A szendrőládi Borda-völgy alapszelvényei

Edelény és Szendrő városkái között, több kistáj találkozásánál, a Bódva folyó völgyében helyezkedik el a szebb napokat is látott Szendrőlád település. Noha a falu különösebb látnivalókat (templomok, népi lakóház, Nepomuki-szobor) nem rejteget, kiváló kiindulási pontja lehet a Szendrői-rögvidék jellemző kőzeteit bemutató földtani alapszelvényeinek felkereséséhez. A szép küllemű, hazai szinten idősnek számító márványok, kristályos mészkövek és fillitek közül írásunkban a Borda-völgy védett földtani alapszelvényeit, a devon időszaki Szendrőládi Mészkő Formáció kibukkanásait mutatjuk be. Kalandra fel, irány a kövek világa!

Szendrőládtól délre, ahol a 27. számú főút keresztezi a vasútvonalat és a Bódvát, térhetünk el észak felé egy földúton a Borda-völgybe (konkrétan az északnyugat–délkeleti csapású völgy bejáratát egy erdészháznál érjük el, a főúti letérésünktől kb. 700 m-re). A turistautakból és a turistákból „kimaradó” völgyben kereshetők fel a térség óidei (paleozoos) kőzeteinek alapszelvényei, amelyek már a letérésünk feletti hegyoldalban is sziklás kibukkanásokat alkotnak. Ezeket a kemény kristályos kőzeteket a Bódva bevágódása szűk szurdokos völgyszakasszal réselte át, amely jól látszik a Borda-völgy térségéből is. A Borda-völgyben vízfolyást (Szokoly-patak) napjainkban már ne keressünk, hiszen a hosszabb hó- és csapadékmentes időszakok miatt már „ritka vendég”. Itt jegyezzük meg, hogy a Borda-völgy másik neve a Mészégető-völgy, amely egyben jelzi azt is, hogy a devon időszaki mészköveket mire használták a térségben.
A Borda-völgyben szám szerint négy védett földtani feltárás tárja fel a középső–késő devon (kb. 393–380 millió éves) Szendrőládi Mészkő Formáció képződményeit. A Pz–33–4 jelű földtani alapszelvény (felhagyott kőfejtő) a Borda-völgyben futó út északi oldalában nyílik, a főúti letérésünktől 900 m-re. Innen a völgyben felfelé kb. 600 m megtétele után érjük el a Pz– 33–2 földtani alapszelvényt, amely az út északi oldalán húzódó útbevágás kőzetkibukkanása. Felfelé haladva 300 m-t, majd onnan további 25 m-t még két kis kőfejtő vár ránk a Pz–33–3–1 és a Pz–33–3–2 „személyében”. A növényzettel változó arányban benőtt kis feltárásoknál valaha fából készült ismertetőtáblák álltak, amelyek maradványai még itt-ott feltűnnek. Vajon hol, mikor és milyen ősföldrajzi környezetben rakódott le a szóban forgó Szendrőládi Mészkő Formáció?
A hol kérdésre a válasz: nem itt, ahol ma van! A Borda-völgyben feltáruló kőzetek nem a mai földrajzi helyükön rakódtak le, hanem több ezer km-re innen, ahol annak idején a mai Szendrői- rögvidéket is hordozó kőzetlemez elhelyezkedett. A devon időszakban, kb. 400 millió évvel ezelőtt a mai szárazföldek ősei nagyrészt a déli féltekén, a trópusi övezetben helyezkedtek el. Észak-Amerika és Európa ősi magjai egy kontinenst (Euramerika) alkottak valahol az Egyenlítő térségében, míg Ázsia „darabjai” (például Szibéria, Kína, Kazahsztán) ettől keletre, szétszórva helyezkedtek el a térben. A többi földrészek (például Afrika, Dél-Amerika, Ausztrália) magterületei Gondwana néven egy szárazföldet alkottak a déli féltekén. A szárazföldek között óriási üledékgyűjtők húzódtak, mint például a Rheic-óceán vagy a Paleotethys. Valahol az utóbbi óceán délnyugati zónájában helyezkedett el az a kőzetlemez, ahol a mai Szendrőlád vidéke is feküdt. A mikor kérdésre a rétegtani (sztratigráfiai) és az őslénytani (paleontológiai) kutatások adták meg a választ. Utóbbi a formáció Conodonta- és korallmaradványai alapján a középső devon végére és a késő devon elejére (eifeli és frasni korszakok) „lőtte be” a formáció korát, amely években kifejezve 393–380 millió év.
A továbbiakban foglalkozzunk részletesebben a formációt alkotó kőzetek jellemzőivel. A Szendrőládi Mészkő Formáció a Szendrői-rögvidék déli részének egyik legelterjedtebb képződménye. Fekvője az Irotai Formáció, heteropikus (azaz egy időben, de eltérő környezetben képződött) fáciese részben a Rakacai Márvány Formáció és annak Bükhegyi Márvány Tagozata, hiszen összefogazódik azzal. Északabbra erősen tektonizált övben az Abodi Formáció pikkelyeivel egyetemben a Szendrői Fillit Formációra tolódott rá. Délen meredek törés mentén érintkezik a Rakacai Márvány Formáció Bükhegyi Márvány Tagozatával. A szendrői területeket ért bonyolult szerkezeti hatások miatt a formáció lapos boltozatokból, alárendelten meredek, kissé átbuktatott pikkelyekből álló összetett antiklinális. Ez a bonyolult földtani és szerkezetföldtani háttér nem könnyítette meg a térképező geológusok munkáját az elmúlt évtizedekben.
A Szendrőládi Mészkő Formáció kőzettípusai négy kifejlődési típusba sorolhatók. 1. Foltzátony fáciesű (bioherma) mészkő: a devon trópusi sekélytengerben élő, foltszerűen kifejlődött Tabulata-korallok telepei és áthalmozott törmelékei – Crinoidea- azaz tengerililiom-törmelékkel kiegészülve – alkotják ezt a mészkőtípust. A kőzet jellegzetes kifejlődése fehér–szürkésfehér színű, vastagpados, szilánkos törésű, sávos, durvakristályos mészkő. A sávozottság abban mutatkozik, hogy a világosabb részeket átkristályosodott, 200–300 µm-es átmérőjű kalcitkristályok alkotják (koralltelepek és -törmelékek anyaga), míg a sötétebb sávokat finoman eloszlatott (diszperz) pirit és grafitosodott szervesanyag hozta létre. A Crinoidea-vázelemek szintén több mm-es sötétszürke kalcitkristályok formájában vannak jelen, helyenként 1–2 cm vastag lencséket és zsinórokat alkotva. A kőzet kalcium-karbonát-tartalma 93–97%; ezen tulajdonsága miatt volt alkalmas annak idején mészégetésre. A bioherma fáciesben előfordul még egy jól rétegzett, sötétszürke, tömött szövetű, finomkristályos mészkő is. A foltzátony fácies mészkövei a fent említett útbevágásokban és a völgy felső részének felhagyott kőfejtőiben tanulmányozhatók.

