Kategória: Erdély

Vannak olyan Kárpát-medencei hegységnevek, amelyek a legtöbb magyar ember számára ismerősen csengenek. Ilyenek például a Mátra, a Hargita, a Mecsek vagy éppen a Fogarasi-havasok. A Dognácskai-hegység esetében nyugodt szívvel kijelenthetjük, hogy ezen földrajzi név nem tartozik a fent felsoroltak közé. A Bánsági-hegyvidék nyugati peremén, az Alföld szomszédságában szégyenlősen bújik meg az erdőkkel fedett alacsony középhegység,…

Ki ne hallott volna már a „kincses” Kolozsvárról? A várost magyar vonatkozású történelmi műemlékei (például Szent Mihály-templom, Mátyás király szülőháza és szobra, Farkas utcai református templom, Házsongárdi temető) miatt turisták tízezrei keresik fel évente, még több szép szóval töltve meg a fogyatkozó magyarságú várost. A nagyváros térsége azonban földtudományi és tájképi értékekben is bővelkedik, amelyet…

A Torockói-hegység bővelkedik olyan természeti látnivalókban, amelyek az egész Kárpát-medencében egyedülállónak számítanak. Gondoljunk csak a Tordai- vagy a Túri-hasadékra, a Kőközi- vagy éppen a Remetei-szorosra, de ezek közé tartozik Torockó varázslatos vidéke is. A hegység északnyugati peremén, az Aranyos folyócska völgyétől egy kőhajításnyira azonban egy olyan karsztjelenség kereshető fel, amely talán kevésbé ismert a magyarországi…

Az Erdélyi-szigethegység a Pannon-medence és az Erdélyi-medence közé ékelődő óriási hegytömeg. A változatos kőzettani felépítésből eredően szintén változatos domborzat formálódott ki az évmilliók alatt; ezt többek között az Erdélyi-érchegység vidékén is megtapasztalhatjuk. Az Aranyosbánya, Zalatna, Nagyág és Brád települések által határolt Aranynégyszög vidéke a történelmi Magyarország egyik leggazdagabb érclelőhelye volt, amelyet már a rómaiak is…

Erdélyi utazásaink során, ha a Maros völgyén keresztül közelítjük meg a térséget, kihagyhatatlan történelmi látnivalók várnak ránk. Ilyen az Erdély kapujában, a Maros felett őrt álló Déva vára is, amelyet szinte minden magyar ember ismer a Kőmíves Kelemen történetéből. Sokan csak a járművük ablakából tekintenek fel a meredek vulkáni kúpon ülő maradványokra, a turisták egy…

Temesvár irányából haladva Orsova városa, azaz az Al-Duna vidéke felé, a Temes folyó szerkezeti árkában haladó kies völgyében nézelődhetünk. Kelet felé tekintve 2000 m fölé tornyosuló csúcsokkal őrködik a Déli-Kárpátok részét képező Szárkő, amely a „Bánság teteje” névre hallgat. Nyugat felől a Temes völgyét azonban alacsonyabb és lombos erdőkkel borított, szerényen meghúzódó középhegységi táj határolja,…

Az Erdélyi-szigethegység nyugati peremén őrt álló Zarándi-havasok (Hegyes) és a Nagyalföld találkozásánál terül el Világos (románul Şiria). A föléje magasodó, ősi metamorf kőzetekre épült középkori váráról nevezetes település azonban több olyan mesélő követ is rejt, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. A magyar történelembe Világos és térsége a „világosi sík” néven vonult be, melynek…

A Déli-Kárpátok magashegységei igazi alpesi túraterepet jelentenek felfedezőinek: sziklás és éles gerincek, glaciális teknővölgyek, lenyűgöző tengerszemek, törmelékes lejtők, hogy csak a leglátványosabbakat említsük. Több hegységben azonban 1800–2300 m között olyan közel sík vagy enyhén hullámos felszíneken vándorolhatunk, amelyek megjelenése jelentősen különbözik a területre jellemző magashegyi glaciális formakincsétől. Vajon hogyan kerülhettek a magas hegyek tetejére „vonalzóval…

A Déli-Kárpátok vagy korábban Déli-Felföld a Kárpátok legváltozatosabb hegyláncait hordozza. Itt húzódik a Fogarasi-havasok, a Retyezát és a Páreng is, hogy csak a legismertebbeket említsük. A pleisztocénben eljegesedett magashegységek csúcsait turisták ezrei járják a nyári szezonban, a legtöbb esetben komoly környezeti terhelést okozva az adott területnek. Vannak azonban a Déli-Kárpátokban olyan eldugott gyöngyszemek is, ahol…

Az Erdélyi-szigethegység szívében, a Gyalui-havasok mélyén rejtőzik a térség egyik legcsodálatosabb sziklakolosszusa, a Szkerice-Bélavár 1382 m magas tömbje. Az Aranyos-völgy irányából Alsó- és Felsőpodsága településeken át megközelíthető védett természeti érték a havasokat járó turisták egyik közkedvelt célpontja. A földtani és felszínalaktani értékek mellett a 600–700 m-es sziklafallal a mélybe szakadó Szkerice-Bélavár nem csak remek kilátásokkal…

Túrázásaink során gyakran találkozhatunk olyan kőzetformációkkal, amelyekben különféle méretű és alakú csillogó elegyrészeket vehetünk észre. A magmás, üledékes és metamorf kőzetek ugyanis ásványokból épülnek fel, amelyek változatos körülmények között kristályosodhatnak ki a kőzetképződési folyamatok során. A nem ritkán jelentős eszmei és anyagi értéket hordozó ásványok évezredeken át fontosak voltak az emberi közösségeknek, akár ékszer (drágakő,…

Több cikkünkben is foglalkoztunk már az Erdélyi-szigethegység különböző tagjaival (pl. Gyalui-havasok, Torockói-hegység, Béli-hegység). A Nagyalföld és az Erdélyi-medence közé ékelődő hegység földtani és felszínalaktani értékekben is rendkívül gazdag, hisz a magmás, az üledékes és a metamorf kőzetek is egyaránt képviseltetik magukat. A különféle kőzeteken a változó klíma melletti lepusztulás hatására rendkívül izgalmas formakincs alakult ki,…

A hazánkat és a Kárpát-medencét körbefonó Kárpátok Európa egyik legváltozatosabb magashegysége. A sokféle kőzet miatt a formakincs is változatos, ráadásul a Kárpátok legmagasabb bércei a jégkor hidegebb szakaszaiban el is jegesedtek, amelyek tovább fokozták az egyes hegyláncok morfológiai diverzitását. A Kárpátok egyik legkarakteresebb vonulata a belső vulkanikus koszorú, amely a felvidéki hegyektől egészen a Hargita…

Az „Erdély hegyei” kifejezést meghallva a legtöbb utazónak a Bihar-hegység, a Vigyázó vagy éppen a Királyerdő vonulatai jutnak az eszébe. Valóban ezek a legjobban járt erdélyi hegyek, azonban vannak közöttük méltatlanul elhanyagoltak is. Ezek közé tartozik az Erdélyi-szigethegység északnyugati részén őrt álló Réz-hegység is. Írásunkban az erdős röghegység geográfiájával ismerkedünk meg. Kalandra fel, irány a…

A Székelyföldön, Parajd és Székelyudvarhely között található a magyar turisták által rendkívül népszerű Korond település. A legtöbb utazó sajnos leragad Korond bazárjaiban, kevesen nézik csak meg például a középkori eredetű templomot, valamint a falumúzeumot. Ennél még kevesebben zarándokolnak el a falutól északra található Csiga-dombhoz, amely 1980 óta védett geológiai rezervátum. Az ismertetőtáblákkal ellátott és pallókkal…

Páreng, Retyezát, Fogarasi-havasok, Királykő, Bucsecs – csak a legismertebb hegyláncokat említve a Déli-Kárpátok (korábbi nevén Déli-Felföld) kies vidékéről. Ha a fenti hegységek között ott szerepelne a Kozia is, talán nem lenne olyan egyértelmű a felsorolás. A Fogarasi-havasok délnyugati árnyékában, az Olt völgye fölé méltóságteljesen emelkedő Kozia nem tartozik a Kárpátok legnépszerűbb hegységei közé, pedig földtani…

Egy korábbi cikkünkben már írtunk a legendás Csiga-dombról, amely a Kis-Aranyos folyócska völgyében, a mócföldi Nemesi falu határában kereshető fel (Erdélyi-szigethegység). Ha alaposan tanulmányoztuk a kréta időszak végén élt, majd tömegesen elpusztult tengeri csigák kőbeleiből álló „őstemetőt”, akkor ne hagyjuk ki a közelében található, a Szigethegység (Bihar-hegység) egyik leglátványosabb vízesését sem. Az édesvízi mészkő képződése…

Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk az andezit, az agyag és a mészkő különféle mintázataival, amelyek túráink látványos „geo-csemegéi” lehetnek. A fizikai és/vagy kémiai hatásokra megszülető, különféle méretű és alakú mintázatok kialakulása igen összetett lehet, megértésük nem mindig egyszerű feladat. Írásunkban a Nagyalföld és az Erdélyi-szigethegység peremére látogatunk el, a Világos feletti Várdombra, ahol paleozós (óidei) metamorf…

A Nagyalföld keleti „részein” (Partium), az Erdélyi-szigethegység peremén, a Sebes-Körös mellett fekszik az ősi város, Nagyvárad. A kb. 200 ezer fős „Pece-parti Párizs” lakosságának kb. ¼-e vallja magát napjainkban magyarnak. A magyarországi turisták nagy része a barokk római katolikus egyház Szent László ereklyéi, az Ady Endre emlékek vagy a szecessziós épületek miatt keresi fel a…

A Déli-Kárpátok láncai között méltóságteljesen emelkedik a fellegek fölé a turisták által talán legkedveltebb kárpáti hegység, a Retyezát. A 2000 m fölé emelkedő 55 „jégfaragta” csúcsával, a völgyekben megbújó tengerszemeivel, valamint a pazar körpanorámákat adó gerinceivel a Retyezát méltán közkedvelt túracélpont. A nemzeti park által védett hegytömeg azonban nem csak glaciális, azaz jég által kialakított…

A Nagyalföld partiumi részén, Kisjenő és Nagyszalonta városai között, a Fekete-Körös partján, nem messze a Tőz folyócska torkolatától fekszik az ősi település, Tamáshida. „A kis zsákfalu különösebb látnivalókat nem rejt!” – mondhatná a település melletti főúton autójával elsuhanó turista. Pedig ez nem igaz! Tamáshida őrzi ugyanis a térség egyik legrégebbi és talán legjobb állapotban megmaradt…

Az Erdélyi-szigethegység keleti peremén, a róla elnevezett hegységben és medencében terül el a magyarok által lakott Torockó. A sokak és e sorok írója szerint is a Kárpát-medence egyik legcsodálatosabb falucskájában mintha megállt volna az idő. Az egységes műemlék falukép, az unitárius erődtemplom, az elevenen élő népviselet és még sorolhatnánk azokat a turisztikai attrakciókat, amelyek évente…

A Fogarasi-havasok a Kárpátok legmagasabb, legnehezebben járható és legvadregényesebb hegysége, ezekből kifolyólag az Erdélyi-Alpok névvel is illették egykoron. Ezer évig futott főgerincén Magyarország és Havasalföld határa, erdőrengetegében haramiák, betyárok és szökött katonák bujdostak. Itt magasodik a történelmi Erdély legmagasabb pontja, a 2535 m magas Negoj (Király-szirt) és egész Románia legmagasabbika, a 2543 m magas Moldován…

Erdély és a Keleti-Kárpátok északi részén áll őrt a Radnai-havasok masszívuma, melynek főcsúcsa a maga 2303 m-ével a Keleti-Kárpátok legmagasabb csúcsa. A változatos kőzettani felépítésű és ebből kifolyólag változatos morfológiájú Radnai-havasok jég által „megfaragott” csúcsai kiváló egy- és többnapos túrákra csábítják látogatóit. A kemény hegyi menetek azonban kárpótolnak mindenért, hisz földtudományi és tájképi értékek tárháza…

Korábbi cikkünkben már részletesen foglalkoztunk az Egeres határában húzódó egykori bányaterülettel, ahol a Kék Lagúna elnevezésű látványos bányató is felkereshető. A földtudományi értékek megtekintése után azonban érdemes kicsit elidőzni a szebb napokat is látott Egeres településen, ahol a magyar történelem dicső és olykor sötét múltja is visszaköszön, egy-egy mesélő kő formájában. Járjuk hát be közösen…

Kolozsvártól északnyugatra kb. 30 km-re, a Nádas-patak mentén, a „Czifra Kalotaszeg” vidékén fekszik Egeres. A napjainkban főleg románok lakta település romos Bocskai-várkastélyáról, valamint középkori eredetű református templomáról nevezetes, ahol Bocskai István Gábor nevű bátyjának síremléke kereshető fel. Egeres neve sajnos szomorú mementóként került be a történelemkönyvekbe, hisz 1944 őszén – Észak-Erdély Romániához való „visszacsatolásakor” –…

Az üledékes kőzetek egyik nagy csoportját a törmelékes üledékes kőzetek, idegen kifejezéssel a klasztitok alkotják. Ezek a fizikai mállás (aprózódás) eredményeként keletkezett szemcsék helyben maradt vagy a szállítást követően felhalmozódott tömegei, amelyek minden szemcséje és alapanyaga (mátrixa) is magmás, üledékes vagy metamorf eredetű ásvány- vagy kőzettöredék. Három nagy csoportját különböztetjük meg a klasztitoknak: a durvatörmelékeseket,…

A Keleti-Kárpátok középső hegyláncai között magasodik a Csalhó, amely már a történelmi Moldva területén húzódik, az ezeréves magyar határ keleti oldalán. A románok által szent hegyként tisztelt masszívum a Kárpátok egyik leggyakrabban látogatott hegysége, amelyet nyaranta turisták tízezrei lepnek el. Innen a beceneve is: Moldva Olümposza. A nemzeti park által védett hegység gerincének meghódítása kényelmesen…

Kedves olvasóink nagy része úgy hiheti, hogy egy folyónak csak egy forrása van. A Maros esetében viszont legalább két forrás ismeretes, amelyek földrajzilag is viszonylag távol helyezkednek el egymástól. A folyó forrásainak felkereséséhez legalább egy napot kell szentelnünk: a turisztikai forrás megtekintésén gyorsan túleshetünk, de a földrajzi forrás becserkészése igazi felfedező út lehet. Eredjünk hát…

A Kárpát-medencét úgy ölelik körbe és védelmezik a Kárpátok hegyláncai, mint magzatot az anyaméh. A közel 2000 km hosszúságú, egymással közel párhuzamos vonulatokból álló Kárpátok az Eurázsiai-hegységrendszer egyik legváltozatosabb területe. A különféle korú, óriási takarókba rendeződött magmás, üledékes és metamorf kőzetekből álló kőzettesteken hihetetlenül izgalmas formakincs formálódott ki a külső erők jóvoltából. Ez azért lehetséges,…

A Keleti-Kárpátok nyugati láncainak középső részén helyezkedik el a Kelemen-havasok vidéke. A Kelemenben veszi kezdetét az a vulkanikus ív, amely egészen a Hargita déli részén található Csomádig húzódik. A vulkanikus kőzetekkel és bizarr sziklaképződményekkel tarkított hegység a túrázok kedvelt vidéke, hisz az elzárt és erdős Kelemen kiváló trekking-terepet biztosít az őt járó vándoroknak. Az egykori ősvulkán maradványát adó…

A Keleti-Kárpátok nyugati láncainak középső részén magasodik a Kelemen-havasok vonulata. A Kelemenben veszi kezdetét az a 160 km hosszúságú vulkanikus ív, amely egészen a Hargita déli részén található Csomádig húzódik. A vulkanikus kőzetekkel és bizarr sziklaképződményekkel tarkított hegység a túrázok kedvelt vidéke, hisz az elzárt és erdős Kelemen kiváló trekking terepet biztosít a Kárpátokat járó…

Az Erdélyi-szigethegység nyugati peremén állnak őrt a Béli-hegység északnyugat–délkeleti csapású, sűrű erdőkkel fedett, földtudományi, kultúrtörténeti és tájképi értékekben gazdag vonulatai. A hegység délnyugati peremén bújik meg a középkori eredetű, szabályos sakktábla alaprajzú, románok által lakott kis „váras” település, Dézna. A község fölé méltóságteljesen emelkedik a 389 m magas Vár-hegy kúpja, amely a középkori Desznye (Dézna)…

A címben szereplő „kistestvér” szó a Tordai-hasadékra utal, hisz a Túri-hasadék kőzetanyagát, kialakulását és méreteit tekintve is szoros kapcsolatban áll, hasonlóságot mutat a Torda határában tátongó nevezetes „nagytestvérével”. Az Erdélyországot járó turisták nagy része a Tordai-hasadékot tekinti meg, pedig az innen légvonalban kb. 5 kilométerre északkeletre húzódó Túri-hasadék jóval romantikusabb. Ez azért lehetséges, mert kevés…

Ki ne hallott volna már Erdély egyik legismertebb és legkáprázatosabb természeti csodájáról, a Tordai-hasadékról? Az Erdélyi-szigethegység keleti részén „tátongó” hatalmas szurdok a magyar turisták első számú célpontjai közé tartozik az erdélyi buszos kirándulásaik során. A hasadék tipikus esete annak, hogy milyen eltérő módon magyarázza a legenda és a tudomány egy földtudományi érték kialakulását. Írásunkban azt…

A Nagyalföld és a Kárpátok belső vulkanikus vonulatának "határmezsgyéje", Észak-Erdély dimbes-dombos vidéke földtani, földrajzi és etnikai szempontból is rendkívül tarka vidék. A Szamos és a Túr folyók által uralt területen a síksági térszínből kúp alakú, erdőkkel, szőlőkkel és gyümölcsösökkel borított vulkanikus „előhegyek” emelkednek ki, melyek között településekkel „kibélelt” medencék és völgyek sorjáznak. A döntően románok…

A Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet „befelé” a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. Az egyik legkarakterisztikusabb és talán legizgalmasabb vonulata a Kárpátoknak a (belső) vulkanikus, amely a Felvidék középső részétől egészen a Hargita déli csücskéig (Csomád-csoport) húzódik. Az időben és térben…

Csíkszeredától északra, a Csíki-medencében (Felcsík), az Olt folyó mellett fekszik a székelyek által lakott Madéfalva. A magyarországi turisták által gyakran látogatott település híres többek között kiváló falusi szálláshelyeiről és kedves vendéglátásáról is. Ezeknél azonban van egy szomorúbb „vetülete” is a községnek, amely miatt az örökre beírta magát a magyar történelem fájdalmasan csengő földrajzi neve közé.…

Az Erdélyi-szigethegység északi részén húzódik a hazai turisták által méltatlanul elhanyagolt Réz-hegység (románul: Munţii Plopiş). A törésvonalak mentén kiemelkedett, letarolt tönkfelszín északnyugat-délkeleti csapásban húzódik kb. 35 km hosszúságban és kb. 5–15 km szélességben a Sebes-Körös és a Berettyó folyók völgyei között. A vízfolyások által erősen felszabdalt hegység fő tömege az ún. „Bihari-autochton” elnevezésű, bonyolult szerkezeti…

A Déli-Kárpátok keleti „végén” áll őrt óriási tömeges masszívumként a Kárpátok egyik leglátványosabb és talán legjobban ismert hegylánca, a Bucsecs. A dél felé nyitott, patkó alakú hegység félelmetes leszakadásokkal (a Prahova völgye felé 800–900 m-es sziklafalak!) emelkedik a környező mély folyóvölgyek és dombvidékek fölé, s 2100–2300 m-es átlagmagasságú platóként „végződik a fellegek alatt”. A Bucsecs…

Írásunkban az Erdélyi-medence egy kevesek által ismert szegletébe látogatunk el, a Szamosmenti-hátság területére. Zsibó és Nagybánya között, a Szamos folyótól kőhajításnyira fekszik az a kicsiny románok lakta falu, Szamosdebrecen (Vădurele), melynek határában egy rendkívül látványos és egyedülálló földtani/felszínalaktani érték kereshető fel. Eredjünk hát ennek nyomába, kalandra fel, irány a kövek világa! Az Erdélyi-medencét több ezer…

A nyugat-keleti csapású Déli-Kárpátok magashegyi láncai olyan hegységeket hordoznak, amelyek szinte mindenki számára ismerősen csenghetnek. Gondoljunk csak a Retyezátra, a Párengre vagy a Fogarasi-havasokra. De vajon a Csindrel név is ismerősen cseng? A Nagyszebentől délnyugatra „szégyenlősen megbújó” hegység zord lankáit kevesen járják, pedig a Kárpátok egyik legkülönlegesebb gyöngyszeme. Írásunkban a Csindrel vagy másik nevén Szebeni-havasok…

A kősó (vagy ásványtani elnevezéssel halit, képlete: NaCl) az egyik legrégebben használt ásványi nyersanyaga az emberiségnek. Ez részben azért van, mert a 20. századi modern tartósítási technológiák előtt a só volt az egyetlen, amellyel az élelmiszerek (pl. húsok) huzamosabb ideig való tárolását meg tudták oldani. A kősó napjainkban (is) alapvetően két forrásból szerezhető be: jelenlegi…

A Kárpátok hegyláncai négy különböző kőzettani/szerkezeti felépítésű övezetből állnak: a legkülső a flisövezet, amelyet befelé a mészkőszirtek öve, a kristályos öv, majd végül a vulkanikus övezet követ. A takarós felépítésű, eltérő kőzetekből (és emiatt változatos domborzatból) álló kárpáti övezetek nem fejlődtek ki mindenütt egyformán, például a Déli-Kárpátokban csak a kristályos övezet található meg. Az egyik…

A Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre szégyenlősen bújik meg a fenséges Hagymás-hegység, amely a hazai turisták számára is közkedvelt utazási célpont. A legtöbbjüket a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti csodái vonzzák, pedig a hegység Balánbánya feletti területei is tartogatnak jó néhány „geo-meglepetést”. Járjunk most ennek nyomába, kalandra fel, irány a kövek világa! A Hagymás-hegység É–D-i…

Az Erdélyi-szigethegység „szívében”, a románok lakta Mócföldön két markáns vulkáni felépítmény magasodik a kaszálókkal meg-megszakított zöldellő erdők fölé. A legendákkal átszőtt, misztikus Detunáták turisták ezreit vonzzák, nem véletlenül, hisz földtudományi (azaz földtani, felszínalaktani, víztani/vízföldtani és talajtani) értékekben bővelkedik az Erdélyi-érchegység eme területe. Írásunkban a két (a Kopasz- és az Erdős-) Detunáta közül a jobban ismert…

A Székelyföld „szívében”, a vulkanikus Hargita déli elvégződését jelentő Csomádban fekszik Erdély, de szinte az egész Kárpát-medence egyik leglátogatottabb tava, a Szent Anna-tó. Nevét szinte mindenki ismeri, ha máshonnan nem, akkor az általános- és középiskolai földrajzkönyvek lapjairól, hisz mindig az egyik legklasszikusabb példája a vulkanikus krátertavaknak. Ezen írásunkban viszont kicsit „mélyebbre hatolunk” a tó vizében,…

Ki ne hallott volna már a lenyűgöző Retyezát hegységről, amely a Déli-Kárpátok egyik legkedveltebb, és a turisták számára legismertebb tagja? A mélységi magmás (pl. gránit és granodiorit), valamint metamorf (pl. csillámpala, gneisz) kőzetekből álló, a jégkorszakok hideg periódusaiban eljegesedett, merész glaciális (jég által kialakított) formakincset hordozó hegység legmagasabb pontja a 2509 m magas Peleaga. A…

A címben olvasható költői kérdésre azt gondolhatnánk, hogy roppant egyszerű a válasz. Pedig nem így van! Kedves olvasóink nagy része úgy hiheti, hogy egy folyónak egy forrása van csak. A Maros esetében viszont legalább két forrás ismeretes, amelyek földrajzilag is viszonylag távol helyezkednek el egymástól. Eredjünk hát most ezek nyomába, kalandra fel! A Keleti-Kárpátok egyik…

A Keleti-Kárpátok nyugati láncainak középső részén helyezkedik el a Kelemen-havasok vidéke. A Kelemenben veszi kezdetét az a vulkanikus ív, amely egészen a Hargita déli részén található Csomádig húzódik. A vulkanikus kőzetekkel és bizarr sziklaképződményekkel tarkított hegység a túrázok kedvelt vidéke, hisz az elzárt és erdős Kelemen kiváló trekking-terepet biztosít a Kárpátokat járó vándoroknak. Az egykori…

A közel 20000 négyzetkilométer területű Erdélyi-szigethegység (vagy Erdélyi-középhegység) hatalmas, erdős masszívumként magasodik a Nagyalföld és az Erdélyi-medence közé. A változatos földtani felépítésű és domborzatú tagokból álló földrajzi tájegység keleti részén helyezkedik el a Gyalui-havasok. Az Erdélyi-szigethegység legnagyobb területű (1350 négyzetkilométer) tagja lekerekített, kristályos kőzetekből álló csúcsaival, látványos mészkőszurdokaival és hidrológiai/hidrogeológiai értékeivel (víztározók, vízesések) várja a…

A közel 170 km hosszú Berettyó folyóval már többen találkozhattak a magyarországi 78 km-es szakaszán. A folyó a Hajdú-Bihar megyei Kismarja térségében lép be hazánk területére, s Hencida, Gáborján, Berettyóújfalu, Bakonszeg és Szeghalom települések érintésével Körösladány térségében veszi fel a Sebes-Körös vize. Az erősen szabályozott medrű, nem túl bővizű folyócska neve egy ősi magyar szóból…

Az Erdélyi-szigethegység és az Erdélyi-medence találkozásánál, a Kis-Szamos völgyében fekszik a "kincses" Kolozsvár. A történelmi város számos látnivalót, "mesélő követ" rejteget, ennek ellenére mi mai rovatunkban a Kolozsvártól délre fekvő dombok közé indulunk, ahol különleges földtani csemegék várnak ránk. Az Erdőfelek (Feleacu) település környéki völgyekben (Feleki-dombság) változó méretű és alakú "kőgombócokkal" találkozhatunk, amelyek kialakulása már…

A Déli-Kárpátok egyik kevésbé ismert tagja a Godján, amely szégyenlősen bújik meg nagyobb "testvérei", pl. a Retyezát szomszédságában. A lapos, legelőként "hasznosított" csúcsokat kevés turista járja, a hegység a pásztorok (csobánok) hazája. Ismeretlensége ellenére kijelenthető, hogy a hegység "lenyesett" hegycsúcsaival, mélyre vágódott völgyeivel, palás kőzetekből álló kőtengereivel maradandó élményt nyújt annak, aki végigjárja gerincét. Eredjünk…

A Sebes-Körös völgyében, a Királyerdő és a Réz-hegység ölelésében helyezkedik el Élesd. Az 1/4-ében magyar lakosságú kisváros számtalan építészeti látnivalót rejt, de mi ma a városka főterén található, nem éppen a szépségéről híres emlékmű üzenetét tárgyaljuk, amely a 20. századi történelem egyik "sötét foltja" Erdély (pontosabban Partium) történelmében. Az események felelevenítéséhez az erdely.ma honlap cikkét…

A székelyek ősi földjén, a Görgényi-havasok és a Gyergyói-havasok ölelésében fekszik az egyedi hangulatú Gyergyói-medence. Központi települése Gyergyószentmiklós, amelytől észak felé indulva, Gyergyóditró után elhagyva a főutat juthatunk el Orotvára. A közel 600 főt számláló kis magyar falu neve ismerősen cseng a földtanban jártas szakemberek körében, hisz a település körüli hegyek a Kárpát-medencében is egyedülálló…

Erdély szívében, a Szamos völgyében fekvő Zsibótól délkeletre, az Almás-patak mellett fekszik a kicsiny Almásgalgó település. A döntően románok lakta községtől nyugatra egy különleges földtani és felszínalaktani látnivaló kereshető fel, amely a "Sárkányok kertje" névre hallgat. A védelem alatt álló "kőerdő" kiépített sétautakon járható be. Tegyünk most mi is egy virtuális sétát, és ismerkedjünk meg…

A mai Románia nyugati felében, a történelmi Partium területén, nem messze a Fekete-Köröstől fekszik a főleg magyarok lakta csendes kis település, Gyanta. A szebb időket is látott falucska központjában magasodik a monumentális református templom, melynek tövében emlékmű áll, rajta koszorúkkal. A kő alján tábla áll, a következő felirattal: "Imé, én megnyitom a ti sírjaitokat és…

A Béli-hegység erdőinek mélyén románok lakta falvak (pl. Kalugyer, Vaskóhaszód) bújnak meg. Kalugyertől érhető el az izbuci kolostor, amely fontos zarándokhely az ortodox románság számára. A természetet kedvelő magyar ember viszont az ott lévő érdekes működést mutató karsztforrás miatt zarándokol el a "világ végén" fekvő kolostor mellé. Kalandra fel! A kolostor mögötti hegyoldalban kereshető fel…

Az Erdélyi-medence délkeleti csücskében hatalmas erődfalként magasodik a Kárpátok egyik leglátványosabb gerince, a Királykő. A hegység geomorfológiai (felszínalaktani) jellemzői miatt inkább a Déli-Kárpátokhoz tartozik, de geológiai (földtani) felépítése alapján a Keleti-Kárpátokhoz lenne indokolt a besorolása. A környezetéből markánsan kiemelkedő, keskeny és "borotvaléles", közel észak-déli csapású mészkőgerinc csipkézett ormai 2100-2200 m között hullámoznak, legmagasabb pontja a…

Nagyváradtól északra, az Erdélyi-szigethegység nyúlványainak és az Alföld rónaságainak találkozásánál fekszik az ősi, még ma is döntően magyarok által lakott partiumi település, Bihar. A városias képet mutató község északi részén szégyenlősen bújnak meg annak az erősségnek a maradványai, melyek valaha Bihar vármegye központjának számítottak. Járjunk most a magyarság ezeréves ittlétének bizonyítékául szolgáló földvár történetének nyomában.…

A Székelyföld szinte teljes területét a Keleti-Kárpátok hegyláncai és a köztük húzódó medencék uralják. A Gyergyói- és a Csíki-medencéktől keletre, szégyenlősen bújik meg a fenséges Hagymás-hegység, amely a hazai turisták számára is közkedvelt utazási célpont. A legtöbbjüket a Gyilkos-tó és a Békás-szoros természeti csodái vonzzák, pedig van még egy olyan sziklakolosszus a Hagymásban, amely párját ritkítja…

Erdély "túlsó végében", a Keleti-Kárpátokban húzódik az erdővel fedett, ősi vulkánok lepusztult maradványait rejtő Hargita. Az őserdőkkel, sebesen zúgó patakokkal, borvízforrásokkal tarkított hegység a magyarországi turisták kedvelt célpontja. Kiváltképp igaz ez a Hargita legmagasabb pontjára, a székelység "Szent hegyére", az 1801 m magas Madarasi-Hargitára, amelyre több irányból és módon is feljuthatunk. Akkor kalandra fel! A…

A Nagyalföld keleti peremén, a magyar-román államhatár romániai oldalán fekszik a csendes kis alföldi városka, Nagyszalonta. Az Árpád-kori eredetű, a törökök által elpusztított és a hajdúk által újraalapított egykori mezőváros kb. 17 ezer fős lakosságának ma közel 60%-a magyar anyanyelvű. A település legrégebbi épülete a városközpontban található Csonkatorony, amelyben ma az Arany János Emlékmúzeum foglal…

Az Erdélyi-érchegység és a Maros völgyének találkozásánál, a váráról híres Dévától nem messze fekszik a kicsiny, főként románok lakta község, Arany. A középkori eredetű, akkor még magyarok lakta település fölé méltóságteljesen és félelmetesen emelkedik az Aranyi-hegy, amelyet Kenyér-hegynek és Aranyi-Magurának is neveznek. Földtani, felszínalaktani és kultúrtörténeti értékei miatt a hegy "megér egy misét"! Az Erdélyi-érchegységet…

Nagyszalonta és Nagyvárad között, az Alföld peremén, Partiumban fekszik a kis Árpád-kori település, Mezőbikács. A Bihar megyei falucska közel 600 fős lakosságának jelentékeny része mezőgazdasággal foglalkozik, akik közül kb. 30 % vallja magát magyarnak. A vegyes lakosságú, magyarok és románok lakta község kétszer is megszenvedte a 20. század vérontásokkal és háborúkkal terhelt időszakát. Az egyik…

A Fogarasi-havasok a Kárpátok egyik legmagasabb és legnehezebben járható hegysége. Magassága és átjárhatatlansága miatt az Erdélyi-Alpok névvel is illették egykoron. Ezer évig futott a gerincén a történelmi Magyar Királyság és Havasalföld határa, erdőrengetegében haramiák, betyárok és szökött katonák bujdostak. A Déli-Kárpátok keleti végein emelkedő hegyóriás gerince 70-80 km hosszan, nyugat-keleti csapásban tornyosul a Fogarasi-medence szászok…

A Béli-hegység északkeleti peremén, Belényes városától nem messze fekszik Mérág falucska. A valaha I. Rákóczi György birtokában lévő települést ma kb. 200, mélyen vallásos ortodox román ember lakja. A falutól nyugatra, az erdők mélyén igazi földtani és felszínalaktani csemege rejtőzik, a kevesek által ismert Mérági-szakadék. Eredjünk most a különleges geológiai látnivaló kialakulásnak nyomába! A Béli-hegység…

Gyulafehérvártól nem messze, a Maros partján, az Erdélyi-medence és az Erdélyi-szigethegység találkozásánál fekszik Alvinc. A települést szászok alapították, stratégiai elhelyezkedése miatt (marosi sóút) fontos szerepet játszott a környék történelmében és gazdaságában. A középiskolai történelem könyveket fellapozva Alvinc nevét a középkori erdélyi történelem fejezetnél lelhetjük fel. Járjunk utána, hogy mi is tette Alvinc nevét halhatatlanná! A…

A kedves erdélyi városka, Nagyenyed és a magyar turisták által közkedvelt Torockó között az országút az Enyed-patakot követi. Több kisebb települést is elhagyva Nagyenyed irányából, Nyírmező és Torockógyertyános között a látkép "összeszűkül", s több száz méter magas irdatlan sziklafalak közé fut be az országút: a Torockói-medence bejáratához, a híres nagyenyedi Kőközhöz érkeztünk. A mészkőben kialakult…

Erdély északi részén, Nagybányától keletre, a festői Gutin-hegység lábánál fekszik Felsőbánya. A városka környékének vulkanikus eredetű hegyei komoly ércmennyiséget rejtenek, amely bányászata már a középkorban elkezdődött. A hajdani módos kis bányavároska érctelepei mára már kimerültek, de Felsőbánya utcáin sétálva számtalanszor köszön vissza a dicső bányászmúlt emléke épületek, szobrok, emlékművek formájában. A település feletti erdős hegyek mélyén…

Szatmár megye déli részén, a Kraszna folyócska mellett fekszik az ősi kis település, Ákos. A döntően magyarok lakta község rejti Szatmár legrégebbi műemlékét, egy közel 800 éves református templomot. Nézzük meg, hogy miről mesélnek ezen ódon templomfalak! A falu neve eredetileg Ákosmonostora volt, amely szóösszetétel az Ákos nemzetségre utal, ill. arra, hogy valaha monostor állott…

Az Erdélyi-szigethegység nyugati peremén húzódik a kevesek által ismert, erdővel fedett vonulat, amely a Béli-hegység névre hallgat. A középhegységi jellegű táj tiszta időben még Békéscsaba magasabb épületeiről is szépen látszik. A Béli-hegység központi részén fekszik Arad megye egyetlen hegyi fürdőtelepe, Menyháza. A vadregényes völgyben fekvő település számtalan látnivalót rejteget, de mi ezek közül az egykori…

Az Alföld és az Erdélyi-szigethegység találkozásánál, a Maros mellett, fontos utak kereszteződésében fekszik a 160 ezres lakosságú Arad. A sokat szenvedett történelmi magyar város ma Románia nyugati részének egyik "betondzsungele". A városon a legtöbb magyar turista csak átviharzik Torockó vagy Székelyföld felé igyekezve, pedig a város tartogat jó néhány, a magyar történelemhez kapcsolódó emléket is.…

Európa egyik fő vízfolyása a Duna, amely a Kárpát-medencét a Kazán-szorosok térségében hagyja el. A Románia és Szerbia határán, magas sziklafalak között hömpölygő Duna vidéke számos természeti és kulturális látnivalót tartogat. Az egyik ilyen terület a szerbiai Galambóccal szemben, román oldalon található Lászlóvára környéke. A fotón látható "tenger" nem más, mint a Duna, aminek habjait…

Köröstárkány falucska Erdélyben, a Fekete-Körös partján, Belényes városának szomszédságában helyezkedik el. A közel fele részben magyarok által lakott település központjában emelkedik a hófehérre meszelt református templom, előtte Bartók Béla szobra áll. A templommal szemben egy kis vaskerítéssel körbevett ligetben kőből emelt, koszorúkkal teleaggatott emlékmű emelkedik. Rajta aranyszínű betűkkel 91 név olvasható. Vajon kik lehettek ők…

A Déli-Kárpátok központi részén, az Erdély felől érkezők szeme elől szégyenlősen rejtőzve, méltóságteljesen emelkedik a Petrozsényi-medence fölé a Páreng. A tömeges, de nem vad megjelenésű hegység a Déli-Kárpátok második legmagasabb tagja (a Fogarasi-havasok után), amely a 2519 m magas Nagy-Párengben "tetőzik". A hegység főgerince jó idő esetében 3-4 nap alatt kényelmesen végigjárható, s nem tartozik…

Arad után a Maros folyását követve hamarosan Erdély hegyei közé érünk. Az addig alföldi térszínen "csalinkázó" Maros itt már a Zarándi-hegység és az Erdőhát közé szorítva, hol keskenyebb, hol szélesebb völgyben hömpölyög. A Maros völgyében fontos kereskedelmi és hadiutak haladtak a történelem során, amelyeket erősségek védtek. Ilyen volt a Lippa melletti Solymos is, amely még…

Az Erdélyi-szigethegységet kettészelő Aranyos folyó völgyében fekszik a vásárairól híres, főként románok lakta Topánfalva. Innen a Kis-Aranyos folyócska völgyében haladva érjük el Nemesi falucskát. A település szélén információs tábla jelzi, hogy védett paleontológiai területhez értünk, a Csiga-dombhoz. A dombot felépítő homokkövet tanulmányozva döbbenten vehetjük észre, hogy a kőzet szinte teljes mértékben egykori puhatestűek kőbeleiből áll,…

A Bihar-hegység az Erdélyi-szigethegység egyik leglátogatottabb vidéke. Évente tízezrek keresik fel a Csodavárat, a Szamos-bazárt, vagy a Rozsdás-szakadékot, s járják a Czárán Gyula által kijelölt ösvényeket. A hegység déli végeinek természeti értékeit azonban már jóval kevesebben keresik fel. Ezek közül az egyik leglátványosabb az ún. "grohoti természetes híd". Eredjünk most ennek nyomába! Brádtól a Fehér-Körös…

A Székelyföld nyugati peremén, Székelykeresztúr és Székelyudvarhely között fekszik a csendes kis falucska, Agyagfalva. A település határában az arra utazó figyelmét egy heroikus kőemlékmű ragadja meg, amely a székely-magyar történelem egyik fontos eseményére emlékezik meg. Eredjünk most ennek nyomába! Az 1848-as év első felében nyilvánvalóvá vált, hogy az Erdélyben élő románok és szászok a magyarok…

A székelyföldi Szováta városkától északkeletre található a sokak által ismert Medve-tó. A Görgényi-havasok lábánál, 502 m tengerszint feletti magasságban fekvő tó vize kellemesen meleg, amely évente sok ezer fürdőzőt vonz. Emiatt a "Székelyföld Balatonjának" is hívják. Azt hihetnénk, hogy a tavat termálvíz táplálja és azért olyan meleg, de ez egyáltalán nem így van! Akkor viszont…

Az Erdélyi-szigethegység egyik legdélebbi tagja a Zarándi-hegység (vagy Zarándi-havasok), amely bástyaként emelkedik a hatalmas természetföldrajzi tájegység, az Alföld végeláthatatlan síksága fölé. Szinte az Alföld és a hegyvidék találkozásánál fekszik Világos, amelynek neve nem cseng pozitívan a magyar történelem fejezeteit lapozva. A Zarándi-hegység egy nem túl magas, erdővel fedett középhegységi jellegű táj (legmagasabb pontja a 836…

A Fogarasi-havasok a Kárpátok egyik legmagasabb, legnehezebben járható és legvadregényesebb hegysége. Magassága és átjárhatatlansága miatt az Erdélyi-Alpok névvel is illették egykoron. Ezer évig futott a gerincén a történelmi Magyar Királyság és Havasalföld határa, erdőrengetegében haramiák, betyárok és szökött katonák bujdostak. Itt magasodik a történelmi Erdély legmagasabb pontja, a 2535 m magas Negoj és egész Románia…

Szatmárnémeti és Nagybánya között, a Szamos folyó mentén fekszik az ősi település, Aranyosmeggyes. A település rejti Erdély egyik legszebb reneszánsz várkastélyának romjait. Az itteni Lónyay-kastély helyén már a 13. század második felében is vár állt, hiszen a Kaplony nemzetséghez tartozó András IV. László ellen merényletet követett el, emiatt a király elvette tőle a várát, és…

Nagyvárad és Kolozsvár között félúton találhatók Körösrév és Vársonkolyos községek, amelyek között a Sebes-Körös egy hatalmas szurdokot alakított ki. A terület kőzetanyaga egy kemény, jura korú (kb. 150 millió éves) mészkő, amely a Királyerdő hegység északi nyúlványai közé tartozik. Ebbe az emelkedő területbe vágta bele magát a folyó az elmúlt pár millió évben, s hozta…

Erdélyország egyik legvarázslatosabb tájéka a Bihar-hegység. A földtani változatosság miatt (magmás, üledékes és metamorf kőzetek is) rendkívül gazdag formakincs jellemzi a hegységet, ezért a turisták egyik kedvelt célpontja. Ilyen kedvelt célpont a képen is látható Rozsdás-árok (Rozsdás-szakadék, Rozsda-szakadék). A holdbéli táj igazi földtani paradicsom, amelynek kialakulása is különösen izgalmas! A Bihar-hegység Pádis környéki területeivel ellentétben…

A Kárpát-medence vízrajzi tengelye a Duna, amely az osztrák-szlovák határon lévő Dévényi-szorosban érkezik a Kárpát-medence területére. Hosszú utat megtéve a román-szerb határon "tátongó" Kazán-szoros(ok) mélyén int végső búcsút e kies medencének. Több elmélet is megfogalmazódott a szakemberek fejében a Kazán-szoros kialakulását illetően. A jelenleg legvalószínűbb verzió szerint a Duna az elmúlt pár millió évben fűrészelte,…

Ki ne hallott volna róla, ki ne ismerné a Keleti-Kárpátok vonulatai között fekvő Gyilkos-tavat? A tó meglátogatása a székelyföldi kirándulások kötelező programjainak egyike. De hogyan is alakult ki ez a festői környezetben elhelyezkedő állóvíz? 1837-ben (egyes feltételezések szerint 1838-ban) a tó felett magasodó Gyilkos-havasa oldalában egy hatalmas tömegmozgás oldódott ki, melynek roppant tömegű törmelékanyaga az…

A legenda úgy tartja, hogy a 11. században Szent László királyunk sokat hadakozott az országra kelet felől rárontó kunokkal és egyéb népcsoportokkal (pl. besenyőkkel). Az egyik alkalommal László király és csapata üldözőbe vette a menekülő kunokat. A kunok az általuk zsákmányolt aranypénzt maguk mögé kezdték szórni, tudván azt, hogy a pénzéhes magyar katonák majd a…

Az Erdélyi-szigethegység délkeleti peremén helyezkedik el a Torockói-hegység, amely rendkívül változatos kőzettani felépítésű és domborzatú tájéka "Erdélyországnak". Ezúttal a hegység déli peremére látogatunk el, a Kis-Ompoly völgyébe, amely Gyulafehérvár és Zalatna között húzódik. A Torockói-hegység kőzetanyagának döntő része a földtörténeti mezozóikumban (középidőben, 245-67 millió év) rakódott le egy hatalmas, azóta felemésztődött óceán vizében. A trópusi…

A magyar Alföld keleti peremén, 1920 óta Románia területén fekszik Kismajtény község. A település központjában letérve Domahida felé pár perc alatt elérjük a vasúti megállót, amellyel szemben rejtőzködő kőoszlopra lehetünk figyelmesek, rajta 1711-es dátummal. Miről is mesél nekünk ez az eldugott helyen lévő komor kőoszlop? 1703-11 között zajlott a magyar történelem egyik nagy szabadságharca, amelynek…

Erdély déli részére a 12. században nagy számban érkeztek német telepesek, akik virágzó gazdaságot és kultúrát hoztak létre. A szászok számtalan kiváltsággal rendelkeztek, vezetőjük a szebeni polgármester volt. Az általuk lakott településeken, főleg a török betörések miatt, védelmi céllal erődített templom épült. Ha támadás érte a közösséget, akkor az egész falu népe a falak védelmébe…

Ezúttal a Székelyföld szívébe látogatunk el, a Csíki- és a Kászoni-medencéket elválasztó hágóra, a Nyerges-tetőre (878 m). Az erre utazó felérve a hágóra az út egyik oldalán magas emlékműre, a másik oldalán pedig egy kopjafák százaiból álló emlékparkra lesz figyelmes. Az 1848/1849-es szabadságharc egy tragikus, de annál fontosabb helyszínére érkezett meg! 1849. augusztus 1-én Tuzson…

Ezúttal a Retyezát déli előterébe, a dínóleleteiről híres Hátszegi-medencébe látogatunk el, egy Demsus nevű, románok lakta községbe. A falucska egyedülálló építészeti értéket őriz! A furcsa alakú és küllemű templom a 13. században épült, s az ortodox vallású románok használják ma is. Láthatjuk az építési dátumból, hogy egy igen régi, Árpád-kori templomról van szó, amely szép freskókat…

Ki ne ismerné a híres és hírhedt magyar betyárt, Rózsa Sándort? Kalandos életéből irodalmi művek, filmek születtek. Azt viszont már kevesebben ismerik, hogy hol és hogyan fejezte be életét! Rózsát 1869-ben fogták el és hosszú per után 1872-ben ítélték el. Az ítélethozatal utáni évben a történelmi Magyarország egyik leghírhedtebb, legkeményebb és legszökésbiztosabb börtönébe került, az…

Az egykori Máramaros vármegye területén, nem messze az ukrán-román határon fekvő Máramarosszigettől, nyáron fürdőzők zajától hangos tavakat találhatunk. Első ránézésre semmiben nem különböznek a többi tótól, de vizüket megízlelve azt tapasztalhatjuk, hogy sós, mint a tengervíz. Hogyan lehetséges ez? Erdély északi részén már a rómaiak óta bányásznak kősót. A só egykori, kb. 15 millió évvel…

Ezúttal Erdélybe látogatunk el, Szászsebes városka mellé. Főleg napsütéses időben már messziről vöröslik a településtől nem messze található dombsor. Közelebb merészkedve és felmászva hozzá hihetetlen változatos és látványos morfológia tárul elénk. De hogyan is alakultak ki az indiánsátrakhoz hasonló kis kúpok? A Szászsebes és Lámkerék környéki dombok anyaga egy vöröses színű, szárazföldön, folyóvízi körülmények között…

Erdélyben, Székelyföldön, nem messze Erdőszentgyörgy városkájától, dombok között, elhagyatott vidéken egy víztározó található. Partjára érkezve épületek maradványai tűnnek elő és egy emlékfal: Bözödújfaluban járunk. A középkori eredetű települést két tragédia is érte a 20. században: szombatos vallásúból zsidóvá keresztelkedett lakóit a nácik haláltáborba hurcolták. Megmaradt lakóit pedig kitelepítették, mert a '80-as években egy víztározót hoztak…

Brassótól nem messze, a Kárpátok "nagy kanyarja" után, a Prahova folyó völgye fölé méltóságteljesen magasodik a Bucsecs. A Prahova völgyére 800-900 m-es szintkülönbségekkel leszakadó, de 2000 m felett hatalmas platókban tetőző vad sziklaóriás a Kárpátok igazi gyöngyszeme. Domborzati alapon a Déli-Kárpátokhoz sorolhatjuk, de kőzettani megfontolások alapján inkább a Keleti-Kárpátokkal rokon. A hegytömeg fő építőanyaga homokkő,…