Fókuszban a Cáki Konglomerátum

A Kőszegi-hegység keleti aljában, azaz Kőszeghegyalján, festőien szép környezetben terül el az ősidők óta lakott kis falucska, Cák. Az alig 300 főt számláló település legfőbb látnivalója az 1800-as évek elején épült népi műemlék pincesor, amelyben a helyiek annak idején gesztenyét és különféle gyümölcsöket tároltak. Ha időnk engedi és fogékonyak vagyunk a földtudományok iránt, érdemes egy kicsit többet elidőzni Cák térségében, hiszen a Kőszegi-hegység geológiai rejtelmeibe is elmélyedhetünk. Írásunkban egy felhagyott kőfejtő falain keresztül mutatjuk be Cák térségének jellemző kőzeteit és azok kialakulását. Kalandra fel, irány a kövek világa!

A Soproni-hegységet, valamint a Kisalföld aljzatát a Keleti-Alpok hazánk területére átnyúló hatalmas takarói, az úgynevezett Ausztroalpi-takarók alkotják, amelyek alól egy tektonikus ablakon, a Kőszeg–Rohonci-ablakon keresztül bukkan elő a Pennini-egységnek vagy Penninikumnak is nevezett szerkezeti egység. Ennek a metamorf kőzetei építik fel a Kőszegi-hegység területét, amelyet korábban jóval idősebbnek, a soproni metamorfitokkal egykorúnak véltek.
A földtörténeti mezozoikumban (középidőben) létezett, majd a paleogénben elnyelődött Pennini-óceán mélyén rakódtak le azok a magmás és üledékes kőzetsorozatok, amelyek metamorfózison átesett képződményei alkotják a Kőszegi-hegység vonulatait. A kőzetek között találunk különféle típusú filliteket (kvarc- és mészfillit), metakonglomerátumokat, metahomokköveket, zöldpalákat, valamint szerpentiniteket is. Ezen képződmények eredeti alapanyagát az egykori óceán különböző vízmélységeiben, a jura–kora kréta folyamán lerakódott törmelékes és karbonátos üledékei, valamint az óceánközepi hátság ultrabázikus–bázikus magmás kőzetei alkották, amelyek az óceán bezáródása miatt több fázisban metamorfizálódtak a földkéreg nagyobb nyomással és hőmérséklettel jellemezhető mélyebb zónáiban. Természetesen az imént vázolt folyamatok nem a mai földrajzi helyükön zajlottak, hanem több ezer km-re jelenlegi pozíciójuktól, s csak később kerültek a kőzettestek mai helyükre a lemeztektonikai események eredményeként.
A fent nevezett metamorf események, valamint a takaróképződés és a deformáció több szakaszban érte a területet. Az egykori óceáni kéreg ultrabázikus–bázikus kőzetsorozatainak vizsgálata alapján az első kőzetátalakulások már a kréta időszak végén, a paleogén elején lezajlottak. A Kőszegi-hegység metamorf kőzeteinek habitusát alapvetően meghatározó zöldpala fáciesű metamorfózis az oligocénben (31–28 millió év), valamint a kora miocénben (23–19 millió év) érte a területet, amelynek metamorf foka dél felé haladva nőtt. A számítások szerint a kőzeteknek 350–430°C hőmérsékleti- és 3 kbar nyomásviszonyok közé kellett kerülniük a földkéregben ezen zöldpala fáciesű metamorfózis kialakulásához. A nagy mélységbe süllyedt, majd metamorffá lett üledékes és magmás kőzettömeg a miocén során került ismét a felszín közelébe, a felette lévő kőzettömeg lassú lepusztulásával, egy tektonikus ablak „kinyílásával”.
A homokos és agyagos tengeri üledékek metamorfózisával jött létre a Kőszegi Metamorfit Komplexum Kőszegi Kvarcfillit egysége, míg a finomabb szemcseösszetételű, meszes–agyagos rétegsor átalakulásával a Velemi Mészfillit. A két jura–kora kréta metamorf sorozat alkotja a Kőszegi-hegység fő tömegét. A nevezett metamorfitok kiváló feltárásai a Kőszeg és Velem közötti hegyi szerpentin kibukkanásaiban, és a kőszegi Ördögárokban kereshetők fel. A rétegtanilag/szerkezetileg legmagasabb helyzetben lévő Felsőcsatári Zöldpala az óceáni kéreg bazaltos összetételű láváinak és piroklasztitjainak átalakulásával született meg. Ezek a zöldpalák alkotják a hegység délnyugati részén felkereshető “kalapos kövek” kőzetanyagát is. Írásunk további részében a cáki kőfejtőben feltáruló Velemi Mészfillittel és Cáki Konglomerátummal foglalkozunk részletesebben.
Az először Jugovics Lajos (1915) által „cáki konglomerátumnak” nevezett kifejlődés két szintben települ a fent már megnevezett Velemi Mészfillitben, fő tömegében a bányatalp közelében. A mészfillit gyengén és közepesen palásodott, aprószemcsés kőzet, amely a metamorf folyamatok hatására klorit, muszkovit, kvarc, albit, kalcit és egyes padokban dolomit ásványos összetételt vett fel. A kiindulási kőzet (protolit) eredeti szervesanyag-tartalma az átalakulás hatására grafitosodott. A kevesebb karbonátot tartalmazó vagy mészmentes (agyagos és iszapos) összetételű protolitból kialakulva klorit- és muszkovit tartalmú fillitek települnek a mészfillitbe. A rétegsorban finomszemű, teljesen átkristályosodott dolomitos anyagú kőzetek is előfordulnak, amelyek szöveti és szerkezeti képe hasonló a mészfillitéhez. Az eredetileg mésziszapként lerakódott, kalcitos alapanyagú mésziszap teljesen átkristályosodott a metamorfózis során.
A feltárásban elkülönülő dolomit-metakonglomerátum tektonikusan becsípett formában van jelen. A dolomit kavicsok sötétszürke és fekete színűek, jól koptatottak, amelyeket nem vagy alig palásodott cementanyag köt össze. Az átlagosan 4 cm-es átmérőjű kavicsok (maximum 30 cm-es is előfordul) anyaga döntően grafittal szennyezett mikrokristályos vagy aprószemcsés dolomit. Alárendelten előfordul dolomitos mészkő, gneisz és csillámpala anyagú kavics is. A kavicsokat eredetileg körülvevő finomszemcsés alapanyag teljesen átkristályosodott, belőle a kavicsok éles határral különülnek el. A felhagyott kőfejtő falaiban a metamorf folyamatok során képződött kvarcok csomók, telep- és haránttelérek formájában fordulnak elő, a különféle korú töréseket követve. Az északkeleti falrészleten egy erősen zúzott zóna is tanulmányozható.
A Velemi Mészfillitben előforduló Cáki Konglomerátum kialakulásának körülményeiről már több elmélet látott napvilágot. Napjainkban a folyóvízi eredet a legelfogadottabb: a szárazföld felől triász karbonátos törmeléket szállító folyók a kavicsot a parti deltákban rakták le, a tenger szinte alá halmozva azokat.
A Cák határában feltáruló kőfejtő rétegsora etalon geológiai alapszelvény, a „mindent a szemnek, semmit a geológuskalapácsnak” elv érvényesül falai alatt!

A cáki kőfejtő pontos helyét és a többi térképi pontot itt találod: Térképnézet

Fotó és szöveg: Veres Zsolt