2. Medence fáciesű mészkő: a Szendrőládi Mészkő Formáció egy másik jellemző kifejlődése egy sötét kékesszürke színű, réteges–pados szerkezetű, tömött szövetű finomkristályos mészkő, amelyben a rétegfelszínek simák és vékony szericitesedett agyagfilmmel fedettek. Jellemző ősmaradványai a Conodonták, korallok nem találhatók benne, jelezvén a mélyebb vízi lerakódási körülményeket a devon tengeri üledékgyűjtőben. Ilyen mészkövet tár fel a cikk első felében emlegetett első kőfejtő is (Pz–33–4). 3. Medence fáciesű, finomhomokos–aleurolitos mészkő: ez szürke és sötétszürke színű, réteges–pados kifejlődésű mészkő, sima rétegfelszínekkel, agyagos–aleurolitos eredetű, fillites réteglapokkal. Gyakoriak benne a mészpala és aleurolitpala betelepülések. A homokos mészkő a Borda-völgy középső szakaszának feltárásaiban bukkan elő. 4. Medence fáciesű finomtörmelékes kifejlődés: világosszürke színű, finomszemcsés meszes metahomokkő, aleurolitpala és sötétszürke fillit váltakozásából áll. Gyakran vékony agyagos mészkő és homokos mészkő rétegek tagolják, amelyekből Conodonták kerültek elő. Ez a kifejlődés többek között a Borda-völgyből nyugat felé nyíló Bába-völgy elején fordul elő.
A devon időszak változó mélységű tengereiben (foltzátonyokkal tarkított self, illetve annak mélyebb, intraself medencéi) lerakódott Szendrőládi Mészkő Formációt az alpi hegységképződéshez köthetően, a kréta időszakban (kb. 120–110 millió éve) kisfokú metamorfózis érte. A kőzetátalakulás az ásványegyüttes, valamint a szericit, illit és grafit kristályossági foka alapján a zöldpala fácies kvarc–albit–muszkovit–klorit alfáciesébe sorolható. Ekkor kristályosodtak át erősen a fentebb említett ősmaradványok (például Conodonták, Crinoideák, korallok) is. A szerkezeti egység rétegsorai a földkéreg mélyén 300–450°C hőmérsékleten és 2–3 kbar nyomáson töltöttek el jó pár évmilliót, ekkor alakult ki az északnyugati vergenciájú, több fázisban lezajlott gyűrődés és pikkelyeződés is, amely a cikk elején ismertetett „kusza” szerkezetföldtani helyzetet is okozza. A térség a kréta időszak végén újból a felszín közelébe emelkedett. A rétegtani és ősföldrajzi elemzések alapján a devon Szendrőládi Mészkő Formáció a graz-i paleozoikum át a Déli-Karavankák–Karni-Alpok felé mutat rokonságot, hiszen ezekkel a területekkel egy térségében helyezkedett el a mai szendrői területeket hordozó kőzetlemez a devon időszakban is.
A Borda-völgy devon mészköveit tanulmányozva ne feledjük, hogy védett földtani feltárásoknál járunk, azaz: „Mindent a szemnek, semmit a geológuskalapácsnak!”.

A Borda-völgy pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt