Az Országos Kéktúra kezdete

Az Országos Kéktúra 1174 km hosszú útvonala a Zempléni-hegység (geológus „nyelven”: Tokaji-hegység) északi részén fekvő Hollóházáról indul, s a Kőszegi-hegységben magasodó Írott-kő csúcsán ér véget, a magyar–osztrák államhatáron. Változatos és izgalmas útvonalát több ezer ember járja évente, amelyet a nemzetközi National Geographic magazin a 2020-as évben a világ 25 legjobb túratippje közé sorolt. Az 1950-es évek elejére kialakított útvonal Európa első számú hosszútávú vándor útvonala lett, amelyet szakmailag napjainkban a Magyar Természetjáró Szövetség irányít. Írásunkban a Hollóházán található kéktúra emlékművel és egyben az Országos Kéktúra szellemiségével foglalkozunk. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A középkori eredetű Hollóháza első írásos említése 1270-ből származik. Megalapításakor egy úgynevezett irtásfaluként jött létre, azaz első lakói az erdők kiirtásával nyertek letelepedésre és földművelésre alkalmas területeket. Nevét az itteni pálosok címerében található hollóról, illetve a falu határában valamikor létezett kolostor („hollósház”) nevéből eredeztetik. Hollóháza 1345-ben Telkibánya tartozékaként királyi birtok lett, majd a Perényi családhoz került. A Rákóczi-szabadságharc végére elnéptelenedett Hollóházát a Károlyi család telepíti be újból szlovák és magyar telepesekkel a 18. század közepén.
1777-ben üveghuta, majd később (1831) kőedény- és majolikagyár létesült a településen. Ezt a térségben az aranykutatás „hozományaként” feltárt kaolin tette lehetővé, amely a porcelángyártás alapanyaga (a kaolin egy olyan nemesagyag féleség, amelyet döntően a kaolinit elnevezésű agyagásvány épít fel). A gyárat a terület birtokosa, a Károlyi család mindig bérbe adta, a márkajegy minden bérlő idejében változott. A bérlők közül Istványi Ferenc emelendő ki, aki 1860 és 1902 között működtette az üzemet. Istványi idejében már nemcsak használati (majolika) tárgyak, hanem a városi polgárság számára dísztárgyak is készültek. Az utókor őt tekinti a hollóházi díszműkerámia megalapítójának. A porcelángyártás virágkorát 1956-tól számítjuk, a mai modern ipartelep 1966-ban kezdte meg működését. Napjainkban a Porcelánmúzeum gyűjteménye mutatja be a gyár évszázados történetét és termékeit, de az 1967-ben felszentelt modern római katolikus templom belseje is rejteget művészi kerámiákat.
A templomtól kőhajításnyira találjuk a kéktúra emlékművet. Innen veszi kezdetét – pontosabban a mellette magasodó 0. kilométerkőtől – az Országos Kéktúra, tehát az emlékmű az útvonal keleti végpontja. A zempléni vulkanikus kőzetekből álló emlékművet 1996-ban avatták fel, rajta egy nagyobb méretű kéktúra jelvény, egy térkép és egy külön porcelántáblán a következő felirat áll: „Üdvözöljük az Országos Kéktúra keleti végpontján. További sikeres túrákat kívánunk! Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetség.” Az Országos Kéktúra útvonalát ábrázoló térkép és az előbbi felirat között egy másik porcelántábla is található, a következő szöveggel: „A Millenium évében állíttatta a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Természetjáró Szövetség, Hollóháza önkormányzata, Hollóházi Porcelán Rt. 2000–2001.” Az emlékmű templom felöli oldalán pedig szintén egy térkép található, méghozzá porcelánból, természetesen az Országos Kéktúra útvonalát ábrázolva kék színnel. Itt jegyezzük meg, hogy a kéktúra emlékmű és a 0. km-kő mellett egy fa kopjafa is áll itt, amely hazánk legészakibb pontját hivatott jelezni. Erről részletesebben egy korábbi cikkünkben értekeztünk.

Hollóháza és a kéktúra emlékmű ismertetése után szinte adja magát, hogy e sorok írója személyes gondolatait is megossza az Országos Kéktúrával kapcsolatban – ez egyben a „Geokéktúra – Az Országos Kéktúra földtudományi értékei” c. kötet bevezetője is: „Bár más országokban is vannak nagy területeket átszelő rövidebb-hosszabb túraútvonalak, a magyarországi Országos Kéktúra kiépítettségével, változatosságával mégis egy szinte világörökségi címet megérdemlő különlegesség. A mai túraútvonal előzményei a két világháború közötti időszakig nyúlnak vissza; akkor, az 1930-as években hozott létre a Magyar Turista Szövetség egy összefüggő, kék színjelzéssel ellátott útvonalat, amely a Kőszegi-hegység (Írott-kő) és a Zempléni-hegység (Tolvaj-hegy) között vezette vándorait. 1938-ban Szent István királyunk halálának 900. évfordulója alkalmából hirdették meg a Szent István-vándorlást, amelynek végigjárása a II. világháború előtti turistaélet utolsó nagyobb jeles eseménye volt.
1952-ben Vízkelety László kezdeményezésére a Budapesti Lokomotív SE Természetjáró Szakosztálya indított útjára ismét egy túramozgalmat, amelynek célja a kékkel jelzett turistaút bejárása volt. Ebből a mozgalomból nőtte ki magát az Országos Kéktúra, amelyet 1961-től a Magyar Természetbarát Szövetség vett szárnyai alá, országos túramozgalommá szervezve a korábban csak szakosztályi szintű kezdeményezést. Így született meg hazánk és Európa első folyamatosan jelzett hosszú távú turistaútja és a hozzá kapcsolódó pecsét- és jelvényrendszer.
Az Országos Kéktúra természeti és kulturális látnivalókban gazdag útvonalát a Magyar Televíziónak köszönhetően 1979-ben az egész ország megismerhette a „Másfélmillió lépés Magyarországon” című örök klasszikus képkockáin keresztül. A Rockenbauer Pál rendezésével és Peták István szerkesztésével fémjelzett 14 részes sorozat mondhatni egy pillanatkép formájában hagyta az utókorra az 1970-es évek végi Magyarország társadalmi-gazdasági-politikai viszonyait. Ennek a sorozatnak volt a földtani szakértője a világutazó geológus és természetfilmes Juhász Árpád.
A napjainkban egyre népszerűbb túraútvonalat jómagam 2007. augusztus 9. és 2009. október 30. között teljesítettem, aminek köszönhetően 2009 novemberében vehettem át a 4538-as számú túrajelvényt a Magyar Természetbarát Szövetségtől. A kéktúra útvonalát szakaszokra osztva jártam be az egyetemi évek alatt barátokkal, évfolyamtársakkal, egy jókora túrazsák kíséretében, keresve út közben a legolcsóbb és legnomádabb megoldásokat az utazás, a szállás és az étkezés tekintetében egyaránt. Természetesen vándorlásom állandó kísérője volt a fényképezőgépem és a geológuskalapácsom is.
Már az első szakaszok bejárásakor megigézett az útvonal földtani-felszínalaktani változatossága, a kéktúra végigjárásával pedig szinte teljes képet alkothattam hazánk földjének földtudományi sokféleségéről (geodiverzitásáról). Ez szegedi geológus hallgatóként nagy előnyömre szolgált, többek között Magyarország földtanának tanulásakor, majd később oktatásakor is. Az Országos Kéktúra bejárásával párhuzamosan az Alföldi Kéktúra útvonalát is teljesítettem, így átvehettem a 307. számú túrajelvényt, majd a Rockenbauer Pál Dél-dunántúli Kéktúra végiggyaloglásával 2011-ben a 739. számú túrajelvény, valamint a három túraútvonal teljesítésével az Országos Kékkör jelvény büszke tulajdonosa lettem.
Az Országos Kéktúra útvonala hazánk legváltozatosabb földtani felépítésű és domborzatú területein halad keresztül, ahol túlzás nélkül évszázmilliók történetét mesélik el az utunkba eső kövek. Gondoljunk csak például az Upponyi-szoros 400 millió éves mészköveire, amelyek egy trópusi sekélytengerben rakódtak le, valahol az Egyenlítő térségében; a Bükk Ny-i részén található Szarvaskőn olyan 165 millió éves bazaltos párnalávákat tanulmányozhatunk, amelyek napjainkban az Atlanti-óceán hátságai mentén képződnek; a Börzsöny ősvulkánjának kalderaperemén pedig 14 millió évvel ezelőtti heves vulkánkitörések blokk- és hamuárüledékeit figyelhetjük meg, amelyek manapság is lerakódnak Eurázsia vagy Dél-Amerika nagy vulkánjainak kúppalástján.
A geológiában nem jártas kéktúrázó minden bizonnyal sok olyan földtudományi (földtani, felszínalaktani, víztani-vízföldtani és talajtani) érték mellett sétál el, amelyeket némának gondol. Ha viszont szóra bírjuk a köveket, évszázmilliók történetét mesélik el szemlélőjének. Regélnek ősi tengerek üledékeiről és élővilágáról, pusztító vulkánkitörésekről, földrengésekről vagy éppen a hegységképződések során mélybe került kőzetek átalakulásairól, deformációiról.
Mi is az Országos Kéktúra útvonala és mozgalma? Kihívás, sport, élmény, kikapcsolódás, folyamatos tanulás és fejlődés, önmegismerés, ismerkedés, felfedezés, emlékezés. Maga a csoda, maga kicsiny hazánk, Magyarország. Kalandra fel, irány a kövek világa!”
Hollóházán a porcelángyár bejáratánál, a Balkon Büfé és a Vadász Söröző teraszán találjuk az Országos Kéktúra bélyegzőit. Jó utat mindenkinek!

A kéktúra emlékmű pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt