, még Lovas község közigazgatási határában, az erdők mélyén, a természet által lassan visszahódított bányagödrök hívják fel magukra az arra járók figyelmét. Aki nem készült fel a vidék látnivalóiból, az biztos, hogy átsiet a területen. Pedig ha tudná, hogy hol is jár! A bányászat szinte egyidős az emberiséggel, szól a már-már…

A Tisza folyó mellett, a Csongrád–Szegedi-sík kistájon terül el az ősi halásztelepülés, Csongrád. A Körös torkolatában fekvő városka látnivalókban igen gazdag, viszont található egy olyan műemlék is Csongrád határában, amelyet nagyon kevesen ismernek. A Tisza hullámterében fekvő Ellésmonostor maradványai a folyó gátján érhetők el, a folyásirány szerinti bal oldalán gyalogolva észak felé. Írásunkban az egykori…

A döntően mezozoos (középidei) karbonátos üledékes kőzetekből álló Gerecse térsége bővelkedik földtudományi és tájképi értékekben. Ezek legnagyobb része a turisták számára is látogatható, méghozzá a különféle színű és típusú jelzésekkel felfestett turistautak mentén. Egy üdítő kivételnek számít a Magas-Gerecse kistájon emelkedő Nagy-Pisznice (534 m) tömbje, amelyet külön engedély és vezető nélkül nem járhatnak be a…

Már több ízben is foglalkoztunk a Cserhát keleti részén, a Sámsonháza község határában feltáruló színpompás rétegvulkáni összlet kialakulásával. A középső miocén bádeni korszakában, 15 millió évvel ezelőtti magmás képződményeket bemutató rétegsort eddig a réteg- vagy idegen kifejezéssel sztratovulkánok földrajzkönyvi példájának tartották. Ez alapvetően napjainkban sincsen másképp, viszont a geo-történet lapjai között egy 2021-es kutatás új…

Sirok település neve sokak számára ismerős lehet középkori váráról, illetve miocén piroklasztikus (vulkáni törmelékes) kőzeteken kialakult földtudományi értékeiről. Ez utóbbiakkal (például Törökasztal, Barát és Apáca) már több ízben is foglalkoztunk korábbi cikkeinkben. Sirok határában azonban van egy olyan rejtett természeti érték is, amely ugyan nem évmilliókkal, hanem csak évezredekkel repít vissza az időben, de az…

A Balaton-felvidék és a Déli-Bakony (Kab-hegy–Agár-tetői-Bakony) közötti medencékben autózva szinte vonzza a tekintetünket az átjátszótornyokkal „koronázott” Kab-hegy (599 m) lapos csúcsa. A „nagy szoknyájú”, erdőkkel fedett hegy méltóságteljesen uralja a környező tájat, a hegyen átvezető gyalog- és országutakon hosszan, de szinte észrevétlenül emelkedhetünk fel a hegy magasságába. A Kab-hegyet „kóstolgatva” kevesen gondolnak abba bele, hogy…

A Gaja-patak völgyében elhelyezkedő „településfüzértől” (például Bakonycsernye, Balinka) délre, a Keleti-Bakony (Tési-fennsík) erdős vonulatai között bújik meg a néhai kis bányásztelepülés, Kisgyón. A rossz minőségű, kátyús kilométerek leküzdése után a Fejér megyei természetjárók által az 1980-as évek elején kialakított Kisgyóni Természetbarát Telep leromlott állapotú kulcsosházaihoz érkezünk. Tovább haladva dél felé, az Országos Kéktúra útvonala mentén…

Nógrád megyében, a Naszály–Csővári-Cserhát kistájon (Nyugati-Cserhát), a Petényi-patak völgyében, csodás természeti környezetben fekszik Alsópetény. Az Országos Kéktúra útvonala mentén fekvő, műemlékekben gazdag település épített örökségéből az Andreánszky-kúria, a Gyurcsányi–Prónay-kastély és parkjaik, a középkori eredetű templom és az előtte álló harangláb emelendők ki. A templomot is hordozó dombon azonban egy érdekes kinézetű és titokzatos építmény is…

Már több cikkünkben is bizonyítottuk, hogy az Eger és Miskolc között húzódó Bükkalja kistájunk jócskán bővelkedik látványos és kevésbé ismert földtudományi értékekben. Ezek döntően a területet fedő piroklasztikus (vulkáni törmelékes) üledékekhez/kőzetekhez kötődnek, s találunk közöttük a térszínből kimagasodó tufakúpokat, de a legmélyebb pontokat is jelentő eróziós árkokat, szurdokokat. Jelen írásunkban Noszvaj határába, a Kőkötő-hegy térségébe…

A történelmi Magyarország területe rendkívül gazdag volt ásványi nyersanyagokban, többek között ércekben. A fémtartalmú ásványok és kőzetek közül a vasat tartalmazó kőzettestek változatos kifejlődésben voltak jelen, amelyek bányászata évszázadokig zajlott a térségben. A vasércek egyik klasszikus területe volt a Bükk vidéke, ahol már a 18. században megindult a vasércekre alapozott ipari tevékenység, például bányászat és…

Az Európát sújtó „energiaválság” kapcsán minden országnak át kellett gondolnia a 2022-es évben, hogy milyen energiahordozót részesít előnyben, és azt majd honnan szerzi be. A legsürgetőbb ellátási problémák a kőolaj és a földgáz körül bontakoztak ki, de már lassan a feledésbe merült kőszén is újra az előtérbe került. Hazánkban a 21. század elejére szinte az…

Írásainkban már több bizarr kinézetű sziklaképződményt neveztünk „kalapos kőnek”, de az igazi, az eredeti, nagy kezdőbetűvel írott Kalapos-kő/Kalapos-kövek hazánk nyugati határszélén, a Kőszegi-hegységben kereshetők fel. A látványos és a maguk nemében egyedülálló földtudományi értékek hosszú ideig még a kutatók előtt sem fedték fel titkaikat, hisz a hírhedt vasfüggöny övezetében helyezkedtek el. Napjainkra azonban már tisztázódott…

A Keszthelyi-hegység fő tömege triász karbonátos kőzetekből épül fel, de a terület északi részén megjelennek a fiatalabb, harmadidőszaki (tercier) bazaltok is. Ezeket a döntően szubvulkáni bázikus magmás kőzeteket többek között a Kovácsi-hegyen, a Szebikén, illetve a szóban forgó, várrommal koronázott Tátikán tanulmányozhatjuk. Az egyik legkönnyebben megközelíthető, az Országos Kéktúra útvonala által is érintett vulkáni felépítmény…

A Cserhát nyugati részén, a Rétsági-medence (korábban Nógrádi-medence) kistájon fekszik az épített örökségben gazdag Romhány. Az Országos Kéktúra mellett fekvő település fontosabb látnivalói a templomok, a Prónay-kastély, a Laszkári-kúria, egy barokk kőhíd, valamint a Rákóczi-féle törökmogyorófa. Romhány északi részén, a szátoki országút (Kossuth utca) mellett egy turulmadárral ékesített emlékműre is figyelmesek lehetünk, amely szépen parkosított…

Kedves olvasóink egy ókori római mesés történetet vagy egy 19. századi ballada elnevezését is sejthetnék a hangzatos cím mögött. A földtudományokban jártas geotúrázó azonban tudja, hogy a Velencei-hegység gránitból álló sziklatömbjeit hívja így a népnyelv, amelyek félelmetes, óriások által elszórt kőmonstrumokként magasodnak ki a tájból. Korábbi írásainkban már foglalkoztunk a Kocka és a Pandúr-kő kialakulásával,…

A Balaton Közép-Európa legnagyobb édesvízű tava, amelyben nyaranta turisták tízezrei mártóznak meg. Ha viszont elromlik az idő a Balatonnál, akkor az nagyon el tud romlani! Ilyenkor a fent nevezett turisták tízezrei autóba ülnek, s elözönlik a térség turisztikai látnivalóit, többek között a meleg vizű fürdőit. Egy ilyen különleges hely a Balaton északnyugati csücskétől egy kőhajításnyira…

A Balaton déli partján fekszik a mindenki által jól ismert Zamárdi, amely nyaranta a fürdőzők és fesztiválozók zajától hangos. A település természeti és kulturális látnivalói általában ilyenkor – meg egyébként is – kevesebb figyelmet kapnak. A templom, a kápolnák, valamint a tájház mellett Zamárdi egy érdekes, mondhatni misztikus földtudományi–kultúrtörténeti értéket is rejteget. Írásunkban a Szamár-kő…

A Mátra gerincének egyik leglátványosabb szakasza a Sas-kő alatti Markazi-kaputól (672 m) az ország tetejéig, a Kékesig (1014 m) fut. Az Országos Kéktúrának is helyet adó ösvényen emelkedve a terep egyre vadabb lesz – sziklafalak, kőbástyák, törmelékes lejtők váltogatják egymást, amelyeken néha muflonok tűnnek fel. Vajon milyen felszínformáló erő lehetett felelős a zord tájkép kiformálásában?…

Az Országos Kéktúra közel 1200 km-es útvonala a Tokaji- és a Kőszegi-hegységek között számos bányavidéken halad át, amelyek között találunk érceket, kőszeneket és nemérces ásványi nyersanyagokat feltáró bányákat is. A Pilis és a Gerecse között terül el a néhai szénmedence központi települése, Dorog. A kisvároson a legtöbb kéktúrázó gyorsan átviharzik, pedig ha nyitottak vagyunk, s…

Észak-Magyarországon, a Putnoki-dombság területén, a róla elnevezett vízfolyás mentén fekszik a szép nevű Imola település (jelentése: „hínár, mocsár”). A 100 fő alatti lakossággal rendelkező község határában a régészek kora Árpád-kori vasművesség nyomait, s egy vasolvasztó kohó maradványait tárták fel. A 18. századi, festett fakazettás mennyezettel rendelkező református templomon, a régi parasztházakon és a romlatlan falusi…

A Pilis rendkívül gazdag barlangokban, mivel a hegység jól oldódó triász karbonátos kőzetekből épül fel. A Klastrompuszta feletti Csévi-szirtek rejtik például hazánk harmadik leghosszabb (15 km) és negyedik legmélyebb barlangrendszerét, az Ariande-barlangrendszert is. Az Országos Kéktúra útvonala Csobánka és Pilisborosjenő felett a Kevély-vonulaton halad végig, melynek triász kőzeteivel és földtudományi értékeivel egy korábbi cikkünkben már…

A talpunk alatt található szilárd litoszféra (kőzetburok) különféle típusú és korú kőzetek sorozatából épül fel. Ezek között találunk vulkáni, üledékes vagy éppen metamorf folyamatok által kialakított kőzeteket, amelyek kőzetfizikai tulajdonságai nagyon eltérőek lehetnek egymásétól, még egy kőzetcsaládon belül is. Vannak például olyan üledékes kőzetek, amelyek a földkéregben teljesen máshogyan reagálnak az őket érő erőhatásokra. Jelen…

A Börzsöny erdőkkel fedett és zárt vulkanikus tömbjét turistautak hálózzák be, amelyek a hegység legszebb pontjaira vezetik fel a vándorokat. Egy ilyen hely a Csarna-völgytől Ny-ra húzódó gerincen ülő Holló-kő (685 m), amely Perőcsényből, Kemencéről és Nagybörzsönyből egyaránt megközelíthető. A csendet és nyugalmat árasztó, mesés panorámát nyújtó csúcson ücsörögve kevesen gondolnak abba bele, hogy a…

„A kövek mesélnek” weboldal eddigi 4 éve során méltatlanul keveset foglalkoztunk a Tihanyi-félsziget „vulkanológiai paradicsomával”. Hazánk első, 1952-ben létrehozott tájvédelmi körzete nem véletlenül itt jött létre, hisz a 7,9 millió évvel ezelőtt beinduló vulkanizmus igencsak megáldotta a területet geoturisztikai látnivalókkal. A számos „geo-csemege” közül jelen írásunkban a vulkanikus kőzetekbe vájt Barátlakásokkal foglalkozunk, amelyek egyben a…

A különféle típusú szárazföldi és tengeri üledékgyűjtőkben lerakódó üledékek/üledékes kőzetek egyik jellemző és a terepen szabad szemmel is megfigyelhető tulajdonsága a rétegzettség. A rétegzett üledékek két nagy csoportját alkotják a párhuzamosan (horizontálisan) rétegzett és a keresztrétegzett üledékek. Előbbi rétegzés nyugodt és csendes vízű üledékgyűjtőkben alakul ki, míg az utóbbihoz áramló közeg kell. Írásunkban a mecseki…

A Dunántúli-középhegység egyik kies része a Bakony, amely hazánk földtudományi értékekben egyik leggazdagabb vidéke. A geoturisztikai attrakciók közül kiemelkednek a szurdokok, amelyeket a ma ismert vízfolyások ősei fűrészeltek be a kemény mezozós és tercier mészkövekbe. Ezek közül foglalkoztunk már a Bodajk és a Bakonynána határában a Gaja által kialakított szurdokokkal, valamint a Pénzesgyőr melletti Kertes-kői-szurdokkal…

A Balaton déli partjának egyik legkedveltebb üdülővárosa Fonyód. A Tapolcai-medence tanúhegyeivel szemben lévő település földtudományi értékeivel (pannon rétegsor, Várhegyi-üreg) már több ízben foglalkoztunk, amelyek üledékei a késő-miocénben itt hullámzó Pannon-tóban rakódtak le. Fonyód utcáit járva azonban nem csak az évmilliók, hanem az emberi évszázadok kőbe zárt üzeneteit is elolvashatjuk, ha nyitottak vagyunk rá és nyitott…

A Káli-medence északi peremén, Köveskál, Szentbékkálla, Balatonhenye és Monostorapáti települések határában emelkedik a Fekete-hegy (369 m) tömbje. Az Országos Kéktúra által is érintett kiemelkedés nem tartozik a térség fő (geo)turisztikai célpontjai közé, mondhatni, a kőtengerek és a tanúhegyek árnyékában elvész a jelentősége. A viszonylag kis kiterjedésű terület pedig földtudományi, növény- és állattani, tájképi és kultúrtörténeti…

A hangzatos cím nem egy történelmi korszakot takar Eger életéből, amely várost úgy gondoljuk, hogy egy magyar embernek sem kell bemutatnunk. A város történelmi műemlékei, múzeumai, termálfürdője, hangulatos éttermei és kiváló borai évente százezreket vonzanak az Eger-patak mellett elterülő településre. Létezik azonban egy „különös állatfaj”, amely túrabakancsot húz, geológuskalapácsot és fényképezőt vesz kezébe, s ellátogat…

Mint ahogyan azt már többször is jeleztük kedves olvasóink felé, a Vajdavár-vidék (Vajdavár-hegység, Pétervásárai-dombság) területe bővelkedik földtudományi értékekben. A kora-miocén Pétervásárai Homokkő Formáció eltérő cementáltsági viszonyai miatt a terület formakincse rendkívül változatos és egyedülálló, amelyet a földtani–felszínalaktani értékek sokasága jelez. Írásunkban azonban most egy szemünk előtt zajló földtani folyamatot mutatunk be, amely a maga nemében…

A Duna-Tisza köze keleti peremén, a Pilis–Alpári-homokhát és a Csongrád–Szegedi-sík (korábban Dél–Tisza-völgy) kistájak találkozásánál fekszik az ősi település, Lakitelek. Helyén már a 11. században állt település „Bocz” néven, amely később a történelem viharaiban elpusztult. A mai falu kialakulására még jócskán várni kellett, hisz területe a Kecskeméthez tartozó puszták egyesítésével jött létre 1949–1950-ben. Lakitelek neve a…

Egy korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az Erdősmecske település határában található felhagyott gránit külfejtés geológiájával. Már ekkor is említettük a karbon időszaki gránitot behálózó aplitos teléreket, amelyek a kőbánya egyedülálló földtudományi értékei. Írásunkban az aplittelérek kőzettani tulajdonságaival és kialakulásával foglalkozunk. Kalandra fel, irány a kövek világa! A mélységi magmás – szakmai kifejezéssel intruzív vagy plutoni –…

A hangzatos címet tulajdonképpen úgy lehetne bővebben kifejteni, hogy a Mecsek hazánk egyik legbonyolultabb földtani–szerkezetföldtani kifejlődésű területe, melynek alaphegységi tömegét tengeri eredetű üledékes kőzetek építik fel. Ezeket a felszínen a perm időszaktól tudjuk nyomon követni, a Nyugat-Mecsekben inkább triász, a keleti területeken pedig jura és kréta időszaki kőzetek formájában. Írásunkban a Mecsek hosszú földtörténetének egy…

Korábbi cikkeinkben már alaposan körbejártuk a Szalajka-völgy talpán fakadó vizek vízföldtani (hidrogeológiai) jellemzőit, esett szó többek között a Szikla-forrásról és a Fátyol-vízesésről is. Utóbbi a Szalajka-forrás vizét vezeti le látványos mésztufagát-rendszeren keresztül Szilvásvárad irányába. A Szalajka-forrás vize azonban nem mindig ott áramlott ki a kőzetekből, ahol napjainkban, hanem a vízkilépési pont valaha az Istállós-kői-barlangban volt.…

A szilárd litoszférát (kőzetburkot) alkotó három nagy kőzetcsalád közül – az üledékes és a metamorf mellett – a magmás kőzetek rendkívüli változatosságban vannak jelen. Az óceánközepi hátságok mentén, a szárazföldi riftzónákban, valamint a lemezbelsők „hot spot” területein alacsony szilícium-dioxid tartalmú, bázikus (bázisos) kemizmusú bazalt érkezik a felszínre, melynek mennyisége az összes magmatípus közül a legjelentősebb.…